Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap Dilisek ezek a rómaiak!

Dilisek ezek a rómaiak!

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Mit keres Asterix, Lucky Luke és a Kis Nicolas a zsidó múzeumban? Milyen kulturális forradalom fűződik René Goscinny nevéhez és mit takar a zetser kifejezés? A milánói giargiana franciaországi tudósítása következik.

Az Ukrajnából és Lengyelországból származó képregényíró Argentínában töltötte gyermekkorát, majd Amerikában próbált szerencsét kevés sikerrel. Büszke francia volt, jóllehet huszonhat éves koráig csak nyaralni járt haza. Karrierje Párizsban teljesedett ki, a Pilote újság főszerkesztőjeként a képregényt a kilencedik művészetté emelte.

Stanislas, Anna, Claude és René Goscinny Párizsban, 1927. február 12. – fotó: Simonet
© Anne Goscinny (Institut René Goscinny)

A humoristának szentelt első retrospektív kiállítás célja, hogy rávilágítson az életmű nagyságára és a mögötte húzódó ember történetére. Ennek érdekében a kurátorok kétszáz munkát gyűjtöttek össze, köztük számos eredeti lapot és szinopszist, amelyeket eddig még be nem mutatott családi dokumentumok és fényképek egészítenek ki. A párizsi múzeumban már több tárlatot rendeztek a képregény témájában. A mostanit megelőzte a 2007-es De Superman au Chat du rabbin, a 2014-es Les Mondes de Gotlib és tavalyi „Ô vous, frères humains” Luz dessine Albert Cohen.

Goscinny kamaszkori szárnypróbálgatásai közül kitűnnek az aktuálpolitikára reagáló karikatúrái, például az SS-es Müller családot kifigurázó rajza. A korai illusztrátori munkák és két fiatalkori Buenos Aires-i iskolaújság, a Notre voix és a Quartier latin után, az ötvenes években végleg a szövegírás és a szerkesztés felé fordult.

Az áttörést a Lucky Luke hozta meg 1955-ben.

Maurice de Bevere (Morris) helyére ugrott be, aki megkérte, hogy írja meg helyette a Des rails sur la prairie című részt. A magányos flegma cowboy történetét, aki „gyorsabban lő a saját árnyékánál,” Goscinny egészen az 1977-ben bekövetkezett haláláig folytatta. Barátjával, Albert Uderzóval közösen hozták létre Párizsban az Umpapa, az indián (1958) és az Asterix (1959–1977) karaktereit.

René Goscinny (szöveg) és Morris (rajz): Lucky Luke – Daltonok balladája, 1978 © Mediatoon

A bátor gallal egy időben indult útjának a Pilote magazin, ahol számos új tehetség mutatkozhatott be. A hataloméhes Iznogoud vezír 1962-ben született Jean Tabary bábáskodása mellett, és hamarosan meghódította a frankofón közönséget. Aktualitását bizonyítja, hogy 2005-től kezdve Plantu,

a francia karikaturista Nicolas Sarkozyt a kampós orrú vezír ruháiba bújtatta

a Le Monde hasábjain. A minden lében kanál kis Nicolas kalandjait (1959–1964) Jean-Jacques Sempé rajzai tették felejthetetlenné. A kisfiú az egyetlen olyan hőse a szerzőnek, amely nem kosztümös, hanem korabeli szereplő.

René Goscinny: Famille Müller, 1943 körül (vagy 1945?) © Anne Goscinny (Institut René Goscinny)

Az igényes, érzelmi hangsúlyokat kiemelő tipográfia és a könyvek szeretete családi vonás. Az író nagyapja, Abraham Lazare Beresniak párizsi nyomdájában jiddisül, héberül, franciául, oroszul és lengyelül publikált változatos témákban a Kelet-Európából érkező zsidóknak. René Goscinny maga is zetser volt a szó szoros és átvitt értelemben. A jiddis szó a német Drucksetzer vagy Schriftsetzer rövidítéséből ered és tipográfust jelent.[i] Goscinny nem csak a margók és a betűk közötti távolságot mérte („zetselte”), hanem a különböző nyelvi szintek és a képek egymáshoz való viszonyát is. Talán nem véletlen, hogy Asterix és Obelix neve is tipográfia jelekre (obèle † és astérisque * ) vezethető vissza.

Albert Uderzo borítóterve az Oumpah-Pah – Le peau rouge című 1961-es albumhoz, OUMPAH-PAH ® / © 2017 Les editions Albert Rene / Goscinny – Uderzo

A szövegíró és szerkesztő feladatát olyannyira fontosnak tartotta, hogy a kész munkákon az illusztrátor mellett a szövegíró nevét szintén feltüntette. Az író azonban kevéssé foglalkozott származásával a munkáiban, ellentétben például A rabbi macskája (Joann Sfar) és a Maus (Art Spiegelman) alkotóival.

A tárlat egyik legérdekesebb része a záróterem, ahol a jelenetekre bontott, párbeszédeket és leírásokat tartalmazó részletes összefoglaló megírásától egészen a szövegbuborékokig kitöltéséig mutatják be egy Asterix szám szerkesztésének menetét.

René Goscinny a képregényírás megkerülhetetlen figurája, akinek mondásait rendszeresen idézik.

Pellengérre állította a francia történelmet, az Ezeregyéjszaka meséit, az amerikai westernfilmek patetikusságát és a mintagyerek toposzát. Mindezt olyan kamaszosan szemtelen humorral és áthallásokkal teletűzdelt szójátékokkal tette, amelyek ma is megnevettetik az olvasókat.

* A kiállítás 2018. március 4-ig tekinthető meg a párizsi Musée d’art et d’histoire du Judaïsme-ban.

* (A fotókat a kiállítóhely bocsátotta a rendelkezésünkre).

[i] Anne Hélène Hoog: „Le zetser et le philosophe” in René Goscinny Au-delà du rire, kiáll. kat., Párizs, Hazan, 2017, 192, 6. lábjegyzet.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X