Két „megújulva megőrző” táncszínházi előadás bemutatóját is tartják áprilisban a Fesztivál Színházban: április 12-én a Duna Művészegyüttes Szerelmünk, Kalotaszeg című, az erdélyi tájegység magyar, román és cigány táncaira épülő produkciója lesz látható, míg 18-án Feketetó címmel az ugyancsak erdélyi, soknemzetiségű feketetói vásár és kulturális találkozóhely miliője elevenedik meg modern köntösben, Foltin Jolán koreográfiájával.
A cikk eredetileg a Müpa
Magazinban jelent meg.
Kalotaszeg számos kiemelkedő táncost és zenészt adott a népművészetnek az elmúlt nyolcvan évben, elég, ha Mátyás István „Mundruc”, Fekete János „Poncsa”, Jankó István „Pitti”, Fodor Sándor „Neti” vagy Berki Ferenc „Árus” nevét említjük. A Szerelmünk, Kalotaszeg című előadás e népi táncosok öröksége előtt kíván tisztelegni, és az általuk szélesebb körben ismertté tett kalotaszegi magyar, román, cigány táncokra és zenékre épül. A Duna Művészegyüttes mostani, Juhász Zsolt által rendezett produkciójához ennek megfelelően olyan alkotókat kértek fel, akiket erős szakmai és személyes kötődés fűz Kalotaszeghez. A három vendégkoreográfus, Kocsis Enikő, Fitos Dezső és Mihályi Gábor, illetve a táncmester Gyémánt Ádám egyaránt behatóan ismerik e tájegység táncait, miként az előadás két zenei szerkesztője, Dulai zoltán és Pál István „Szalonna” szintén kellőképpen jártas az erdélyi tájegység népzenéjében. A Szerelmünk, Kalotaszeg
úgy őrzi az autentikus néptánc és népzene hagyományait, hogy egyben meg is újítja őket.
A művészegyüttes ars poeticája szerint „hagyománytisztelő módon közelítenek a népi kultúrához, ám e szövetbe bátran beemelik más korok, más műfajok elemeit, motívumait, gondolkodásmódját, esztétikáját”.
„Feketetó mint szimbolikus tér azt fejezi ki számomra, hogy a kultúrák egyenértékűek: inkább összekötnek, mintsem elválasztanak minket egymástól.
Talán könnyebb az »idegen« kultúrák tisztelete és elfogadása, ha meglátjuk bennük a saját arcunkat.”
Ezt már Cserepes Károly, a Feketetó című produkció zenei alapját képező lemez szerzője mondja. A Királyhágón átvezető főútvonal mentén, Erdély történelmi határán fekvő településen az oklevelek tanúsága szerint 1815 óta rendeznek ősszel országos vásárt, melyen értelemszerűen a zenészek is mindig ott voltak. A soknemzetiségű nyüzsgést Foltin Jolán rendező és koreográfus álmodja színpadra. „Elég volt végigmenni a sokadalmon, hogy hol az egyik, hol a másik nemzetiség zenéjét élvezhessük: az »áthallás« közöttük nem virtuális, hanem tényleges volt” — olvassuk az előadás előzetesében.