• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • ARTE blog
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Beszélő képek
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Erdély blog
  • Esterházy
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fesztivál Akadémia
  • FOCUS on You
  • Hallomások
  • Hagyományok Háza
  • Haydneum
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kórusblog
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Mindent Kocsisról
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Operaház
  • Oroszlánkörmök
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • PeterPress
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў blog
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Maestro 2017 Zene Címlap

„Mindenkinek van emléke a karmesterversenyekről”

Szerző: Papageno2017. október 19.
Facebook Twitter E-mail
Kesselyák Gergely fotó: Éder Vera

Kesselyák Gergely operafesztiválok, jelentős szabadtéri komolyzenei események alapítója és igazgatója, a Virtuozók tehetségkutató, most pedig a Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny zsűrijének a tagja. Ezúttal a régi-új klasszikus tévés vetélkedőről, a karmesterverseny kulisszatitkairól kérdeztük.

– Milyen viszontlátni azt a versenyt, immár a zsűriből, amiben egykor versenyzőként indult? Nagyon megváltozott a karmesterverseny?

– Sőt, nem is egyszer indultam el a versenyen. 1992-ben másodéves zeneakadémista voltam és a középdöntőig jutottam, három évvel később pedig már felállhattam a dobogóra. Szeretném rögtön leszögezni, hogy nagyon sok tekintetben hasonló a mostani versengés ahhoz, amit én tapasztaltam akkoriban. A verseny tervezésekor az én véleményemet is megkérdezték, mi az, amit talán másként kellene csinálni, adott esetben a mai tévés gyakorlathoz igazítani. Azt gondolom, hogy leginkább a külsőségek változtak, mert a versenyt illetően ugyanezekre a feladatmegoldó időtartamokra emlékszem, és még a vezénylendő témakörök is hasonlóak voltak. Eszembe jut az is, ahogy még gyerekként a tévén keresztül követtem a versenyt, hihetetlen volt minden pillanata. Egyetlen csatorna volt csak, és a karmesterverseny egytől egyig odaszegezte

szinte az egész országot a képernyők elé.

Berkes Kálmán, Kesselyák Gergely és Bogányi Tibor fotó: Felvégi Andrea

– Hogyan lehet értékelni a karmesterek munkáit? Miben lehet megfogalmazni a különbségeket?

– Néha nem könnyű, de el lehet dönteni. Ferencsik Jánossal történt meg, hogy egyszer megállította egy idősebb hölgy a következő szavakkal:

Maga egy kókler. Mit nagyképűsködik, csak eljátssza, hogy dirigál, hogy maga a főnök. A zenekar pontosan tudja, hogy mit kell csinálni.

És hogy mit lehet erre mondani? Ferencsik így felelt:

Pszt. Ne tessék elmondani senkinek. Én is tudom, de elvesztem az állásomat, ha mások is meghallják.

A különbségről és a kiválóságról szól egy vicc is:

A kisállat-kereskedőnél papagájt akarnak vásárolni, és sorra veszik a mind drágább madarakat. Egyre nagyobbak, egyre szebbek, miközben ecsetelik azt is, hogy mennyivel tudnak többet az előzőknél. Aztán odaérnek a legdrágábbhoz, amelyik egy csúnya, aprócska papagáj. – Hát ez mire képes, hogy ilyen irdatlanul sokba kerül? – Hogy mit tud, az még nem derült ki, de a többiek maestrónak szólítják.

Szóval a respekt a lényeg, hogy valakit elfogadjanak, a vezénylés egy kicsit erről is szól. Vannak ugyanakkor egyértelmű szakmai ismérvek, amelyek igazolják, hogy a mozdulat megfelelő volt-e az adott pillanatban.

– Karmesterre azonban mégis szükség van. Mi hozta létre ezt a zenei mesterséget?

– A karmesterség azért alakult ki, mert a zeneszerzők egyre bonyolultabb darabokat írtak. Mozart idejében még hét-nyolc szólam volt a zenekarban, Richard Strauss korában már 30-40 soros partitúrában lehetett csak pontosan megfogalmazni, hogy mit akar az alkotó. Ezt már zenészként belülről nem lehetett koordinálni, még akkor sem, amikor a hangszeresek pontosan hallották egymást játék közben. Ma, ha egy fúvós megfújja a hangszerét, akkor gyakorlatilag csak azt hallja. Kell tehát valaki, aki segít neki tájékozódni, hogy a többiek hol tartanak. De nem is látják egymást, olykor húsz méterre van tőle a másik zeneművész és ülnek közöttük még jó néhányan.

Berkes Kálmán és Kesselyák Gergely fotó: Felvégi Andrea

– Mikortól vált mindennapossá egy karmester jelenléte?

