Több mint kilencezer kilométer a távolság légvonalban Tokió és Budapest között. Ráadásul a Magyar Állami Operaház százötven fős társulata nem is csupán a szigetország fővárosába utazik, hanem Japán több nagyvárosában összesen tizennyolc alkalommal lép színpadra, hogy a Lammermoori Lucia és A denevér előadásaival öregbítsék az Opera hírnevét.
A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg.
– Fesztiválok és nagy operaházak között szokásos a kapcsolat, hiszen mindkét félnek megéri a közös rendezés, mivel az opera drága műfaj. Éppen emiatt kérdéses azonban, hogy ilyen messzire vigyenek el egy-egy komplett produkciót, énekesekkel, zenészekkel, karmesterrel, díszlettel.
– Van rá példa, hogy nagy távolságra utazik egy-egy produkció – mondja dr. Főző Virág, az Opera főigazgató helyettese. – Mi hagyományos és régi kapcsolatot ápolunk a japán partnerrel, így idén pontosan tizedszer kelünk útra.
Kétségtelen, hogy ennek a költségeit manapság főként a Távol-Keleten és az arab világban tudják megfizetni, de a pártolónk kőkemény üzletember, és pontosan tudja, Japánban nagyon szereti a közönség az európai klasszikus zenei kultúrát.
A korábbi turnéink során is rendre telt házak előtt léptünk fel. Arról nem is beszélve, hogy ezek az előadások nagyon színvonalasak, hiszen olyan nemzetközileg is kiemelkedő énekesek jönnek velünk, mint Edita Gruberová, Miklósa Erika, Rost Andrea, de ne hagyjuk ki a sorból a Rosalindát éneklő Sümegi Esztert és a karmestereket se, Kocsár Balázst és Kovács Jánost!
– Ki döntött arról, hogy melyik két opera utazik?
– A japán szervező, aki éppen az eddigi hosszú távú nexus miatt jól ismeri a repertoárunkat, és persze a helyi igényeket és ízlést is. A Lammermoori Lucia esetében ez abból a szempontból volt érdekes, hogy ennek az operának van egy Erkel színházi, az egyszerűség kedvéért mondjuk úgy modernebb díszletekkel készült változata, amit röviden csővázasként is szoktak emlegetni, de készül egy hagyományosabb díszlet, és ehhez a stílushoz igazodó rendezés is. Japánba ez utóbbit delegáljuk.
– A díszletek lényegesen korábban indulnak útnak.
– Igen, mivel hajóval jutnak el Japánba. Két évvel ezelőtt az időhiány miatt a vasúti megoldást választottunk, de akkor komoly gondjaink adódtak. Több probléma is felmerült a szállítás során, arra is volt példa, hogy azért állt a díszleteket tartalmazó vagon, mert lekapcsolták a szerelvényről. Reméljük, a hajón nem lesz fennakadás. Japánban már a magyar színpadi műszaki vezetők irányítása alatt helyi stáb dolgozik a díszletekkel. A helyszíneket ismerjük, tudjuk, hogy az egyes játszóhelyek színpadai megfelelnek, és az ottani kollégák fantasztikus munkát végeznek. Mire előadás végén az énekesek lesminkelnek, átöltöznek, a háttérelemek már szét is vannak szedve, be is vannak csomagolva, továbbutazásra kész állapotban.
– Emiatt tehát nem maradhat el előadás.
– Semmi miatt nem maradhat el. Ez szerződéses kötelezettségünk. Erre törekszünk idehaza is, vagyis a duplázott szerepektől kezdve minden módon biztosítjuk a fellépéseket.
– A nagy turnékra eddig nyáron került sor. A művészek most október végétől november végéig lesznek távol. Idehaza nem fog ez fennakadást okozni?
– Azért is tudtuk ezt a késő őszi időpontot elvállalni, mert megkezdődik az Operaház felújítása. A 2017/18-as szezonban eleve csak az Erkel Színházban lesznek előadások, amelyeket nem fog felborítani az utazó csapat hiánya.
