• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Hangszercsodák Könyv Zene Címlap

A lira organizzata

Szerző: Mandel Róbert2017. október 20.
Facebook Twitter E-mail
Lira organizzata. César Pons, Grenoble, Franciaország, 1790 körül - Hangszermúzeum, Berlin

A francia földön vielle à roue-nak nevezett instrumentum a 18. századra vált ismét divatossá. A párizsi utcák és a jellegzetes vaudeville színházak viellistái olyan népszerűek lettek, hogy gyakran gazdag arisztokraták is vettek tekerőlantórákat egy-egy kiemelkedő tudású zenésztől.

XIV. Lajos, a híres Napkirály uralkodásának idején két virtuóz tekerőlantos, Janot és La Roze a népszerű zeneszerző, Jean-Baptiste Lully zenekarában is helyet kaphatott. A leghíresebb arisztokrata Marie Leszczynska volt, aki kedvtelésből zenélt tekerőlanton. Madame Adelaďde, XV. Lajos harmadik leánya pedig

művészi fokon játszott a hangszeren.

A leghíresebb hangszerkészítő Pierre Louvet volt, de Charles Baton nevét is érdemes megemlíteni, aki 1757-ben a Mercure de France című korabeli újság hasábjain megjelent Mémoires sur la vielle című értekezésében nemcsak az új lanttestű hangszer készítésének titkait írta le, hanem a tekerőlantjáték rejtelmeibe is beavatta olvasóit. A hirtelen jött népszerűség a vielle-t valóságos státusszimbólummá emelte, így

a zeneszerzők alig bírták teljesíteni a megbízásokat.

A tekerőlant aranykorának nevezett időszakban Esprit Philippe Chedeville, Michel Corrette, Philibert Delavigne, Joseph Bodin de Boismortier, Jacques-Christophe Naudot, Jean és Jacques-Martin Hotteterre, Leopold, majd Wolfgang Amadeus Mozart is komponált műveket a zeneszerszámra. A tekerőlant rövid aranykorának az 1789-es francia forradalom vetett véget, így a versailles-i udvar legkedveltebb instrumentumát egy időre száműzték Párizsból.

Fújhatjuk? – A nagy átverés

Franciaországtól távol, az itáliai Nápolyban egy orgonasípokkal is felszerelt tekerőlant, a Lira organizzata átvészelte a hangszer hazájában dúló forradalmat. IV. Ferdinánd, aki később I. Ferdinánd néven az egyesített Nápoly-Szicíliai Királyság uralkodója volt, a zenei különlegességek megszállottjaként az udvarába akkreditált osztrák nagykövet titkára, Norbert Hadrava rábeszélésére két orgonás tekerőlantot is rendelt. Hadrava tanácsára elsősorban Joseph Haydnt bízták meg könnyen lejátszható, de hatásos kettős-versenyművek megírásával.

Haydn 1786-ban 5 concertót (Lirenkonzerte), majd 1790 körül további nyolc notturnót komponált az általa feltehetően kevéssé ismert hangszerre. A két Lira organizzata két kürt, két hegedű, két brácsa, egy gordonka és esetenként egy nagybőgő kíséretében szólalt meg. Feltehetően a két orgonás tekerőlant közül az egyiken maga a király játszhatott, míg a másik instrumentumot bizonyára a bécsi Hadrava tekerte. Más ismert zeneszerzőt is felkértek hasonló művek komponálására, így Adalbert Gyrowetz, Ignaz Joseph Pleyel, majd Johann Franz Xaver Sterkel is írtak olyan zenedarabokat, amelyeket Ferdinánd király Lira organizzatáin is eljátszhattak. Utoljára talán Henry Darondeau 1810-ben bemutatott La famille savoyarde című népszínművében használhatták. A franciák által vielle organisée-nek nevezett zeneszerszám valójában egy késő barokk gitártestű tekerőlantból és egy hozzáépített orgonasípsorból állt.

A dital lanthárfa

A jellegzetes S formájú tekerőkarral nemcsak a hangszer 6 húrját dörzsölő gyantázott felületű kereket forgatták, hanem a tengelyre applikált csuklós áttétel segítségével a hangszertest belsejébe épített fújtatót is működtették. A megfelelő mennyiségű és egyenletesen áramló levegőoszlop mozgatásához egy több légkamrás fújtatót használtak, amely a légáramot a hangszer hátsó tőkéjébe vájt függőleges levegőjáraton át pumpálta a sípsorhoz.

Mandel Róbert a Kossuth Kiadónál megjelent kötetéről ide kattitva olvashat bővebben.

A levegő visszaáramlását egy rugós szelep akadályozta meg. A meglehetősen bonyolult instrumentum gyönyörűen szólhatott, amit a már használhatatlan múzeumi példányok alapján készült mai másolatok hangzása hitelesen igazol.

A legidőigényesebb feladat a tekerőlant megkettőzött dallamhúrjainak összehangolása, valamint a mindkét húrt egyszerre érintő tangensek pontos beállítása volt.

A kis, zászlóformájú húrlefogókat a billentyűk szárába fúrt lyukakban el lehetett forgatni, így azok pontosan a megfelelő helyen érintették a bélhúrokat. A billentyűk benyomásakor a billentyűszárak végei ugyanabban a pillanatban nyitottak ki egy-egy szelepet, mint ahogy a húrokhoz értek. A húrokon eljátszott dallammal unisonóban megszólaló orgonasípok kiegyenlített hangzása érdekében a tekerőlantokon megszokott ritmikus játék helyett a muzsikusok inkább egyenletesen tekerték hangszereiket. A bonyolult és sok törődést igénylő zeneszerszám nem aratott átütő sikert, így emlékét csupán a londoni, brüsszeli, párizsi és berlini múzeumokban látható eredeti példányok őrzik.

francia haydn bécs könyv hangszercsodák mandel róbert lant
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésKellemes családi jazzvacsora
Következő bejegyzés Értenünk kell a kortárs zenét?

Ajánlott Bejegyzések

JM blog

Brácsapróbajáték a Danubia Zenekarnál

2023. február 3.2 perc olvasás
ICMA blog

Csatlakozik az ICMA zsűrijéhez az osztrák ’radio klassik Stephansdom’

2023. február 3.1 perc olvasás
Bohumil Hrabal - Forrás: wikipedia
Intermezzo

„Az élet, ha kicsit is jól jön ki a lépés, annyira, de annyira gyönyörű” – 25 éve hunyt el Bohumil Hrabal

2023. február 2.5 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Dénes Viktor - forrás: Budapesti Operettszínház Promóció

A berobbanástól a sűrített jelenlétig – Beszélgetés Dénes Viktorral

Szent Péter esernyője Színház mindenkinek

Túl a 200 000. nézőn – Folytatódik a Színház mindenkinek misszió

Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Promóció

Kocsis-Holper Zoltán: „A kortárs zene rólunk szól”

Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Promóció

Felelős hitelességgel – Homonnay Zsolt a Mária főhadnagy rendezéséről

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.