– Ez attól függ, hogy milyen műfajról beszélünk. Az operában például igen korán. Lehet, hogy nem volt ez akkor még külön mesterség, és maga a szerző vagy egy megbízottja volt a betanító, de a csembaló mellől már integettek, próbálták irányítani a többieket. Arról nem beszélve, hogy aki lent ül a zenekari árokban, az semmit sem lát, csak sejti, hogy mi zajlik a színpadon. És az énekes sem hallja pontosan, hogy a zenekar éppen hol tart. Ami pedig a szimfonikusokat illeti, a romantika idején az elburjánzó méretű zenekar tette szükségessé, hogy legyen mindig karmester.

– A laikusok körében a komolyzene iránti érdeklődést a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató jelentősen fokozta. Várhatunk-e hasonlót a Maestro Solti Nemzetközi Karmesterversenytől?

–Őrülnék, ha így lenne. Gondoljunk arra, hogy milyen népszerűek voltak negyven évvel ezelőtt ezek a versenyek. Olyan emberek is nézték a műsorokat, akik sosem voltak koncerten. Lehet, hogy ma már sokkal nagyobb a műsorkínálat, és az internet is vetélytárs a figyelem megosztásában, de biztos vagyok benne, hogy nagy szükség van ilyen versenyekre.

Kesselyák Gergely, Bogányi Tibor és Ókovács Szilveszter fotó: Felvégi Andrea

– Ha már az opera szóba került, mondhatjuk, hogy pályája során eddig sokkal többször dirigált operaprodukciókat, mint szimfonikus koncerteket. Tudatosan alakította így?

– Ifjú koromban hallottam egyszer egy Medveczky Ádámmal készült rádióinterjút, ahol arról beszélt, mennyire más operát, vagy szimfonikus művet vezényelni. Én akkor eldöntöttem, hogy ha egyszer választanom kell – márpedig egyszer választani kell –, akkor az opera mellett döntök. Az első karmesterversenyen való részvételem után pedig megkérdezte tőlem egy újságíró, hogy miként látom a jövőmet. Neki azt válaszoltam, hogy a mindennapokban az opera műfajban szeretnék dolgozni, agymosásnak pedig jöhet a szimfonikus zene. Hozzátenném, agymosás alatt itt az agy frissen tartását értettem, mert az a felkészülés másfajta szellemi munkát kíván.

– Volt szeptember elején Pécsett egy díszhangverseny a Pannon Filharmonikusokkal, egyik szólistaként Baráti Kristóf hegedűművésszel. Igaz, hogy Kesselyák Gergely hozta a koncertre repülővel Veronából?

– Megjegyzem, Baráti Kristófnak is van pilóta vizsgája, bár abból rengeteg féle létezik, nekem is van öt különböző. Igen a repülés az egyetlen hobbim, amelyet második szakmaként kezelek, mert ugyancsak teljes embert kíván. Évente úgy száz órát tudok repülni, ami azért nem kevés. A veronai út például azzal a géppel, amit mostanában  használok, két órába tellett, szóval ötven ilyen járat belefér az éves repülős repertoáromba.

interjú karmesterverseny kesselyák gergely maestro 2017 karmesterverseny 2017 zsűri
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésHamarosan teljes lesz a Bach összes orgonaműve sorozat
Következő bejegyzés 100 évesen is aktív a York Minster egykori orgonistája

Ajánlott Bejegyzések

Haumann Péter - forrás: Pesti Magyar Színház
Intermezzo

Elhunyt Haumann Péter

2022. május 28.3 perc olvasás
Adrain Ghenie 2014-ben berlini műtermében – forrás: Wikipedia
Senki többet?

Egy új világsztár Kolozsvárról – Adrian Ghenie szárnyalása a műtárgypiacon

2022. május 28.3 perc olvasás
Vigh Andrea - fotó: Posztós János
Mindent Kocsisról

Dr. Vigh Andrea: „Kocsis Zoltán öröksége páratlan útravaló” 

2022. május 27.4 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Promóció

Kamarazene Ukrajnáért – segélykoncert sztárokkal a Zeneakadémián  

Szent István Filharmonikusok - fotó: Andrasovszky Péter Promóció

Trianonra emlékezve adnak hangversenyt a Szent István Filharmonikusok

József Promóció

Jelentkezz a Madách Művészeti Iskola képzéseire!

Rózsa Miklós - forrás: listal.com Promóció

A 115 éve született Rózsa Miklósra emlékeznek Debrecenben

Promóció

Bejárja a Kárpát-medencét az A38 Hajó!

Molnár Levente Promóció

Molnár Levente: „Csipike az egész világot próbálja a saját nagysága körébe emelni”

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.