Az étkezés filozófiáját Jean Anthelme Brillat-Savarin foglalta össze 1825-ben megjelent művében, Az ízlés fiziológiájában. A francia szerző óriási hatást gyakorolt nemcsak korára, hanem a következő évszázadra is. (Magyarul 1912-ben jelent meg Singer és Wolfner kiadásában). Legfontosabb megállapítása: „az állat fal, az ember eszik, de az okos ember tud enni”.
A magyar „nemzet csalogánya”, Blaha Lujza tiszteletére bélszínszeleteket neveztek el, amit „Marica grófnő módra” tálaltak, miután elénekelte Kálmán Imre operettjének címszerepét.
A másik híres énekes-színésznő, Déryné (Széppataki Róza, 1793-1872) a korabeli Magyarország majd minden városában megfordult vándorszínész társulatával. 27 operában lépett fel. Kolozsvári rakott káposztájáról emlékezik meg az irodalom.
Liszt Ferenc (1811-1886) kedvencei közé sorolják a pulykamellet mandulás bundában, reszelt sajttal. Nem igaz, hogy járt volna a Gundelnél, mert az akkor még nem létezett, sőt elődje, a Wampetics is csak 1884-től működött. Gundel Károly, az ős 1883-1956 között élt, híres szakácskönyve 1937-ben jelent meg. Liszt 1865-től beöltözött abbénak, reverendában járt, és kolostori kosztot evett. Viszont 1864-ben megfordult Aradon, a neves Fehér Kereszt szállóban, ahol megszállt Johann Strauss, Johannes Brahms, Leo Delibes és Jules Massenet is a 19. század közepén. Ott erdélyi ételeket lehetett fogyasztani, a kávéházakban a kávé mellé ingyen kuglóf járt, csak sört nem voltak hajlandók felszolgálni az aradi vértanúk emléke miatt. (Kivégzésük után az osztrákok sörrel koccintottak.)
Rigó Jancsi (1858-1927) jó nevű cigányzenész család sarjaként ötévesen már hegedült, tízévesen pedig apja bandájában lépett fel. „A kis prímás” hamar a közönség kedvencévé vált. A család szerette volna taníttatni, de az esperes úr nem engedte iskolába járni. Székesfehérváron Simplicius Barcza Józsi tanítványa, akit III. Vilmos holland király kitüntetett. 1884-ben Kaposvárott, majd a budapesti Reutter Kávéházban (Andrássy út) játszott. Később fellépett Európa legtöbb nagyvárosában. 1896-ban a párizsi Alhambra étteremben megismerkedett Chimay belga herceg ifjú feleségével, egy amerikai milliomos
lányával, Clara Warddal. A dologból szerelem és házasság lett. Történetük óriási szenzáció volt az európai sajtóban. Toulouse-Lautrec is megörökítette kettejüket. Rigó Jancsi 1905-ben a pesti Nemzeti Szálló cukrászmesterénél rendelt a feleségének egy csokis, krémes finomságot, amit később róla neveztek el. Az asszony a híres cigányprímással tíz évig boldogan élt, amíg Clara egy olasz pincérért elhagyta őt. Válásuk után – a biztos anyagi háttér elvesztésével – Rigó Jancsi lecsúszott amerikai kocsmákban játszott. Nevét azonban megőrizte a máig népszerű Rigó Jancsi-szelet. 2004-től pákozdi szülőhelyén cigányprímás-fesztivált rendeznek, 2013-ban Kaposváron emléktáblát avattak annak a háznak a falán, amelyben a híres prímás valaha elkezdte világraszóló karrierjét.
Bartók Béla (1881-1945) kedvenc étele a családi recept alapján készült diós kalács volt. Több értesülésünk erről sincs, azt sem tudjuk, Pásztory Ditta tudott-e például kalácsot sütni. Az újabb kutatások szerint Bartók is az autizmus egyik formájában, Asperger-szindrómában szenvedett. Halálát fehérvérűség okozta. Nem tartozik ide, de nemzeti büszkeségünk miatt említjük, hogy a NASA egy kisbolygót és a Merkúr egyik kráterét nevezte el róla.
