Első tíz lemezének mindegyikére kapott Grammy-jelölést a chicagói Kurt Elling, aki néhány év alatt a jazzénekesek legnagyobbjai közé emelkedett. Együttese élén a márciusban megjelent, The Questions című lemezével látogat Budapestre.
Mikor: április 21.
Hol: Müpa, Hangversenyterem
Mennyiért: 2900 – 7900 Ft
Ötvenhez közeledve egy olyan rendkívül tudatos előadó, mint Kurt Elling, általában vállalja a számadást, mérleget készít, s ez többnyire szükséges is a művészi továbblépéshez.
Feltételezhetjük, hogy Elling, aki novemberben töltötte be az ötödik ikszet, tisztában volt ezzel, és ezért is tágított a repertoárján:
The Questions című lemezével olyan mélységekbe merészkedik, amelyekbe előtte talán még egyetlen jazzénekes sem,
Bob Dylan, Paul Simon, kortárs és középkori költészet, Broadway melódiák és jazz darabok műsorra tűzésével. Pedig nem is jazzénekesnek készült, lutheránus kántor apjának hivatása nyilván a szeme előtt lebegett, amikor hittudományi diplomát készült szerezni szülővárosának egyetemén, és az Egyházak Világtanácsánál akart dolgozni. Ám, ahogy egy korábbi interjúban felidézte: „Az ember egy idő után nem tudja Schleiermachert és Habermast a kellő hatékonysággal tanulmányozni, ha esténként John Coltrane-ben mélyül el hajnali négyig.” Ugyanis afféle inasként már az egyetem alatt mélyen belemerült a helyi jazzéletbe, mígnem csak egy kredit hiányzott a diplomához. Tavaly viszont levizsgázott az egyetlen elmaradt tárgyból, és megkapta hittudós mesterfokozatát.
A cikk eredetileg a Müpa
Magazinban jelent meg.
Elling komplex művészi profiljának azonban az is vonása volt, hogy időközben egyetemi vendégelőadást tartott költészet és zene összefüggéseiről, saját, valóban lírai szövegeit kötetben adta ki, és intellektuális kíváncsisága is megmaradt. Új lemezén igazi filozófusként a legalapvetőbb kérdésekhez jut el a létről, a jövőről, a szerelemről, és a politikai helyzetről. Eddig is gyakran írt szöveget, most viszont új zeneszerző és hangszerelő partnereivel, Stu Mindeman zongoristával és John McLean gitárossal mindent a gondolatiságnak rendeltek alá, szabadon gyúrták át a darabokat, és új számokat is írtak. Pastorius örökzöldjéhez a misztika, Carla Bley témájához Wallace Stevens egyik antológiaverse adta az inspirációt, de Elling a Sinatra-centenáriumra is reflektál az On the town és a King and I című musicalek betétdalai, például a Skylark átköltésével. Amikor először Magyarországon járt,
Elling arra biztatta a magyar muzsikusokat, hogy figyeljenek oda saját kultúrájukra, zenei hagyományukra, és abból építkezzenek.
Most is példával szolgál a zenészkollégáknak: teljes odaadással, alázatosan és nyitottan fordul a különböző zenékhez, dallamokhoz és a költészethez. Szuggesztív, gondolatilag kiérlelt anyagot gyúr sokféle szenvedélyből, ezt nehéz lesz bárkinek is utánacsinálni.