Irányzatok szintézise

Lukács Miklós, Harish Raghavan és Eric Harland fotó: Halas Dániel

A legendás énekes, Thomas Quasthoff új jazzműsora (október 13.), a szenzációs Jacob Collier debütálása (október 17.), Avishai Cohen triójának (október 11.) illetve John Patitucci formációjának (október 22.) várva várt visszatérése, és hasonló rangos események teszik a CAFe-t a jazzrajongók számára idén is kihagyhatatlanná.

Keresik a bajt

A világ feltehetően legnagyobb tiszteletnek örvendő veterán jazz szaxofonosa, Wayne Shorter új, korábban nem tapasztalt magasságokba ért több mint egy évtizede állandó együttesével, amelyben Danilo Pérez zongorázik, John Patitucci nagybőgőzik, Brian Blade dobol. A három „kísérő” muzsikus olykor együtt is turnézik, a triót első pillanattól kezdve izgalmas zenei kalandnak fogták fel mind a hárman. Nevük, és az első albumuk címe is Children of the Light. Nem csak Shorter egy régi számára utaltak ezzel (Children of the Night), hanem arra is, hogy valami gyermeki vakmerőség van mindhármuk játékában. Tudatosan vigyáznak erre az ártatlan, nyitott hozzáállásra, amellyel a zenei anyagot kezelik.

Adam Baldych, Tore Brunborg, Helge Lien Trio fotó: Magdalena Paszko

Pérez egyenesen azt mondta egy interjúban ezzel kapcsolatban, hogy „keresik a bajt”,  amikor a trió játszik, és amikor ezt átélik, abban a pillanatban a kiutat is közösen keresik belőle. Shorter – akinek profétikus és mégis rengeteg kérdőjelet, szellemi kíváncsiságot, „mi van, ha mégse” attitűdöt hordozó – játéka nélkül a három zseniális muzsikus között is kialakul egy ilyen szabadon barangoló, eltévedéstől nem félő hozzáállás. A zenéjük ugyan rengeteg-féle hagyományban gyökerezik a gospeltől a bebopig, Patitucci mégis úgy gondolja, hogy Miles Davis Herbie Hancock-kal Shorterrel alakított kvintettje viszonyítási pont, főleg ha ebbe a vonalba Coltrane-t is beleértjük. Zenéjükben nincs visszanézés, még ha tisztábban is vannak szellemi örökségük jelentőségével, szigorúan 21. századi, csillogó megfogalmazásban közlik mondandójukat. A panamai Pérez a jazzképzés csúcsa, a Berklee egyik vezető professzora, szólópályájának kiemelkedő ága a szimfonikus és a latin jazz irányzatok szintézise. Patitucci, mióta Chick Corea leszerződtette, az egyik legkeresettebb bőgős a világon, Pérez tanárként is kollégája. Óriási sorozat van már a háta mögött saját néven kiadott, maga komponálta és hangszerelte albumokból is. Blade az egyik legkülönlegesebb dobos a zenei életben, talán, ha akarna sem tudna konvencionálisan játszani. Énekes-dalszerzőként is aktív, a Müpában már ebben a minőségében is fellépett, és ugyancsak több meghívást kap dobosként, mint amennyit el tud vállalni. A trió egy részről a Shorter-féle koncepciót képviseli, stílusában azt az izgalmas, bevállalós kortárs jazzt, amelyet oly sokan a csúcsra helyeznek. Másfelől: három, a saját pályáján kiugróan sikeres szerző/zenekarvezető együttese, akiknek saját arcéle valamivel jobban kirajzolódik a trió felállásban, mint Shorterrel kvartettben.

Az egyoldalúság beszűkíti az ember ízlését

Thomas Quasthoff, aki önironikusan magát a világ legújra felismerhetőbb énekesének nevezi, ezzel utalva születési rendellenességére, a világ egyik legsikeresebb basszbaritonja. Többszörös Grammy-díjas, a legnagyobb opera- és koncertszínpadoksztárja volt, mégsem érte be ezzel. Jelmondata:

A legmagasabb színvonalon szeretném az embereket szórakoztatni – az, hogy csak szépen énekeljek, sosem lett volna elég nekem.

Az 57 évesQuasthoff szokatlanul sokoldalú művészi pályán mozog. Két éve már dirigál is, a Máté passió volt az első darab karmesteri repertoárján. Amióta orvosai tanácsára búcsút mondott az operának, és egy időre a koncertpódiumnak is, hogy óvja hangját, azóta prózai szerepeket, narrációt is vállal, háromszereplős kabaréban működik közre, amelynek oly nagy hagyománya van a német kultúrában és szerencsére most már megint sokat énekel is. Érdemes megjegyezni, hogy Quasthoff, mielőtt énekesi karrierje oly meredeken megindult volna felfelé, éveken át a német NDR közszolgálati rádióadó teljes állású munkatársa volt. Harmadik egész estés jazz-programjával érkezik Budapestre. Ahogy a próza és a kabarépódium, úgy a jazz sem akkor vált fontossá számára, amikor már világsztár volt, hanem jóval korábban: zenei tanulmányai után ugyanis jogot is végzett, civil állása volt és ezalatt lépett fel éjszakai bárokban jazzénekesként – vagy éppen parodistaként.

