A rizsföldektől a Google-szimfóniáig

Tan Dun

Különleges koncerttel indul a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál. Különleges a párosítás, hiszen Bartók Béla és Tan Dun műveit tűzi műsorra a Concerto Budapest, ráadásul a kínai zeneszerző Nu Shu – The Secret Songs of Women, azaz Asszonyok titkos énekei című darabja első alkalommal hangzik el Magyarországon.

„Tan Dun Oscar-díjas zeneszerzőt sokan emlegetik Kína Bartókjaként, nem véletlenül. Alig egy évvel ezelőtt a magyar fókuszú Shanghai International Arts Festival keretében több mint 2000 néző hallhatta-láthatta Bartók két csodálatos alkotását, A kékszakállú herceg vára című operát, valamint A csodálatos mandarin című balettet a Nemzeti Filharmonikus Zenekar előadásában, ahol Tan Dun személyesen volt jelen, és elragadtatottan beszélt nekünk arról, milyen meghatározó számára Bartók munkássága, ahogy arról is, mennyire várja budapesti koncertjét.

Tan Dun életművében egyszerre meghatározó a filmművészet, a kortárs komolyzene és a kínai népzene, egyedi stílusában a tradicionális keleti motívumrendszer, az amerikai és az európai avantgárd alkot szintézist, kivételes alkotó, valódi világsztár.

Az őt jellemző sokszínűség, ez a kísérletező határátlépés és művészi szabadság a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválnak is sajátja, büszkék vagyunk rá, hogy október 6-án, Tan Dun koncertjével kezdődik az eseménysorozat!” – fogalmazott Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója a közelgő koncertről és a zeneszerzőről, aki szülőfalujában, gyermekként a vizet és a követ használta hangszerként, később kényszermunkára küldve, a rizsföldeken dolgozó munkásokból alapított zenekarral fazekakon zenélt, illetve megismerkedett a kínai hagyományos húros hangszerekkel. Tan Dun ezt a „csomagot” vitte magával a pekingi konzervatóriumba és a New York-i Columbia Egyetemre, és ebből az egyedülálló szellemi-zenei örökségből úgy építkezik a mai napig, hogy a kortárs hatások alól sem vonja ki magát.

Komponált darabot nem hagyományos, szerves hangszerekre, papírra, vízzel teli tálakra – ez utóbbit ráadásul Bach-hommage-ként, a Máté-passióra reflektálva –, miközben a videó és egyéb multimédiás eszközök is megjelennek munkáiban. Van darabja, amely a közönség részvételére alapoz, más kompozíciójában nem a bevett szokás szerint, a pódiumon ül a zenekar, hanem szinte körülöleli a hallgatóságot. Keleti és nyugati hangszerek találkoznak műveiben, bennük a két kultúra egymásra nyitottan szervesül. Tan Dun tisztelettel adózik a múltnak, de nem vonja ki magát azok alól a hatások alól sem, amit például az internet jelent: a Google felkérésére írt szimfóniát –  Internet Symphony No 1 Eroica –, ezt a YouTube Symphony Orchestra játszotta el.

Persze ennél hagyományosabb megrendelései is vannak a sokszorosan díjazott, az UNESCO Jószolgálati nagyköveteként is tevékenykedő zeneszerzőnek. A New York-i Filharmonikusoknak, Lang Lang számára egy zongoraversenyt írt, a Metropolitan Opera pedig Plácido Domingónak kért egy operát. Ebből lett a 2006-os Az első császár, amelynek a librettójában is közreműködött. A hangversenytermeken és operaházakon kívül mozikban is találkozhatunk Tan Dun varázslatos zenéivel. Olyan filmekhez komponált kísérőzenét, mint a Tigris és sárkány – ezért kapta az Oscart – vagy a Hős, de legismertebb művéről valószínűleg nem is tudjuk, hogy ő jegyzi: egy kínai népdal alapján írt darabja csendült fel a pekingi olimpia minden egyes éremátadásán, összesen 302 alkalommal.

Tan Dun és a Concerto Budapest – a CAFE Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál nyitókoncertje

2017. október 6.19.30 – Müpa

További információ és jegyvásárlás