• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Beszélő képek
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Erdély blog
  • Esterházy
  • eSzínház Fesztivál
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fesztivál Akadémia
  • FOCUS on You
  • Hallomások
  • Hagyományok Háza
  • Haydneum
  • ICMA blog
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Mindent Kocsisról
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Operaház
  • Oroszlánkörmök
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • PeterPress
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў blog
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Kataliszt Zene Címlap

Egy nagypolgári palota Nagykanizsán

Szerző: Kocsis Katalin2018. május 29.
Facebook Twitter E-mail
Alice Barbi - László Fülöp Elek festménye

Harmonikusan szép, nemes arányú klasszicista palota Nagykanizsa belvárosában. 1820-ban a termény-nagykereskedő Strasser Lázár építtette. Mai külső megjelenését az 1860-as évek elején kapta. Ekkor már a milliomos gelsei Gutmann család palotája és üzleti székháza volt. Az épület további sorsáról érdemes megemlíteni, hogy 1952 és 2000 között benne működött a zenei tárgyú relikviákat is őrző Thúry György Múzeum.

A dinasztiaalapító Gutmann Simon Henrik a közeli Gelséről költözött be Kanizsára s lett alkalmazottja Strasser Lázárnak. A tehetséges és ambiciózus fiatalember hamarosan önálló kereskedést nyitott, majd feleségül vette volt főnökének leányát, Strasser Nanettát. Kiváló érzékkel használta fel az akkoriban épülni kezdő vasútvonalak által kínált lehetőségeket, s vagyonát famegmunkáló telepek működtetésével és talpfagyártással alapozta meg. Az 1840-es évektől meghatározó szerepet játszott Kanizsa közművelődésében és társaséletében is. Az uralkodó 1869-ben gelsei előnévvel magyar nemességet adományozott egész családjának. Felesége az Izraelita Nőegylet alapítója és elnöke volt.

Kilenc gyermekük közül a családi üzleteket az 1847-ben született Gutmann Vilmos vitte tovább. Apjához méltóan ő is Kanizsa egyik meghatározó egyéniségévé vált: szinte felsorolhatatlanok azok az egyesületek és szervezetek, amelyekben vezető szerepben ténykedett, s amelyeknek révén ő is rányomta bélyegét a városnak nemcsak gazdasági, hanem kulturális és művészeti életére is. Királyi tanácsosi, majd 1904-ben bárói rangot kapott.

A Gutmann-palota napjainkban

A Gutmann család mindennapjaihoz a zene is hozzátartozott. A gyermekek magántanártól tanultak hangszeren játszani. Simon Henrik gyermekeit valószínűleg a később Bécsben Brahms köréhez tartozó, akkoriban néhány évig Kanizsán élő Franz Pyllemann tanította.

Az 1800-as évek utolsó három évtizedében különösen sok nagynevű magyar és külföldi művész járt és hangversenyezett Kanizsán.

Szinte mindegyikük megfordult a Gutmann-palotában: „Háza a magyar vendégszeretet tűzhelye volt és bárki idegen vendége volt a városnak, azt báró Gutmann Vilmos szívesen látta házánál és számos idegen művész vagy notabilitás élvezte az ő pazar vendégszeretetét.” (Zalai Közlöny 1921. szept. 7.)

Járt itt 1885-ben Blaha Lujza és 1888-ban Wilt Mária, a kitűnő drámai szoprán. 1891 végén több hetet tartózkodott a palotában Alice Barbi, a világhírű olasz mezzoszoprán, aki érdekes módon elsősorban német dalrepertoárjával volt közismert egész Európában.

A család személyesen, illetve a kaszinón és a nőegyleten keresztül számos kanizsai kezdő énekest, muzsikust támogatott anyagilag és fellépési lehetőségekkel. Viszonzásképpen többen szerzemények ajánlásával kedveskedtek a ház asszonyának. Így tett Rosenberg Ádám is, a jó ideig Kanizsán élő zongorista, a később az Egyesült Államokban operett- és musicalszerzőként világhírűvé vált Sigmund Romberg apja.

