Elfelejtett énekesnők városa

Práger Hermina / Hermine Braga

Állandó szerzőnk, Kocsis Katalin Nagykanizsa zenei életét bemutató legújabb kötete az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg. Ebben Nagykanizsáról a bécsi operába címmel Práger Hermina / Hermine Braga életét ismerhetik meg az olvasók. Hermine Braga (1857-1940) 1877 után egy jó évtizedig a bécsi Udvari Opera magánénekese volt, később tanítással foglalkozott.

Keljünk együtt virtuálisan útra, kövessük muzsikusok lábnyomát! A blog ellátogat szülőházaikba, lakóházaikba, barátaikhoz, ismerőseikhez, ahol ők is megfordultak, de templomokba, szállodákba, kávéházakba, és még sok másfajta, életükhöz, pályájukhoz kapcsolódó helyszínre, egészen a temetőkig – Magyarországon és külföldön. Olvassa a Kataliszt blogot!

Talán más polgárosodott középvárosoknak is volt élénk zenei élete a 19. század közepe óta, ahol sok család gyermeke részesült zenei képzésben, ahol igényes koncertélet folyt, ahonnan zenei hírességek is kikerülhettek.

Az azonban, hogy egy város ennek tudatában is lehessen, mert újabb és újabb munkák születnek, melyek erről a világról hoznak friss híreket, az már biztosan ritkaság.

Kocsis Katalin Nagykanizsa zenei életét sokrétűen felkutató és bemutató munkái egymást követik. Most is egy olyan énekesnőt mutat be, akinek sikerei messze túlmutatnak a városon.

A csoda azonban mégis az, hogy a mi, monarchia méreteiben is gondolkodni tudó kanizsai polgárságunk hallgatósága tud lenni az Európa közepén koncertező zenészeknek, mert meglátogatásra érdemes város, és Kanizsa “kibocsátani” is képes olyanokat, akik körükbe emelkednek.

A szerző így ír a bevezetőben:

Nagykanizsa zenei múltjából az első énekesnőnek véletlenül akadtam nyomára: ő volt Erdősy Eugénia. Jóval később, amikor szisztematikusan kezdtem el foglalkozni a város zenei életének történetével, az elképzelhetetlenül gazdagnak és érdekesnek bizonyult. Más muzsikusok sorában további kiváló énekesnők bukkantak elő a teljes feledés homályából. Gondoltam, lehetne róluk és egyúttal a városról érdekes könyvet írni ezzel a címmel: Nagykanizsa, az elfelejtett énekesnők városa. Aztán a könyv ennél sokrétűbb lett és 2009-ben Nagykanizsa 100 zenei emlékhelye címen jelent meg. A felsorolt énekesnőkön kívül még sok-sok más muzsikus, profi és műkedvelő jelenik meg lapjain, életük, működésük kanizsai helyszíneihez kötve.

E muzsikusok többségére ráillik, hogy bizony Nagykanizsa városa elfelejtette őket. A kutatást azóta sem hagytam abba: Kataliszt blogja című blogomban és nyomtatott kiadványokban tovább foglalkoztam a témával. Liszt Ferenc és Nagykanizsa kapcsolódási pontjainak feltérképezése után végre megírtam dédelgetett tervemet, Erdősy Eugénia életét. Közben több kisebb tanulmányom is megjelent a Kanizsai antológia egymást követő számaiban (Dános Lili zongoraművész, Kartschmaroff Leó kántor, Horváth Laci cigányprímás és a kanizsai zeneoktatás zeneiskola előtti története). Most pedig, szintén intenzív kutatás után jött el az ideje, hogy felelevenítsem egy másik elfelejtett énekesnő alakját.

Kocsis Katalin eddig megjelent kötetei a Magyar Elektronikus Könyvtárban is elérhetők:

Liszt Ferenc és Nagykanizsa

Nagykanizsáról európai színpadokra

Nagykanizsa 100 zenei emlékhelye

* A kötet a Czupi Kiadó gondozásában jelenik meg.