„Sokan azért jönnek el a koncertemre, hogy megbámuljanak”

Talán ezzel magyarázható a meglepetés, amit rajongóinak akkor okozott, amikor először adott ki végig jazzprogrammal lemezt: fantasztikus természetességgel énekel jazz-örökzöldeket a Watch What Happens című, tíz ével ezelőtti jazzalbumán. Három évvel később még szélesebbre vetette ki hálóját, R&B, soul és pop-dalokat is előadott – az egyoldalúság beszűkíti az ember ízlését, szokta mondogatni. Kísérő zenekarában Till Brönner trombitás, Alan Broadbent zongorista, Wolfgang Haffner dobos, és más kiválóságok gondoskodtak a jazzes hangszerelésekről, izgalmas improvizációkról.A nálunk már Tony Lakatossal is többször megfordult doboson kívül a zenekarban most Frank Chastenier zongorázik, mellette Quasthoff állandó bőgőse,Dieter Ilg hallható.

Kifőzi a maga kompótját

Óriási szenzáció volt a brit tinédzser, Jacob Collier feltűnése, amióta 2011 végén elkezdte publikálni a YouTube-on saját készítésű, rájátszásos felvételeit – az egész zenekart és az összes vokált ő adja elő, slágereket és saját nótákat is műsorára tűz. Ettől persze még nem neveznék a jazz öreg és fiatal világsztárjai – Quincy Jonestól Jamie Culllumig- zseninek, akinek „még a pórusaiból is árad a tehetség”. Egynyári csodát már többet is kitermelt a legnagyobb videó megosztó, de Collier már örökzöld, mind a 23 évével. Bármilyen zenei anyagból kifőzi a maga kompótját és ugyan minden ízt felismerünk benne, mégis pompás, mindenkinek ízlik.

Jacob Collier fotó: Betsy Newman

Az otthoni audio-video stúdiót már keményebb dió volt átvinni a világ legnagyobb jazzfesztiváljainak (csak idén: Montreal, North Sea, Koppenhága) színpadára ezzel az egyszemélyes produkcióval. A mentőangyal Ben Bloomberg, az MIT (Massachusetts Institute of Technology) média-laboratóriumának munkatársa képében jött el, aki felajánlotta Collier-nek segítségét, és együtt, a világhírű egyetemen dolgozták ki azt az összetett multimediális elektronikus rendszert, amelyben a kép és a hang előre felvett, a színpadon hang/képmintázott, illetve élőben előadott, közte módosítókon és harmonizálókon átvitt részekkel lesz teljes koncertélményt adó produkció. Mielőtt itt vesztenék el érdeklődésüket az élőzene konzervatív hívei, elmondjuk, hogy az utóbbi egy-két évben Collier színpadon együtt dolgozott a közreműködéseiket erősen megválogató Metropole Orkesttel, a Snarky Puppyval és a Take 6-szel.

És még: különböző kortárs stílusok

Avishai Cohen, sok más izraeli jazzmuzsikushoz hasonlóan ugyannyira van otthon New York-ban, mint Tel Aviv-ban – nálunk néhány éve lezajlott triós bemutatkozása és mesterkurzusa óta rengeteg rajongó várja, hogy új műsorát meghallgathassa. Az An Evening with Avishai Cohen című produkciót májusban mutatta be Európában. Míg az ütős Itamar Doari már a múltkori, Magyarországotért intőturnén is itt volt, a zongorista, Omri Mor új tag a trióban. Maga is komponál, és több stílusban mozog egyformán otthonosan, mind az arab mind a zsidó zenében, a bőgős-énekessel duóban is szokott szerepelni.

A Közel-Kelet üzenete

A világzene terepén tájékozódik Lukács Miklós is kizárólag saját szerzeményeit játszó zenekarával (október 11.), amelybe legutóbbi albumára két kortárs amerikai sztárt, Larry Grenadier bőgőst és Eric Harland dobost kérte fel. Lukács virtuozitásáról már sok újat nem lehet elmondani, hiszen Eötvös Péter, majd Dresch Mihály utóbb Charles Lloyd mellett az egész világ felfigyelt rá, hogy milyen fantasztikus „all-round” hangszerré volt képes tenni a cimbalmot. Grenadiert ezúttal Harish Raghavan helyettesíti.

A cikk eredetileg nyomtatott formában, a Budapest’s Finestben jelent meg.

Oláh Kálmán vezetésével a magyar világzene és jazz élvonalbeli előadói szövetkeznek a CAFe Kodály előtt tisztelgő, de végig improvizatívkoncertjére Zeneakadémián. Az est egyik felében Oláh Kálmán Klenyán Csaba klasszikus klarinétművésszel játszik duóban, eredeti Kodály-témákból készült Oláh Kálmán-feldolgozásokat, illetve Herczku Ágnes népdal-énekesnővel Kodály által gyűjtött népdalokból adnak elő Oláh Kálmán-feldolgozásokat. A koncert másik felében pedig a ritkán hallható Oláh Kálmán Sextet játszik A kiváló zenészekből álló együttes Oláh Kálmán saját kompozícióit is megszólaltatja a koncert során.

Oláh Kálmán: „A jazz az életünk része”

Ugyancsak különleges kollaboráció helyszíne lesz az Opus Jazz Club, amikor az ott már egy lengyel tematikus programon is nagy sikert aratott Adam Bałdych norvég muzsikusokkal, Tore Brunborg szaxofonossal és a Helge Lien zongorista triójával együtt ad műsort. Bałdych egyedülállóan tudta bebizonyítani, hogy az ő hangszere is alkalmas a jazz és más kortárs stílusok izgalmas és meglepő megszólaltatására.