Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap Szabó Péter: "Csupa megszállott zenész alkotja a csapatot"

Szabó Péter: “Csupa megszállott zenész alkotja a csapatot”

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Hat koncertből álló sorozatot indít Take Brahms címmel a Sinfonietta Pannonica Ensemble az Urániában. A Johannes Brahms kamaradarabjait felölelő program első koncertjét november 23-án rendezik, ennek műsora a szerző zongorás kamaraműveit viszi közelebb a közönséghez. A sorozatról a Sinfonietta Pannonica alapítójával és művészeti vezetőjével, Szabó Péter gordonkaművésszel, a Fesztiválzenekar szólócsellistájával beszélgettünk.

- hirdetés -

– Köztudott önről, hogy mindig is szeretett különböző kisebb formációkat alapítani. A Sinfonietta Pannonica Ensemble minek köszönheti a létezését?

– A szólózás mellett mindig is jelen volt az életemben az intenzív kamarázás és zenekari munka. Ezekhez aztán az is hozzáadódott, hogy a fejembe vettem: elkezdek dirigálni is. Ennek kapcsán merült fel 2010-ben az az elképzelés, hogy alakítok egy kisebb kamarazenekart, egy sinfoniettát. A Hungaroton támogatta az ötletet, és így született meg a CD felvétel Johann Baptist Vanhal csellóversenyéből, méghozzá világelső felvételként. Korábban senki nem vette még lemezre ezeket a darabokat.

– A Sinfonietta Pannonicaba a Fesztiválzenekarból hívta a társakat?

– A barátaimból állt össze az együttes, így nem csak a Fesztiválzenekarból jöttek kollégák. Nálunk játszik többek közt a Rádiózenekar szólóbrácsása, és a Concerto Budapest 2. hegedű szólamvezetője. Válogatott kis csapat, a lehető legjobb zenészekkel álltunk össze, és gyakorlatilag örömmuzsikálást folytatunk ezeken a koncerteken.

Sinfonietta Pannonica

– Már csak azért sem lehet ez rendszeres munka, csakis „alkalmi örömzenélés”, mivel más-más zenekarhoz kötődnek, és így nyilván nehéz az egyeztetés.

– Ha valakiben megvan a művészi igény arra, hogy olyan területekre kalandozzon, amelyeket nem ölel fel a saját repertoárja, akkor szerintem nem jelenthet gondot az egyeztetés. Csupa megszállott zenész alkotja a csapatot, úgy érezzük jól magunkat, ha állandóan muzsikálunk.

– Nyilván nem játszik minden koncerten az összes, a Sinfoniettához tartozó művész.

– Persze, ez mindig a repertoártól függ. Tavaly volt az első ilyen projektünk, Mozart és Beethoven összes vonósötösét játszottuk el. A sikeren felbuzdulva az Uránia Nemzeti Filmszínház is mellénk állt, és támogatták, hogy ebben az évben is létrejöjjön egy sorozat. Nélkülük nem is tudtuk volna megvalósítani a sorozatot. Eddig is voltak az Urániában zenei események, de azok nem az élő zenét közvetítették, az pedig, hogy egy kamarazenei programot fogadtak be, külön öröm.

– A tavalyi volt tehát az első nagy koncertsorozata a Sinfonietta Pannonica-nak?

– Előtte is voltak különböző produkciók, de tavaly határoztuk el, hogy minden évben csinálunk egy összkiadásszerű sorozatot egy-egy nagy zeneszerzőre építve a repertoárt.

Sinfonietta Pannonica

– És Brahms adta magát azonnal?

– Teljes mértékben, hiszen nagyon gazdag az életmű, aminek rengeteg magyar vonatkozása is van. Ez adta az ötletet, hogy szinte a teljes kamarazenei repertoárt előadjuk.

– A magyar vonatkozásokról elsősorban Brahms barátja, Joseph Joachim, azaz Joachim József hegedűművész juthat eszünkbe.

– Igen, de kapcsolatban állt Popper Dáviddal is, aki a Zeneakadémián volt professzor, és azt is tudjuk, hogy Brahms mindig szívesen jött Magyarországra, sokszor fellépett itt. Ismerte a népzenét is, ebből születtek a Magyar táncok, és nagyon sok más műve is van, amelyben fellelhetőek a magyar motívumok.

