• Blogok
  • Intermezzo
  • Magazin
  • Rádió
  • English
PAPAGENO.HU
SHOP
PRESTO
PLAY
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Az irodalom – terápia
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Film – művészet
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • FSZEK Zenei Gyűjtemény
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • LFKZ 60
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • 10. Színházi Olimpia
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Táncművészet felsőfokon
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • VEB 2023
  • Verdi-dosszié
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
PAPAGENO.HU
SHOP
PLAY
PRESTO
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Magazin
  • Rádió
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Gramofon Zene Címlap

Ezért beszélünk még ma is Solti Carmen-felvételéről

Szerző: Ujházy László / Gramofon2018. május 1.
Facebook Twitter E-mail
Solti György - forrás: twitter

Ujházy László hangfelvétel-esztétikai sorozatában ezúttal Solti György, a DECCA kiadásában készült, korszakos jelentőségű Carmen-felvételét ismerteti. Második rész. 

A negyedik felvonás előjátékát követő első jelenetek ismét erőteljesen külső cselekményesek: a bikaviadalt megelőző díszes bevonulást, az ünneplő sokaságot a hangfelvétel elsősorban a sztereóhatással, a kórusszólamok határozott elkülönítésével jelzi.

Ez utóbbiaknak a teljes sztereó bázist átfogó elhelyezése, mindenfajta mozgáselem alkalmazása nélkül is kitűnően idézi fel képzeletünkben a bikaviadalra érkező színes forgatagot. A második felvonáshoz hasonlóan itt is szerepe van a tömeg morajlásának, s annak is, amikor adott pillanatokban ez a tömegzaj elhallgat.

A szinte folyamatosan emelkedő dinamikaszint betetőzése után hirtelen váltással szólal meg Carmen és Escamillo meghitt kettőse, majd egy újabb különleges beállítást hallhatunk, amikor Frasquita szinte suttogva figyelmezteti Carment: Carmen, fogadd szavunk, távozz gyorsan, siess! Ez, a szinte „szuperközeli”, s valójában csak hangfelvételen megoldható suttogó énekhang a korábbi vidámság és szerelem hangjai után már a közelgő drámai végkifejletet előlegezi.

Az utolsó jelenetben képzeletünk színpada kettéválik: Carmen és Don José az előtérben vívja tusáját, míg az aréna távolából időnként megszólal a torreádort ünneplő győzelmi mámor. Bár a fanfárok és a tömeg hangjának színezete érthetően magas dinamikaszintre utal, az átgondolt hangtechnikai beállításnak köszönhetően azokat mégis távoliként, az „arénából” érzékeljük. Vagyis nem közeli halk, hanem távolban megszólaló, erőteljes, s csupán a távolság következtében elhalkult hangokat hallhatunk.

Ide kapcsolódik:
Ez a valaha készült legtökéletesebb Carmen-felvétel

Ez a felvétel nagyon szép példája annak, hogy akusztikai eszközökkel hogyan vonható be minél jobban a hallgató a drámai cselekménybe, s teszi mindezt oly módon, hogy (az operafilmekkel gyakorta ellentétben) a zene egyáltalán nem sérül, még annak távoli megszólalásakor vagy az erőteljesebb zajok alatt is kitűnően érzékelhető a partitúra valamennyi hangja.

Solti György 1985-ben forrás: Opera Magazin

A rendező és a hangmérnök a művészi újjáteremtés számtalan eszközét latba vetette: az egészen távolitól az intim közelségig alkalmazta a különböző hangsíkokat, ideértve a cselekménynek megfelelően történő folyamatos változtatásukat, a közelítéseket és távolodásokat, mindezt a keverőasztalon is segítve. A belső dinamika beállításakor bátran éltek a különleges arányokkal, s mindezt egy nagyon kellemes, esztétikus hangtérbe helyezték, melyben a zenei hangzás szépsége mellett a prózai részek sem mosódnak el. (Ebben a tekintetben közömbös, hogy e térben mennyi a Henry Wood Hall saját zengése és mennyi a mesterséges zengetés.) Az eredetileg még analóg technikának megfelelően a felvétel dinamikai felépítése rendkívül átgondolt, az egészen halktól a legharsányabb részletekig azok szintjét úgy helyezték el a rendelkezésre álló (a CD-hez képest szűkebb) dinamikatartományban, hogy szubjektíven jóval nagyobb dinamikát érzékelünk, mint amit egyébként a keverőasztal szigorú kivezérlésmérői mutatnak.

