A Városliget szomszédságában már épül az új Néprajzi Múzeum, amelyben egy ingyenesen megtekinthető látványtár létrehozását tervezik, mely a múzeum kerámia anyagát mutatja be. A Néprajzi Múzeum a Művészetek Völgyében olyan programsorozattal jelentkezik, amely alapul szolgál az intézmény különleges, új terveinek megvalósításához. A völgybeli programjaikról a múzeum főosztályvezetőjével, Schleicher Veronikával beszélgettünk.

A kezdeményezés a múzeum számára is különösen érdekes szempontokat tár fel, mivel látogatható raktárhoz hasonló tér még sosem volt az intézményben. Rögtön hat gyűjtemény bemutatásában gondolkodnak: a Kárpát-medencei kerámiaanyag együtt mutatkozik majd be az Európán kívüli földrészek kerámia anyagával.

A további programokért keresd a Papageno különszámát!

– Mi a célja a Néprajzi Múzeum Művészetek Völgyében indított programsorozatának?

– Egy bezárt múzeumról van szó, ami most nem tud a szokásos módon kiállni a közönsége elé. Sokat gondolkodtunk azon, hogy hogyan hidaljuk át ezt az állapotot. Van már egy bejáratott helyszín a Művészetek Völgyében, az Etno Liget, ahol a látogatók szívesen találkoznak a múzeummal. Itt most arra vállalkozunk, hogy megmutatjuk a készülő új múzeumunk egyik attrakcióját: a Néprajzi Múzeum látványtárát.

Ennek a látványtárnak van egy tervezete, amin már dolgozunk a kollégáimmal. Ezt a koncepciót szeretnénk megmutatni a látogatóknak egyelőre műtárgyak nélkül, azonban sok demonstrációs és képi anyagot tudunk elvinni magunkkal és természetesen a gondolatainkat is, amiket nyitott módon szeretnénk a látogatók elé tárni, azaz velük együtt gondolkodni arról, hogy mit látnának szívesen a múzeumban, és általában mit gondolnak a kerámiákról.

Etno Liget a Művészetek Völgyében

– Hogy zajlik majd ez a közös gondolkodás?

– Feltétlenül dialógusszerűen képzeljük el. Minden programelem ugyanebbe az irányba mutat. Naponta lesz egy kiállítás-szimulációnak nevezett program, ahol szemelvényeket mutatunk be a készülő kiállításból és

megpróbálunk mindent együtt értelmezni a közönséggel.

Lesznek technológiai és a kerámia anyagára koncentráló bemutatási formák, amibe szintén bekapcsolódhatnak a látogatók, felnőttek és gyerekek is. Ezt részben restaurátoraink fogják vezetni, valamint felkért fazekas mesterek és kerámikus művészek. Lesz egy még inkább kísérleti jellegű programkínálatunk: egy közös alkotás.

A múzeum bizonyos tárgyai alapján látogatói alkotásokat szeretnénk életre hívni,

ez a Bizarr Bazár névre hallgató programunk. Ha sikerül termékennyé tenni ezt a párbeszédet a Völgy-látogatókkal, akkor a közös művek be is fognak kerülni a készülő látványtárba.

Családos programok is várják az érdeklődőket az Etno Ligetben

– A gyerekeknek számára is érdekesek és érthetőek lehetnek ezek a programok?

– Lesznek kifejezetten családi programok is, az egyik egy régészeti ásatás az Etno Kert homokozájóban. Itt meg lehet ismerkedni a régészeti feltárás módszertanával és szembesülhetünk olyan a kérdésekkel, mint a hol válik el a régészeti és a néprajzi tárgy egymástól. A hétvégi napokon lesz egy drámajátékszerű feldolgozása a kerámia témakörének, ahol ismét a műtárgyaink lesznek a főszerepben.

A néprajzi múzeumnak van egy rendkívül érdekes és izgalmas gyűjteményegysége Dél- és Közép-Amerikából. Ezek az indián kultúrák kerámia tárgyai, amiket tudománytörténeti okokból őrzünk, amiről szintén hallhatnak a Művészetek Völgye látogatói.

Azt is megpróbáljuk demonstrálni, hogy mi az a kapocs, ami összeköti a néprajzinak és a régészetinek nevezett kerámia tárgyakat, hiszen a két fogalom különböző, de nem választható szét teljes mértékben. Korszakhatár a 17. század, ahol a régészettudománynak véget ér az illetékessége hagyományosan, és kezdődne a néprajz gyűjtőterülete. Viszont a kettő összeér.

Többféle úton kell megközelíteni a néprajzi tárgy fogalmát, hiszen nehezen határozható meg a jelentése.

A Néprajzi Múzeumban őrzünk 2016-ban készített tárgyakat is és 2000 éveseket is. Minden nagyon bonyolult összefüggés rendszerben él.

A nyitott kiállítás-szimulációt azért rendezzük, mert kíváncsiak vagyunk arra, hogy mi a látogatóinknak a néprajzi tárgy fogalma. A Néprajzi Múzeum sokáig gyűjtött viszonylag szűk szemlélettel. Szeretnénk rámutatni az ebből következő hiányokra. Annak idején erre nem figyeltek eléggé a muzeológusok, de hol máshol őriznénk olyan tárgyakat, mind például a tipikus napközis vizeskorsó, ha nem a Néprajzi Múzeumban? A Nemzeti Múzeum gyűjtőkörébe nem férnek bele az ehhez hasonló a tárgyak, nem is iparművészeti termékek, tehát nem gyűjti őket az Iparművészeti Múzeum sem. De sok napközisnek 20-30 éven át egy ilyen vizeskancsó a mindennapok fontos részét képezte. Nagyon sok olyan hétköznapi tárgy van, amelyet a látogatók emlékeik vagy napi tapasztalataik által fel tudnak idézni, így be tudnak kapcsolódni ebbe gondolkodásba.

– Tehát nem csak a falusi kultúra tárgyi emlékeiről van szó?

– A néprajztudomány illetékessége jellemzően a hétköznapi kultúra. Ez nagyon sokáig leszűkült a paraszti kultúrára, azonban már más, modernebb szemlélettel állunk ehhez a tudományághoz is.

Tekintse meg az új Néprajzi Múzeum látványterveit ide kattintva!