– Ön szerint a magyar közönségben milyen Brahms kép él, mely műveit ismeri leginkább

– Szerintem elsősorban a szimfóniákat és a zongoraversenyeket, de abból is az elsőt, a d-moll zongoraversenyt ismeri a közönség. A másodikat, ami nagyon nagy feladat elé állítja a zongoraművészt, kevesebbszer játsszák. Egyébként ebben, a másodikban is fellelhető Brahms kamarazene iránti érzékenysége, hiszen a lassú tétel a híres cselló szóló és a zongora párbeszédére épül. Nagyon sok olyan kezdeményezést láttam már a világban, hogy megpróbálnak „összkiadásokat” tervezni a műsorokban, de azok nincsenek oly módon felépítve, hogy az egyes repertoár részeket kiemelnék a nagy zeneszerzők műveiből. Mint ahogy a Mozart és Beethoven vonósötösök se nagyon hangzanak el egyben a koncerttermekben, ezért is vettük elő ezeket tavaly. Brahms zongorás kamarazenéjét is csak „foltokban” játsszák, a Zeneakadémia például idén tervezi a zongorás trióknak az összkiadását.

Igen ám, de akkor hol vannak a zongoranégyesek, amiből hármat írt? Hol van a zongoraötös, és hol van a többi?

Én mindig is hajlamos voltam megjeleníteni a zeneirodalom fehér foltjait, ezért találtam ki azt, hogy elsőként a zongorás kamarazenéjére fókuszálunk, de emellett persze a második hangversenyen elhangzik majd a két vonósötös, a februári koncerten pedig a két vonóshatos is. Aztán a jövő évben folytatjuk a sorozatot, hiszen Brahms kamarazenei életműve nagyon gazdag.

– A Take Brahms sorozat az A-dúr zongoranégyessel indul. Ennek ősbemutatóján Brahms maga ült a zongoránál.

– Igen, fantasztikus zongorista is volt. Egyébként ez az a zongoranégyes, ami nagyon ritkán hangzik el koncerttermekben

– Miért?

– Mert nagyon hosszú darab, a „himmlische Lӓnge” jellemzi, vagyis mennyei hosszúságú. Ezért is játsszák kevésszer. Ráadásul ahhoz, hogy egy ilyen terjedelmű mű elhangozzék, az előadóknak is nagyon komoly előkészítő munkára van szükségük, és nem mindig adatik meg a mai felgyorsult világban, hogy egy ilyen hosszú próbafolyamatot sikerüljön megszervezni. Mi is már jó ideje próbálunk, és azt látom, hogy mindenki nagy lelkesedéssel és szeretettel áll a darabhoz.

120 éve hunyt el Johannes Brahms

– Van ebben a sorozatban olyan mű, amit még soha nem játszott?

– Nincs. De hát én már negyven éve a pályán vagyok, ezekkel a darabokkal már mind találkoztam különböző helyeken, különböző felállásban. A koncerten játszott másik darabbal, az f-moll zongoraötössel a kollégák közül már mindenki találkozott, de az A-dúr zongoranégyessel még nem. Vannak köztünk nagyszerű kvartett játékosok, például Sipos Gábor, az Auer Vonósnégyes alapítója, önála is előfordul, hogy egy Brahms darabot még nem játszott, pedig sok éven át kvartettezett.

– A beszélgetés elején említette, hogy a dirigálás is érdekli, és ez is szerepet játszott abban, hogy megalapította az együttest.

– Ezt az ensemble-t nem kell dirigálni, mert itt mindenki tudja, hogy mit kell csinálnia. Akkor fogok vezényelni, ha majd lesznek zenekari produkcióink. Most főleg a koncertek szervezésével és lebonyolításával kell foglalkoznom.

– Mármint a zenélés mellett. Úgy tudom, ez még mindig nem minden, a koncerteket moderálja is.

– Igen, igyekszem bevonni a közönséget a műnek a hangulatába és mesélni néhány történetet a darab keletkezéséről. Mindig érdekes egy-egy mű alkotásának a folyamata, de ezeket a koncerttermekben általában nem nagyon osztják meg a közönséggel. Jó lenne pedig a zeneszerző emberi oldalát is megmutatni, és azt a lelkületet, amiben ezek a művek fogantak. Erre van is mostanában több kísérlet. Az a tapasztalatom, hogy Mozartot jobban ismeri a közönség, hiszen róla sok minden megjelent, az életéről íródott színdarab, készült film, nemrég a cenzúrázatlan leveleit is kiadták magyarul, úgyhogy elég jól megismerhettük a személyiségét is. Lisztről is rengeteget tudunk, az ő életéről is megjelentek könyvek, forgattak filmeket, Brahms viszont zárkózottabb egyéniség volt, róla nem íródtak színdarabok, nem készültek filmek. Sokkal kevesebbet tudunk tehát az életéről, és én azt szeretném, ha ez a koncertsorozat nem csak a zenéjét, de az egyéniségét, az emberi oldalát is közelebb hozná a közönséghez.

Promóció

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X