A mű és az előadás iránt érzett alázat jegyében jött létre egy olyan másfajta élmény, amely, bár nem azonos azzal, amit egy ugyancsak kitűnő operaházi előadás megtekintése nyújt, nem is kevesebb annál.

Továbbá amikor e felvétel hangzási rendszerét elemezzük, nem hagyható figyelmen kívül a legfontosabb feltétel: maga a zene és a cselekmény olykor szinte tálcán kínálja a hangmérnöknek a különleges megoldásokat. A belső dinamika arányait tekintve is áttetsző előadás, amely nélkül ez a hangtechnikai kivitel nem sokat érne, illetve nem is lenne mindenben megvalósítható. E Carmen etalonként tekinthető, mellyel nem könnyen vívják meg a csatát a későbbi felvételek. Természetesen a Solti-felvétel óta eltelt négy évtizedben is gyönyörű Carmen-felvételek jelentek meg, melyek hangtechnikai szempontból tisztábbak (pl. az alacsonyabb zajszintet illetően), ám hangzásesztétikai szempontból néha olyan benyomást keltenek, mintha Bizet (nem létező) Carmen című oratóriumát adnák elő egy üres hangversenyteremben, mert sajnos nyomát sem találni azoknak a hangdramaturgiai megoldásoknak, melyek a Solti-felvételt jellemzik.

E sorok írója a felvételt a régi analóg lemezről hallgatta meg, ám az eredetiről azóta több kiadás is készült mind analóg, mind digitális másolat formájában. Jóleső érzés tudnunk, hogy amíg az eredeti magnetofonszalagokat és próbanyomatokat a DECCA vélhetően gondosan őrzi, addig szerencsére minden generációnak meglesz a lehetősége arra, hogy a felvételt abban az eredeti minőségben hallhassa, ahogyan Solti György és a közreműködő művészek annak idején egy-egy ülés után a stúdióban visszahallgatták.

  • Végül az alkotók: Zenei rendező Christopher Raeburn, hangmérnökök Kenneth Wilkinson, Colin Moorfoot, Nigel Gayler, Malcolm Hogg.
  • A szövegrészleteket a felvétel korabeli Hungaroton LP-kiadásának kísérőfüzete alapján idéztük.
gramofon bizet carmen lemez solti györgy
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésBad Ischl gyógyhatású színháza
Következő bejegyzés Prunyi Ilona: „A tanítással és a művészi pályámmal együtt kerek a világ”

Ajánlott Bejegyzések

Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák
eSzínház

Online elérhető Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák koncertje

2023. március 30.1 perc olvasás
Szokolay Sándor
Szokolay

„Ó, zene, szent segítség!” – Szokolay Sándor zeneszerzői hitvallása

2023. március 30.2 perc olvasás
Péterfy Bori - forrás: KOBUCI
Intermezzo

Koncertfilmekkel ünnepel a 15 éves Kobuci Kert

2023. március 29.3 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Kurt Elling - forrás: BJC Promóció

Kurt Elling klubkoncert és további százötven program a Budapest Jazz Clubban tavasszal

Kemény Zsófi - fotó: Gálos Mihály Samu Promóció

Kávékantáta a Három Hollóban

Shirley Valentine - Balsai Móni - forrás: Centrál Színház Promóció

Ők a 2023-as MOST FESZT díjazottjai

Promóció

Új szakma született – A videójáték-zene meghökkentő története – II.

Budapesti Strauss Zenekar Promóció

Tavaszi keringővarázs – A Budapesti Strauss Zenekar koncertje a MOMkultban

Emerson Quartet Esterházy

Kismartonban tartja európai búcsúkoncertjét az Emerson Quartet

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.