• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • ARTE blog
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Beszélő képek
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Erdély blog
  • Esterházy
  • eSzínház Fesztivál
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fesztivál Akadémia
  • FOCUS on You
  • Hallomások
  • Hagyományok Háza
  • Haydneum
  • ICMA blog
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Mindent Kocsisról
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Operaház
  • Oroszlánkörmök
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • PeterPress
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў blog
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Folk Jazztörténetek Könyv Zene Címlap

A jazzlegendák sötét oldala

Szerző: Kerekes György-Pallai Péter2018. június 15.
Facebook Twitter E-mail

Count Basie és Duke Ellington mellett a jazz nagy túlélői az 50-es, 60-as években azok a már szólókarrierrel rendelkező szvingóriások voltak, akiknek muzsikája a 30-as évek végén és a 40-es évek elején a modern jazz előfutárának számított.

A jazz évszázada című kötet e-book formátumban megvásárolható a következő webáruházakban:

Kobo

Nook

DiBook

Túlnyomó többségük lemezfelvételeit és/vagy koncertkörútjait Norman Granz szervezte. Lester Youngról – akit előszeretettel alkalmazott az impresszárió – egészségügyi és a túlzott alkoholfogyasztásból eredő problémái következtében mégsem mondható el, hogy a második világháborút követő években különösen sikeres lett volna, pedig még halála évében, 1959-ben is játszott.

Ki kapja a jogdíjat?

Ugyanakkor a két legjelentősebb pálya- és vetélytársa, az italt nem kevésbé megvető, de robosztusabb fizikumú Coleman Hawkins és Ben Webster második virágkorát élhette az 50-es, 60-as években. Hawkins, akit a tenorszaxofon atyjának tekint a szakma, és a nála valamivel gazdaságosabban játszó Webster még a tenorosoknak ahhoz az iskolájához tartozott, amely saját maga alakította ki a tónusát és játékmódját ezen a hangszeren, amelyet még nem tanítottak az akkori konzervatóriumokban. Az autodidakta zenei fejlődés egyéni és azonnal felismerhető hangzást produkált.

Ezek a jazzóriások olyan megbecsülésnek örvendtek zenésztársaik, a közönség és a kritikusok körében, hogy senki sem rótta fel nekik játékmódjuk viszonylagos változatlanságát, noha az újkor néhány díszítőeleme azért náluk is fellelhető volt.

Végeredményben életük végéig azt játszották gyönyörűen, amit ők honosítottak meg.

Miután az őket követő modernista generáció még az ő zenéjükön nőtt fel, még az általuk lerakott alapokból kiindulva újított, gyakran és a fülnek kedvesen tudtak együtt játszani a két egymást követő nemzedék nagyjai.

1969-ben Hawkins főként lencselevesből és konyakból álló diétája sajnos szomorú eredményt hozott, a tenorszaxofonos meghalt. Webster, aki életének utolsó évtizedét Európában, főként Hollandiában és Dániában töltötte, négy évvel később követte társát, akit 40 évvel korábban Lester Younggal közösen próbált legyűrni azon az emlékezetes, másnap reggelig tartó erőpróbán Kansas Cityben.

A zene és a korhangulat összefüggéseiről

A bebop megszelídülésének, szalonképessé válásának az Oscar Peterson által is idézett Dizzy Gillespie a legjobb példája. Míg Dizzy szívdobbanásának másik fele, Charlie Parker – időnkénti zseniális felvillanásai mellett – az 50-es évek első felében már folyamatosan hanyatlott, elsősorban önpusztító életmódja miatt, Gillespie tónusa egyre szebb lett, zseniálisan túltengő, zaklatott, néha szándékosan polgárpukkasztó játékmódja gazdaságosabbá, emészthetőbbé vált. Részben ugyanazt az utat járta be, mint a nagy elődje, Louis Armstrong. Gillespie a negyvenes években megújította a kisegyüttesek és a trombita hangzásvilágát, éppúgy, mint két évtizeddel korábban Armstrong, majd az 50-es évektől egészen 1993-ban bekövetkezett haláláig csiszolgatta, finomítgatta korábbi vívmányait anélkül, hogy azokon lényeges változtatást tett volna. A közönség felnőtt hozzá, ő pedig ezalatt tett néhány lépést, hogy zenéjét elérhetővé tegye.

Chet Baker, a kultikus trombitás

jazztörténet alkohol
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésKét kortárs lemezt is készített a Szegedi Szimfonikusok az évadban
Következő bejegyzés Ismét képviselteti magát az újcirkusz műfaja a Művészetek Völgyében

Ajánlott Bejegyzések

Françoise Gilot - forrás: Várfok Galéria
Várfok Galéria

A Várfok Galéria egyedüli magyar kiállítóként vesz részt az art KARLSRUHE 2022 vásáron

2022. július 1.2 perc olvasás
Fotó: Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria / Szántó András
Múzeum+

Ha szerda, akkor Borszerda a Magyar Nemzeti Galériában – idén júliusban is!

2022. július 1.11 perc olvasás
- forrás: pixabay.com
JM blog

Brácsa-, oboa- és klarinétpróbajátékot hirdet a Pannon Filharmonikusok

2022. július 1.4 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
100 Tagú Cigányzenekar - forrás: Margitszigeti Szabadtéri Színpad Promóció

Prímás parádé a 100 Tagú Cigányzenekarral a Margitszigeten

Keller András - forrás: Concerto Budapest Promóció

Válogassa össze bérletét a Concerto Budapest koncertjeiből!

Vasas Petra - fotó: Králl Kevin Promóció

Vasas Petra: „A mozivászonról látni a saját filmünket mindent felülmúló élmény”

Fekete-Kovács Veronika a La Mancha lovagjában Promóció

Fekete-Kovács Veronika: „Emma szerepe számomra az évad csúcspontja”

Han Chi Ho Promóció

Glenn Gould és Wilhelm Kempff között – koreai zongoravirtuóz a Zeneakadémián

Ertl Péter Promóció

Ertl Péter: „Változatos előadásokkal készülünk a TáncParkra”

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.