Alice Barbi olasz mezzoszoprán is volt itt vendég Forrás: Deutsche Kunst und Musik-Zeitung 1890. 3.
Rosenberg Ádám a ház úrnőjének ajánlotta művét

Az 1930-as években az épületet Strém Károly fakereskedő vásárolta meg. Itt lakott fiatal feleségével, Kálmán Magdával fia, a családi cégnél dolgozó dr. Strém Zsigmond. 1934. május 29-én született meg fiuk, Strém Kálmán, a későbbi neves zeneszociológus és hangversenyrendező.

Strém Kálmán édesanyja 1932-ben

Születése huszonegy éves édesanyja életébe került, s a kisfiút három éves koráig anyai nagyszülei  nevelték. Édesapja ismét megnősült, s a család Budapestre költözött. Öccse születése után a történelem szólt bele a család életébe. Édesapja 1942-ben a Don-kanyarban tűnt el, nevelőanyját 1944-ben koncentrációs táborba hurcolták. Őt és féltestvérét Pesten bújtatták, szerencsével túlélték a vészkorszakot. Visszatért a nevelőanya is, de a nagykanizsai kiterjedt rokonságból szinte mindenki a holokauszt áldozata lett.

A fordulat éve után Strém Kálmán továbbtanulása, pálykezdése nehézségekbe ütközött. Rossz káderlapja miatt nem vették fel az egyetemre, amit csak később végezhetett el, s az Országos Filharmóniánál sikerült álláshoz jutnia. Itt fokról fokra tanulva ki a szakmát, kora legkiválóbb hangversenyrendezőjévé vált, miközben létrehozta az Országos Filharmónia hatalmas vidéki hálózatát. A rendszerváltás után megalapította a Strém Koncert Kft.-t.  Tevékenységének egyik fő iránya a magyarországi Haydn-kultusz erősítése, a másik pedig a kortárs zene és a fiatal előadóművészek menedzselése, népszerűsítése volt. Hangversenyeit mindig a legnagyobb gondossággal, európai ízléssel rendezte meg. Ő maga nem volt muzsikus, de a hangversenyrendezést művészi fokon művelte. Zeneszociológusként több tanulmányt publikált a magyar zenei élet legfontosabb kérdéseiről. 2005. november 27-én bekövetkezett hirtelen halálával egy korszak zárult le a magyar zenei életben.

Az épület homlokzatán 2007. május 27-én Strém Kálmán emléktáblát helyezett el a Magyar Haydn Társaság, amelynek alapítója volt. 2009 május végén, születésének hetvenötödik évfordulóján a Medgyaszay Házban (a régi városi moziban) avatták fel bronz mellszobrát. Mindkét műalkotás Gerő Katalin munkája.

A Strém Kálmán-emléktábla avatása (Földes Imre, Malina János, Gerő Katalin)
Az emléktábla
zenei emlékhelyek nagykanizsa emlékhelyek blaha lujza
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésSalome és a próbatételek
Következő bejegyzés Az emberi hangon szóló hegedű

Ajánlott Bejegyzések

Ötvös András - forrás: Orlai Produkció
Zsámbéki Nyári Színház

Ötvös András bravúros alakítása májasok és lókolbászok között – A Csemegepultos naplója Zsámbékon

2022. augusztus 9.2 perc olvasás
prezentáció
FOCUS on You

Ismét meghirdeti mentorprogramját a FOCUS on You

2022. augusztus 9.1 perc olvasás
Városmajori Színházi Szemle
Városmajori Szabadtéri Színpad

Tizedik alkalommal rendezik meg a Színházi Szemlét a Városmajorban

2022. augusztus 9.3 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Pálinkás Szilvia Promóció

Pálinkás Szilvia: „A génjeimben lapult ez a nem mindennapi történet”

Chicago - fotó: Éder Vera Promóció

Bűn, csillogás, jazz – Chicago a Szegedi Szabadtéri Játékokon

Fotó: Thailand Philharmonic Orchestra Promóció

Bernstein, Gerswhin, Dvořák művei a Thaiföldi Filharmonikus Zenekar koncertjén

Zempléni Fesztivál Promóció

Hamarosan kezdődik: augusztus 12-től 21-ig tart a XXXI. Zempléni Fesztivál

Forrás: Lőrinczy György/Facebook Promóció

Lőrinczy György: „Az összefogás felé kell mennünk”

Forrás: Margitszigeti Szabadtéri Színház Promóció

Fantasztikus hangzás és látvány – az Attila opera a Margitszigeten

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.