Nem a megálmodói, Bogányi Gergely zongoraművész és csapata keresztelték „csodazongorának” az Erkel Színházban október 22-én debütáló alkotásukat. Őket is meglepte, hogy világszerte így emlegetik a hangszert, amely az Őrzők Alapítvánnyal közösen rendezett koncerten azokért a gyerekekért szól majd, akik súlyos betegséggel küzdenek.

Mint ahogy a gyógyulás folyamatához, úgy egy új instrumentum létrejöttéhez is több kell, mint hozzáértés és szerencse. Bogányi Gergely zongoraművész és konstruktőrcsapata évekkel ezelőtt fogott egy új elképzelésen és technológián alapuló, egyedi formájú, különleges hangzású hangversenyzongora építésébe. A rezonáns fa helyett karbonkompozitból készült, belülre a legmodernebb a gráf rendszer került a rezonátorlemez tehermentesítésére, a lábak pedig hangvetőként terelik a közönséghez a hangot. Hosszan lehetne sorolni az áramvonalas, futurisztikus kinézetű zenei eszköz technikai paramétereit, ám Bogányi Gergely egy másik dimenziót tart jelentősebbnek:

- hirdetés -

Hogyan szól egy közel hat méter hosszú zongora?

„A formatervet és a koncepciót úgy alakítottuk ki, mind az eredeti, kisebb, mind az Erkel Színházba kerülő hosszú modell esetében, hogy a végeredmény mély lelkiséget és különleges szellemiséget tükrözzön – mondja. – A hangszer kinézetének is a zene spiritualitását kell kifejeznie: hiszen a zene nem megfogható, hanem a lélekhez szól, egyfajta lebegés jellemzi. Már több mint nyolc éve alakította ki ehhez ezt a varázslatos formát Üveges Péter barátom, a formatervező. Vannak persze olyan technikai megoldásaink, amelyek nem tartoznak a csoda kategóriájába, inkább nagyszerű mérnöki háttérmunka és kis szerencse eredményei – teszi hozzá. – De ahhoz már valamiféle varázslat kellett, hogy ezeket a megoldásokat ilyen gyorsan megtaláljuk.

Tíz év rövidnek számít a patinás zongoragyárak évszázadaihoz képest,

de az elmúlt évtized a világtörténelem legintenzívebb időszaka volt, és a fejlődés minket sem került el. Harminc éve például elképzelhetetlen lett volna egy öntvényszilárdságot szimuláló szoftver megléte, ma pedig ezeknek a modelleknek köszönhetően nincs szükség évekre, hogy egy szilárdságtani vizsgálatot gyakorlatban elvégezzünk.”

A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg.

Az is csodával határos szerencse, hogy Magyarországon olyan partnercéget találtak, akik a legmagasabb minőségben, művészi színvonalon állították elő a vasöntvényt. Ez igaz a kompozit alkatrészeket gyártó cégre is. „De mi nem elégedtünk meg egy világszínvonalú öntvénnyel: zseniális designerünk annak bordázatát újfajta módon rajzolta meg, segítve a hangzást és érvényesítve a művészet szempontjait – hangsúlyozta a Kossuth- és Liszt-díjas muzsikus. – Miközben tehát a szellemiséget tartjuk szem előtt, szünet nélkül kutatunk, hogyan lehetne még jobbat alkotni, akár egészen apró javítások révén. Például inoxból készítjük a pedálösszekötőt, ami a zongora strapabírását és értékét is növeli, vagy elegáns megoldással elrejtjük a nagytető kitámasztójának szemet bántó zsanérját.”

A világ leghosszabb zongorája

A csodazongorából egyelőre még nem készült és kelt el annyi, hogy az alkotók bővében legyenek tulajdonosi visszajelzéseknek. Így azoknak a reakcióit veszik alapul, akik már kipróbálhatták a hangszert. „Gerald Clayton jazz-zongorista azt mondta, olyan közelről szólnak a hangok, mintha burok venné körül a művészt” – meséli lelkesen Bogányi Gergely. Baranyay László professzor szerint azért fantasztikus, mert nem fog kelleni annyit gyakorolni rajta, ugyanis ez a zongora nem kopog, így könnyebb rajta játszani. De a legbeszédesebb talán annak a hölgynek a reakciója, aki Bogányi egyik amerikai hangversenye után ült oda a hangszerhez. Miután leütötte az első néhány hangot, elképedve kapta el a kezét, és felkiáltott: „Úristen!”

A nyilvánosság az új zongorát 2015-ben a BMC-ben ismerhette meg. Ezután a kormány úgy határozott, hogy tíz darabot vásárol a Magyar Államnak, amelyeket közintézményekben helyez el. Ezek egyike az Erkel Színház. Október 22-én maga az ötletgazda avatja ott fel az instrumentumot, de a bőség zavarával küzd, hogy mely darabokon illusztrálhatná legjobban a hangzását: „Sokfajta zeneművet érdemes a hosszú modellen játszani, hiszen Liszt és Mozart művei is jól szólnak rajta. Beethoven Hammerklavier című szonátája pedig azért lehet aktuális, mert ezt a gigantikus művét egy akkor újnak számító, nagy teljesítményű hangszer inspirálta. Ez most, százötven évvel később újra találó.”

https://papageno.hu/featured/2017/04/muszorgszkij-ihlette-a-steinway-legujabb-zongoracsodajat/

A zongoraművész úgy látja, egyre kevesebben vannak, akik előtt ismeretlen volna az új zongora: „Nagy öröm, hogy kiállhatunk a világ elé egy új hangszerrel. Ez önmagában jelentős esemény Magyarország szempontjából. Az a tapasztalatom, hogy az »új magyar csodazongora« kifejezés már beépült a nemzetközi köztudatba is.”