Itt született Kálmán Imre

Kálmán Imre Emlékmúzeum - Siófok, Kálmán Imre sétány 5.

Kálmán Imre

Közel az állomáshoz, az egykori Vasúti korzón áll az az emeletes ház, amelyben Kálmán Imre született és gyerekeskedett. Az utca 1955 óta az ő nevét viseli, szülőháza pedig emlékmúzeum.

Google térképen:

A család eredeti neve Koppstein volt. Az apa, Koppstein Károly gabonakeresekedő és vállalkozó; az édesanya, aki még megérte fia világhírét, Singer Paula. Hat gyermeket neveltek, Imre volt sorrendben a harmadik, aki vezetéknevét a gimnáziumi évek alatt változtatta Kálmánra.

Kálmán Imre családjával (forrás: Wikipedia)

Azon, hogy pontosan melyik napon, 1882. október 24-én vagy 25-én jött a világra, azaz éjfél előtt vagy után, maga a család is vitatkozott. Mindenesetre a kis Imre korán tanújelét adta zenei érdeklődésének, tehetségének, amit a családból hozott magával: felmenői között anyai ágon muzsikusok, apai ágon kiváló rabbik, tanítók voltak. Édesanyja és Vilma nővére zongorajátéka volt első zenei élménye. Még nem volt hat éves, amikor egy nyáron náluk vett ki szobát Liedl Ferenc hegedűművész, tőle kapott először zenei leckéket. Gyermekként járt először színházban is, a házuk közvetlen szomszédságában egykor állott Nyári Színkörben; ott sündörgött minden próbán, már akkor lenyűgözte a színház világa.

Elemi iskolai tanulmányait az egytanerős izraelita népiskolában végezte, ahol a faluszerte elismert kiváló pedagógus, Rónai Adolf oktatta. Első hivatásos zenetanára még elemista korában a helybeli Remcsák Antal volt.

Elemi iskoláinak befejeztével Budapesten tanult tovább a Deák téri Evangélikus Főgimnáziumban. Közben édesapja üzleti vállalkozásai teljesen tönkrementek, mindenüket elárverezték, s a család elhagyta Siófokot.

Kálmán Imre a budapesti Zeneakadémián végzett tanulmányai mellett családi követelésre jogot is hallgatott (nyolc szemesztert végzett el, utolsó szigorlatát azonban nem tette le). A Zeneakadémián — ahol évfolyamtársa volt például Bartók Béla — még szimfóniákról álmodott…

Matyikó Sebestyén József, az emlékmúzeum korábbi igazgatója, aki nagyon sokat tett az intézményért, így foglalta össze hazájához és szülőföldjéhez való kötődését:

Kálmán Imre — bár élete nagy részét külföldön töltötte — egész életében magyar maradt, magyarnak vallotta magát, barátaival magyarul levelezett, és a külföldet járt magyarok mindig otthont találtak vendégszerető házában. Pályája csúcsán, híres zeneszerzőként is hazalátogatott Siófokra. Szívesen időzött egykori osztálytársai, a falusi „pógárgyerekek” körében. Az akkor már neves komponista szerényen, pajtásként viselkedett, el-eljárt még pinceszerekre is, nem egyszer megosztotta gyermekkori barátaival örömét egy-egy pesti bemutatójának sikere fölött.

Szülőházában, amelyet először 1955-ben jelöltek meg emléktáblával, 1970-ben özvegye, Kálmán Vera jelenlétében emlékszobát avattak. A mostani, gazdagabb anyagú emlékmúzeumot a zeneszerző születésének 105. évfordulója alkalmából, 1987. október 22-én nyitották meg. A gyűjtemény Kálmán Vera és gyermekei közbenjárására 1991-ben jelentősen gyarapodott a bécsi Hofburg és az osztrák színháztörténeti múzeum anyagából történt adományozás révén. Kálmán Vera, aki 1999-ben, 85 éves korában hunyt el, utoljára 1997 májusában járt férje szülőházában.

A nyitvatartási időt és egyéb praktikus információkat az Emlékház honlapján megtalálhatjuk.

Az emlékmúzeum a szülőház földszinti termeiben található, az emeleten időszaki képzőművészeti kiállításokat szoktak rendezni.

A belső folyosón a korabeli Siófok elevenedik meg. Az első szoba hűen tükrözi azt a kort, amelyben az operett leendő kiválósága gyermekként, ifjúként élt. Itt látható az a Csupor gyártmányú zongora, amelyet tizenhat éves korában használtan vett összekuporgatott pénzéből (eredetileg zongoraművész szeretett volna lenni, de krónikus ínhüvelygyulladása miatt erről le kellett mondania), s annyira a szívéhez nőtt, hogy sohasem adta el. Ebben a teremben áll a zeneszerző 1953-ban, E. D. Minazzoli által carrarai márványból készített mellszobra.

Kálmán Imre személyes tárgyai – fotó: Kocsis Katalin

A második terem látványossága legnagyobb sikerének, Csárdáskirálynő című operettjének bárjelenete:

A Kálmán Imre Emlékmúzeum – fotó: Kocsis Katalin

Enteriőrben látható kedves karosszéke, íróasztala és bordó háziköntöse:

Kálmán Imre személyes tárgyai – fotó: Kocsis Katalin

A vitrinekben eredeti fotók és kezének eredeti gipszmásolata mellett Kálmán Imre személyes tárgyait tekintheti meg a látogató: többek között hamutartóját, pénztárcáját, tolltartóját:

Kálmán Imre személyes tárgyai – fotó: Kocsis Katalin

Egy másik tárló a halálával kapcsolatos dokumentumokat mutatja be: egészségügyi–halálozási jegyzőkönyvét és a bécsi Zentralfriedhofban (Központi temetőben) a búcsúztatáson készült fotókat. A harmadik tárlóban kották láthatók, köztük első operettje, a Tatárjárás librettója. Kuriózum a zeneszerző eredeti kézírása, visszaemlékezése Bartók Bélára. A hátsó termek falain archív családi fotókat helyeztek el, melyeknek többségén feleségével, Verával és gyermekeivel látható. További két tárló operettjeinek utóéletét mutatja be.

Néhány további hangulatos részlet:

Siófokon 1955-ben nevezték el róla szülőháza utcáját. 1961-ben avatták fel Meszes Tóth Gyula által készített fehér mészkő mellszobrát a Jókai parkban, amelyet 1997-ben a Fő térre helyeztek át. Halála 40. évfordulóján, 1993. október 30-án Siófok városa első posztumusz díszpolgárává választotta. A vasútállomás előtt 1997-ben állították fel Varga Imre látványos Kálmán Imre emlékművét:

Varga Imre Kálmán Imre-emlékműve a vasútállomás előtt – forrás: Wikipedia

1998-ban Siófok városa Kálmán Imre emlékplakettet alapított, amelyet évente a pünkösdi szezonnyitón adományoznak a Kálmán Imre hagyományok ápolásáért.

Zenei illusztrációnk nem is lehet más, mint a legismertebb részlet a Csárdáskirálynő Szinetár Miklós által rendezett, klasszikussá vált előadásából: