Papageno Radio
Címlap Jordi Savall egyetlen lemezre vette Velence ezer évének zenei történetét

Jordi Savall egyetlen lemezre vette Velence ezer évének zenei történetét

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Jordi Savall a tőle megszokott igényességgel szerkesztetten ismerteti Velence (zenei) történetét, míg Anouar Brahem, az oud legismertebb játékosa Dave Hollanddel és Jack DeJohnette-tel készítet közös lemezt, elfoglalván ezzel a Gramofon toplistájának első helyét.

Velence városának története egészen a 6. századig nyúlik vissza, amikor a jámbor népek a lagúnák szigetein kerestek és találtak menedéket a pusztákról szalajtott vad, lovas-nomád kardcsörtető harcosok elől. A nagyrészt halászokból és békés kereskedőkből álló lakosság, érdekei és biztonsága védelmében, kezdetben „communákba” tömörült, majd a 7. század végén egy közös vezető (Paolo Lucio Anafesto, az első dózse) zászlaja alatt egyesült, létrehozva a mintegy ezeregyszáz évig prosperáló Velencei Köztársaságot.

Jordi Savall Velence ezer évét üdvözlő kiadványa a 8. században veszi fel a fonalat, s egészen a 18. végéig,

Beethoven dallamaiig vezet minket. Ez idő alatt a város az Adria legszebb ékkövévé fejlődött, élénk kereskedelmét a Közel-Kelettel és Afrikával a rivális Genova sem múlhatta felül. A kezdetben bizánci provinciaként, utóbb önálló városállamként kivirágzó Velence a keresztes hadjáratok nyomán tett szert hatalmas vagyonra és döntő politikai befolyásra a Földközi-tenger keleti medencéjében, meghódítva Konstantinápolyt, Krétát, Ciprust, majd a 13. században, a város híres szülötte, Marco Polo egészen a Távol-Keletig jutott. Libanon legszebb cédrusait faragták cölöpökké, hogy a város míves palotái és templomai felépülhessenek, s Márk szárnyas oroszlánja aranyba vonva figyelhesse birodalmát. A Savalltól megszokott, kivételesen igényesen szerkesztett albumon hosszabb-rövidebb zenei illusztrációk szolgálnak fontos történelmi eseményeket ide citálandó, Szent Márk hamvainak hazaszállításától az Ottomán Birodalom elleni kudarcokon át egészen a köztársaságot eltörlő napóleoni hadjáratig.

A több mint két és fél órás zenei gyöngyfüzér nagy részének szerzője ismeretlen, s több darabot maga Savall dolgozott át (Mozart Török indulóját például) a kiadványhoz, de felbukkannak a sorban Velence emblematikus, iskolateremtő zeneszerzői: a németalföldről ide zarándokolt Adrian Willaert, a született velencei Andrea Gabrieli, a korszakfordító Claudio Monteverdi és természetesen a város hervadhatatlan ikonja, Antonio Vivaldi. A hanyatlást elindító török áfium és a népesség háromnegyedének életét követelő pestisjárvány borzalmai éppúgy megidéződnek a Venezia Millenariában, mint a dicsőséges szentföldi hódítások, vagy az önfeledt maszkabált ígérő nagy karnevál.

Ahogyan a Gutenberg-galaxist, a nyomtatott könyvet szerencsére nem tüntette el teljesen az internet, ugyanúgy a hangfelvétel-készítés és -kiadás online korszakában sem szűntek meg a fizikai hanghordozók. Sőt, az értékteremtő zenei műfajokban a kézbe vehető, szép grafikával és minőségi booklettel kínált hanglemez az elmúlt időszakban Európa-szerte felértékelődött.

A Gramofon havonta jelentkező összeállítása szubjektív toplista: ebben a hónapban mi ezeket a lemezeket hallgatjuk legszívesebben a szerkesztőségben.

Anouar Brahem három briliáns zenészt hívott meg legújabb, Blue Maqams című produkciójába. Az album igen különleges kollaborációban fogant: nemcsak kiválóak a muzsikusok, hanem korábbi közös útkereszteződéseik miatt megvan közöttük a kémia is. Dave Holland bőgőzik, akivel az oud mester Brahem húsz évvel korábban játszott együtt először Thimar című lemezén; kettejük számára ez a formáció tehát a nagy újraegyesülés. Jack DeJohnette dobol, neki pedig Hollanddal van jó fél évszázados közös zenei múltja. A zongorista Django Bates az ECM-producer Manfred Eicher javaslatára került a kvartettbe, s noha egyedül neki nincs előző kapcsolata az együttes többi tagjával, az első pillanattól kezdve megtalálja a közös hangot velük. Már az első számot hallgatva érezzük, hogy Brahemnek sikerült a tökéletes partnereket megtalálnia. Az oudpoetizmusa érzékeny kíséretet igényel,

társai pedig mindnyájan kifinomult játékkal viszonyulnak az arab lant misztikus hangjaihoz és az ő szerzeményeihez.

A zene stílusa egyszerre archaikus és modern, a Blue Maqams, azaz Kék makámok cím maga is utalás a hagyományos arab zenei formák jazzes, „blue-hangulatú” átfogalmazásaira. Néha egészen közel járunk Brahem tunéziai gyökereihez, néha pedig a jazz kifejezésmódja a meghatározóbb, de az albumon valójában teljesen elmosódnak a határok és egy új esztétika bontakozik ki. A négy zenész képes feltárni Brahem darabjainak legmélyebb tartalmait, lélekig hatol a muzsikájuk. DeJohnette és Holland ritmusszekciója végtelenül muzikális, folyondár-szerű és precíz, puha és részletgazdag, mint egy perzsaszőnyeg. Bates nagyszerűen kapcsolódik az összeszokott nagy öregekhez, az ő lírai játéka, néha csupán hangfoszlányokból építkező tónusai tökéletesen illeszkednek ebbe az érzékeny közegbe, ami minduntalan meglepetéseket tartogat.

Improvizáció és kompozíció ugyanis szintén egyensúlyt alkot a számokban. Az albumhoz írt ajánlója szerint Brahem most először épített be taksimot (tradicionális arab improvizációt) megkomponált darabjaiba, és nemcsak az ő játékában, hanem partnerei számára is elegendő tér nyílik a rögtönzésre. A zene szabadon áramlik, azoknál a részeknél is, amikor a szerző gondosan megírt szerzeményei nem adnak lehetőséget személyes szabad interpretációknak. Igazi mestermű a lemez.

Cím: Venezia Millenaria

Kiadó: Alia Vox – Karsay és Társa

Katalógusszám: AVSA 9925

 

Cím: Anouar Brahem – Blue Maqams

Kiadó: ECM Records – Hangvető

Katalógusszám: 576 7265

Promóció

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X