Papageno Radio
- hirdetés -
Inaktív Maestro 2017 "A mai fiatalok sokkal tehetségesebbek"

“A mai fiatalok sokkal tehetségesebbek”

Akadnak néhányan hazánkban, akik soha nem voltak komolyzene kedvelők, de Kobajasi Kenicsiró nevét mégis jól ismerik. Legendaként van jelen a magyar zenei életben, amit jól érzékeltet, hogy ha koncerten vezényel valahol az országban, hónapokkal előbb elfogy minden jegy. Az első magyarországi nemzetközi karmesterverseny győztese az idei megmérettetésen zsűriként van jelen.

- hirdetés -

– Sokan nem tudják, hogy Fukusima tartományból származik. Mennyire viselte meg az atomerőmű-katasztrófa a szülőföldjét?

- hirdetés -

– Bár valóban ott születtem, szerencsére a tartományon belül olyan messze a baleset helyszínétől, hogy ott már semmit nem lehetett érzékelni. A tragikus esemény kapcsán én abban reménykedtem, hogy az atomerőműveket ezek után leállítják Japánban, és nem épül több a jövőben, de sajnos a meglévők azóta is működnek.

Kobajasi Kenicsiró

Ivakiban született 1940-ben. Zeneszerzést és karmesteri tanulmányokat folytatott a Tokiói Művészeti Egyetemen. Nemzetközi karrierje az MTV I. Nemzetközi Karmesterversenyének győzelmével indult. Öt éven át volt a Magyar Állami Hangversenyzenekar első karmestere, neves zenekarokat irányított Németországban, Ausztriában, Nagy-Britanniában, Hollandiában. 1990-től 2004-ig a Japán Filharmonikus Zenekar vezető karmestere. Évekig tanított a Tokiói Művészeti Egyetemen és a zeneszerzést máig nem hagyta abba. Lánya, Kobajasi Ajano zongoraművész.

Kobajasi Kenicsiró fotó: Felvégi Andrea

– Megnyerte az első magyarországi nemzetközi karmesterversenyt. Mit köszönhet ennek a győzelemnek, és ezt követően Ferencsik János patronálásának?

– Ferencsik János egy nagyon szigorú és félelmetes ember volt. Tiszteltem, felnéztem rá, de tartottam tőle, ezért szinte alig kerestem a társaságát. Mindig is aggódtam, hogy mit gondolhat emiatt rólam. Hagyatéka igen fontos az életemben, hiszen átvehettem tőle az Állami Hangversenyzenekart, amely döntésben úgy gondolom, hogy sokat számított az ő szava. Egy dolog azonban nem fér a fejembe, amit minden alkalommal örömmel tapasztalok, hogy a magyar közönség valamilyen oknál fogva teljesen a szívébe fogadott. Sokat köszönhetek, és nagy hálával tartozom a magyaroknak.

– Mennyire volt a mostanitól eltérő a négy évtizeddel ezelőtti karmesterverseny?

– Inkább nagyon hasonló volt. Talán a mai versenyzők mások, mert sokkal tehetségesebbek, mint amilyenek mi voltunk.

– Van egy olyan álláspont, hogy a távol-keleti zeneművészek hihetetlenül virtuózok, technikásak, de valahogy halványabb a beleérző képességük, kevesebb a lélek, az érzelmi identitás a játékukban. Önnek mi erről a véleménye?

„Mindenkinek van emléke a karmesterversenyekről”

– Így igaz, de ennek megvan az oka is. Az ázsiai kultúrkörben, ellentétben Európával sokáig ismeretlen volt a kotta fogalma. A világnak azon a részén szájhagyomány útján terjedt a zenei kultúra, ennek megfelelően az írott története meglehetősen rövid. Ma már a feltételek azonosak, mi távol-keletiek pedig gyorsan tanulunk.

Promóció

- hirdetés -
- hirdetés -

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.