Nem skalpvadász

Juhász Gábor Trió - fotó: Czagány Balázs

Juhász Gábor nagyon sok világszínvonalú zenésszel játszott már együtt, és noha akad még olyan, akivel szívesen muzsikálna, a „skalpvadászatnál” fontosabbnak tartja, hogy kreatív munkát végezhessen éppen aktuális partnereivel. A Könyvünnepre a budavári közönség által már ismert négytételes jazzszvittel érkezik, amelyet Beethoven Tavaszi szonátája alapján szerzett.

– Eredetileg a Beethoven Budán fesztiválra készült el a Tavaszi szonáta (F-dúr, op. 24) jazzátdolgozása. A Könyvünnepre ugyanezzel a műsorral érkezik, lesz valami változás?

– Az újbóli meghívást valószínűleg annak köszönhetem, hogy a zenekarunk nagyon meleg fogadtatásban részesült a Beethoven Budán fesztiválon tartott koncerten. A májusi esemény előtt arra kaptunk felkérést, hogy dolgozzunk fel Beethoven műveket a jazztriómmal. Némi tapasztalatom volt már e területen, hiszen korábban Schubert Téli utazásából átültettem már egy csokrot. Ezúttal úgy döntöttem, hogy a Tavaszi szonátát írom át négytételes jazzszvitté. Az akkori koncertre egy nagyon tehetséges zongorista kollégánkat, Tálas Áront is elhívtam. Mivel ő szeptemberben már New Yorkban lesz, ezért egy régi kollégámat és barátomat, Oláh Kálmánt kértem meg, hogy csatlakozzon Áron helyett.

– Mit lehet tudni Oláh Kálmánról?

– Kálmán rendkívül nagy formátumú művész. Mivel a Beethoven- és a Schubert-feldolgozásaimban is sok teret hagytam az improvizációnak, már most lelkesedéssel várom, hogy milyen csodával fog megajándékozni minket aznap este. A triónkkal, amiben Kovács Zoltán nagybőgőzik, Jeszenszky György dobol és én gitározom, többször koncerteztünk a nyár folyamán, más vendégszólistákkal is, de a Beethoven-Schubert műsort csak a Könyvünnepen adjuk elő.

– Ki az a zenész, akivel a legbüszkébb, hogy együtt játszhatott? Kivel szeretne legalább egyszer az életben zenélni?

– Szerencsésnek mondhatom magam, mert nagyszerű zenészekkel volt alkalmam dolgozni. Oláh Kálmánt is a legnagyobbak közé sorolom, örülök, hogy elsőre igent mondott a felkérésemre. Mostanában sokszor eszembe jut Charlie Mariano, akivel lemezt is vettem fel, és bölcsességével, hibátlanságával máig hatással van a munkáimra. De Archie Shepp és persze a csodás Palle Mikkelborg is folyamatosan a gondolataimban jár. Annyi remek zenész van, akivel jó lenne zenélni, Jack DeJohnette vagy Roy Hargrove például. Júniusban játszottam Berlinben egy remek New York-i zongoristával, aki Roy Hargrove zenekarában játszott, hát bizony irigyeltem. Tavaly ismertem meg egy nagyszerű fiatal amerikai trombitás, Ambrose Akinmusire zenéjét. Vele is jó volna zenélni, de őszintén szólva már nem vonz a „skalpvadászat”. Sokkal fontosabbnak érzem, hogy kreatív munkát végezhessünk kollégáimmal, akik világszínvonalú zenészek. Akkor vagyok boldog, amikor ennek a feltételei adottak.

Juhász Gábor Trió szeptember 3-án 20:30-kor lép fel a Budavári Könyvünnepen