Kodály Zoltán (1882-1967) kedvelt ételének számított a tojáspörkölt, amit inkább tojásos lecsónak mondhatnánk. Szalonnán megpirított hagymából, szeletelt paprikából és paradicsomból áll, amit sok tojással sűrítenek, majd krumplis gombóccal tálalnak. Az ún. Kodály-módra készült pulykamedallionokat kapros-paprikás mártással és zöldséges rizzsel készítik. Születésének és halálának évfordulói a hangversenyek „menüjében” fordulnak
elő (sajnos, elég ritkán).
A nagy magyar zenészek között említendő Fischer Annie (1914-1995) a háromszoros Kossuth-díjas zongoraművésznő, aki 18 évesen nyerte meg az első Liszt-versenyt. Férjével, Tóth Aladár zenekritikussal (1898-1968), az Operaház igazgatójával minden évben Balatonaligán nyaraltak. Itt látták vendégül Kodályékat, Jemnitz Sándort, Ungár Imrét, Solti Györgyöt, Szabolcsi Bencét, Rév Líviát, Végh Sándort. Fischer Annie a zongorázás mellett horgászott, és a fogást a helybeli gyerekeknek adta. Gyakran hozott nekik termoszban fagylaltot a cukrászdából. A művésznő szeretett főzni és szépen teríteni. Kedvelte Toszkánát (a pizzát) és Japánt az ételeivel együtt, de számára a világ legszebb helye Aliga volt. Tóth Aladár igazgatása alatt a Magyar Állami Operaház a fénykorát élte Székely Mihály, Osváth Júlia, Otto Klemperer, Sergio Failoni, Ferencsik János fellépéseivel, Oláh Gusztáv és Nádasdy Kálmán rendezéseivel, Márk Tivadar jelmezeivel. Fischer Annie hangversenyek utáni kedvenc vendéglői étele volt a pacalpörkölt. Hajnali háromig nem feküdt le, délig aludt, aztán négy kávét ivott, és sokat cigarettázott. A legszívesebben töltött káposztát főzött. Pauk György, Frankl Péter és Vásáry Tamás koncertjei után a lakásában látta vendégül a fellépőket, aztán hajnalig beszélgetett velük.
Kocsis Zoltán (1952-2016), a Nemzeti Filharmonikusok közelmúltban elhunyt
főzeneigazgatója, zongoraművész, karmester, kétszeres Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas művész kedvenc étele volt a bográcsban főtt gulyásleves és a szabadtéri tűzön sült húsok.
Schiff András zongoraművész kedveli a bort és a tésztás ételeket. Az egyik európai lap kérdésére, hogy kit hívna meg legszívesebben vacsorára, azt válaszolta: J. S. Bachot és a gyerekeit. Velük boldogan töltene egy estét.
Bangó Margit Kossuth-díjas előadóművész, „a cigány dalok „királynője”. Szabó Margit néven született egy nyolcgyermekes családban. Apja cimbalmos, anyja énekesnő volt. 1967-ben, 17 évesen jelentkezett a Magyar Rádió tehetségkutató versenyén, és nagy sikert aratott. Első férje, Bangó Lajos után választotta a Bangó Margit művésznevet. Második férje a híres prímás, Járóka Sándor volt. A művésznő rendszeresen fellépett a 100 Tagú Cigányzenekarral. Sok lemeze mellett négy szakácskönyve jelent meg. Kilenc jelentős állami kitüntetésben részesült. Hagyományos magyar, roma és erdélyi ételeket főz. Ilyen a görcsleves (hagymán párolt krumplis-tésztás leves, amiben a tésztát csomóra kötik), a túrógombóc, a cigánykenyér (podag), a szilvalekváros derelye, a lecsós nokedli rántott hússal, a részeges piskóta, a szalonnás puliszka, a naményi töltött káposzta, a húsvéti sonkaleves, a cigányhal, a savanyú káposztás bableves füstölt csülökkel, a kapros-juhtúrós csusza, a slambuc és sok egyéb finomság. 2011-ben saját éttermet nyitott a József nádor téren, de 2013-ban – a jelentősen fölemelt belvárosi bérleti díjat nem bírta kitermelni, és bezárt.
A szerző szakácsnő és zenei újságíró
