„Bíznunk kell egymás tehetségében” – A Primavera fesztivál karmestereit kérdeztük

A denevér - fotó: Pécsi Nemzeti Színház

Az Erkel Színházban rendezett Primavera olyan seregszemle, amely évek óta kiköveteli magának a helyet az Opera évadainak műsorában, hiszen olyan különleges operaélményt nyújt, amire tényleg csak évente egyszer van lehetőség.

A cikk eredetileg az Opera
Magazinban jelent meg.

Hat nap, amely teljes egészében a magyar operajátszás széles és színes repertoárjába enged betekintést, megerősítve, hogy a hazai minőségi zenés színház egyáltalán nem Budapest-központú. A fesztivál felütése a Győri Nemzeti Színház Rossini-produkciója lesz május 15-én, s bár közhelynek számít, hogy a vígopera mesterének szinte futószalagon gyártott művei a könnyed szórakoztatást tűzték ki célul, a Silló István vezette A sevillai borbély éppen erre próbál rácáfolni. A karmester gyermekkora óta kedvenc darabjaként emlékszik az operára, mint mondja:

lenyűgöz a humora, a virtuozitása, a karakterek komplex, de egyértelmű zenei megjelenítése. Nagyon izgat a lépten-nyomon tetten érhető »Mozartiság«,

a zenekari- és az énekszólamok egymásba fonódása, a karakterek tökéletes megformálása a kíséretben is” – mondja a dirigens, akivel a tavaszi és nyári időszakban a Billy Elliot – a Musical és a Magyar Nemzeti Balett Total Dance című estjének élén is találkozhatunk.

A sevillai borbély -fotó: Győri Nemzeti Színház

Az első nap után május 16-án Verdi viszonylag ritkán játszott négyfelvonásosa, a Victor Hugo színműve alapján készült Ernani kerül a középpontba. A Szegedi Nemzeti Színház produkciójának irányítója Pál Tamás, aki szerint „a darab semmiképpen sem szokványos karmesteri feladat. Vannak kollégáim, akik idegenkednek is az ennyire erősen énekközpontú művektől, mondván, a zenekar irányítójának alig van dolga. Ezzel szemben én azt gondolom, hogy ennek az alkotásnak a drámai vonalvezetése mindenképpen a dirigens ügye, s különösen nagy a felelősségünk és szerepünk az értelmezés és a drámai dikció kidolgozása során.”

A jó előadáshoz egyaránt szükség van a perfekt vokális technikára és a jellemábrázoló képességre

– szögezi le Pál Tamás, akit másnap Cser Ádám, a hosszú idő után újra megrendezett Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny döntőse követ a pulpituson, az ő elképzelései mentén megvalósuló A varázsfuvola című Mozart-klasszikussal. „Az előadás során leginkább a tiszta gesztusok megvalósítására, a hangszerelés aprólékos kidolgozásának megmutatására, az énekesek pontos kísérésére, a legszélsőségesebb dinamikai árnyalatok megvalósítására, illetve a mozarti hangzás frissességének és hajlékonyságának biztosítására helyezem a hangsúlyt.

Számomra nagyon fontos, hogy a folyamatos figyelem által a hangzás mindig a lehető legjobb legyen

– mondta a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója, aki éppen néhány hónapja mutatkozott be az Erkel Színház színpadán egy koncertszerű produkcióban, most pedig teljes művet vezényel, sőt májusban a fent említett Silló István mellett még a Total Dance táncelőadásain is találkozhatnak az érdeklődők a dirigenssel.

Május 18-án a debreceni Csokonai Nemzeti Színház a bel canto egyik legfényesebben ragyogó ékkövével érkezik. Bellini Normája Szabó Sipos Máté szerint egy részleteiben is kidolgozott pszichodráma. „A libretto a szokásosnál kifinomultabban ábrázolja a jellemeket, a zene pedig akár egy-egy akkorddal is képes láttatni, vagy ellenpontozni a drámai szituációk apró változásait. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a fővároson kívül is születnek remek operaelőadások és működnek társulatok. Nem is lehetne teljes a zenei élet nélkülük. A Primavera jó alkalom arra, hogy a fővárosi publikum is megismerhessen valamit ebből, és úgy gondolom, hogy a vidéki közönség is jobban megbecsüli saját értékeit, ha annak budapesti sikerei is vannak.”

Norma – fotó: Máthé András, Nemzeti Színház

Hasonlóan vélekedik a finálé előtt bemutatkozó Pécsi Nemzeti Színház dirigense, Oberfrank Péter is, aki május 19-én ifj. Johann Strauss megunhatatlan, A denevér című, új köntösbe öltöztetett alkotását vezényli majd. Véleménye szerint a darab humora, eleganciája, különösen az együttesek virtuóz könnyedsége kell, hogy a mű középpontjában legyen. „A próbák során az énekeseket mindig megpróbálom olyan helyzetekbe hozni, hogy később a színpadon már felszabadultan énekelhessék a szerepüket. Bíznunk kell egymás tehetségében” – teszi hozzá.

A cikk teljes terjedelmében a Mimi.blog.hu-n olvasható.

A rendezvény záró eseménye május 20-án a Kolozsvári Magyar Opera Rigoletto-előadása lesz. Kulcsár Szabolcs karmester szerint „minden olyan megmutatkozásra lehetőséget adó alkalom, amely kimozdítja a társulatot a napi rutinból, pozitív energiákkal tölti fel a csapatot. A Primaverán részt vevő intézmények művészeivel egy színpadra lépni komoly megmérettetés is egyben”. A művel kapcsolatban kiemelte: „minden szereplőnek megvan a maga életdrámája, amit Verdi zseniálisan jellemez a zenéjében, és talán ez a legnagyobb kihívás: szemléltetni mindezt olyan módon, hogy a darab mégis egységes maradjon. Előadásunkkal szeretnénk maradandó nyomot hagyni a közönségben, és bízom benne, hogy olyan visszajelzést kapunk a nézőtéren ülőktől, ami mindnyájunk jelenlegi és jövőbeli művészbatyuját hittel, elkötelezettséggel és ambícióval tölti majd fel.”