Melyik a legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg?

A legjobb új magyar dráma / színpadi szöveg kategória jelöltjei: Szilágyi Eszter Anna, Tasnádi István (fotó: Sághy Tímea), Mohácsi István-Mohácsi János-Závada Pál (fotó: Dömölky Dániel)

A Színházi Kritikusok Céhe idén 39. alkalommal, 15 kategóriában nyújtja át az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit elismerő Színikritikusok Díját. A legjobb új magyar drámákat a kezdetektől, az 1979/1980-as évad óta ismerik el, a „színpadi szöveg” kiegészítés 2013-ban került a kategória nevébe. Ismerjék meg a jelölteket!

Ismerje meg a kategóriák jelöltjeit, böngéssze végig a laudációkat a Papageno különszámában!

A Nyíregyháza utca – író: Szilágyi Eszter Anna

A darabot a Színház- és Filmművészeti Egyetemen mutatták be.
Az előadás ajánlója:
Amszterdam piros lámpás negyedében van egy utca, amit köznyelven „Nyíregyháza utcának” hívnak, mert az ott dolgozó prostituáltak nagy része Magyarország keleti részéről érkezik, gondoltad volna?
A Nyíregyháza utca nem egy hely, hanem egy imagináció, de egyben reális térség, átjáró, melyen keresztülvonszoljuk személyes reménytelenségünk összes poggyászát. Ez a sztori lerágott csont, ha van még történet egyáltalán. A kevésbé jó képességűek is kívánnak boldogulni, könnyen és gyorsan előnyhöz jutni, élvezni, leszopogatni a kis combokat. A pokol nyolcadik köre (Inferno holland képregény). Négy lány a tudat küszöbe alatt, a nyíregykörnyéki mocsárból, elindul szerencsét próbálni.
A hollandiai magyar roma prostituáltak sorsát feldolgozó dráma erejét költői nyelvezete és a feldolgozott brutális téma közötti éles ellentét adja.

A Nyírség totális kilátástalanságából Amszterdam legmélyebb bugyraiba kerülő lányok története a végtelen kiszolgáltatottság és a túlélhetetlennek tűnő megsebzettség drámája. Ebben a szociografikus pontosságú díszletben a vörös lámpák a pokol fényei, a kopogó tények változatos struktúrából építkező költészetből bontakoznak ki. Asszociál és elemel, de ugyanazzal a lendülettel leránt a testnedvszagú valóságba. Szilágyi Eszter Anna keményen fogalmaz – szegregáció, rasszizmus, prostitúció, emberi jogok esetében másképp nem is lehet –, közben pedig minden sorából empátia sugárzik. (Papp Tímea)

 Kartonpapa – író: Tasnádi István

A darabot a székesfehérváry Vörösmarty Színházban mutatták be.
Az előadás ajánlója:
Éva nemrég veszítette el férjét, Miklóst. Képtelen elfogadni az imádva-rettegett családfő halálát, ezért kivágja kartonból. Éva, Miklós és fiuk, Zsolti vendégségbe érkeznek Éva testvéréhez, Károlyékhoz, a kulturált, értelmiségi, felvilágosult családhoz, hogy megbeszéljék, hogyan osztozzanak a családi vagyonon. Zsolti bemutatja új barátnőjét, esznek, isznak, vígan vannak

Tasnádi István új drámájában megvan egy hosszabb színpadi utóélet lehetősége. A Kartonpapa ugyanis képes egy abszurd ötletet kinyitni, és lehetőséget ad a színpadi adaptációknak, hogy a hatalomtól való függés és a szabadsághoz való viszony messzire vezető kérdéseit vizsgálják. A székesfehérvári ősbemutató él ezzel a lehetőséggel, és a nézőnek is többfelé nyit utat a továbbgondolásra. (Turbuly Lilla: Papa a menyétfejű sárkányok földjére költözött – Színház)

Egy piaci nap – író: Závada Pál, Mohácsi István, Mohácsi János

A darabot a Radnóti Színházban mutatták be.
Az előadás ajánlója:
„Mivel hogy itt-tartózkodásuk akadályát képezi a megnyugvásnak, a lehető legsürgősebben… nem is: hat órán belül szíveskedjenek más településre költözni.”
1946. Kunvadas: fiktív magyar falu Szolnok közelében. Nemrég ért véget a második világháború, és a deportált zsidók közül csak kevesen tértek haza. Hadnagy Sándort, a falusi tanítót, háborús bűnökkel vádolják meg, és politikai csaták kereszttüzébe kerül. Eközben egyre jobban lángra kap a lincshangulat. A szegénység és az éhezés hisztériát generál, a falusiak pedig ellenséget keresnek: csapattá szerveződnek, és nekiindulnak, hogy a saját mércéjük szerint igazságot szolgáltassanak. A történelem pedig rövid időn belül megismétli önmagát.
Závada Pál valós eseményekből és eredeti dokumentumokból kiindulva írta meg legújabb, Egy piaci nap című regényét, amely az elmúlt évek egyik legfontosabb kortárs irodalmi alkotása volt. A Kossuth-díjas író a magyar történelmi múlt egy sokak számára máig ismeretlen, rendkívül megrázó, brutális eseménysorát vette alapul: a kunmadarasi zsidók elleni pogromokat. Závada rákérdezett az eset mélyén lévő emberi motivációkra, és ezen keresztül egy nagyívű emberi történetet írt a történelmi traumáinkról és a közösségi felelősségről. A regényt 2017-ben Libri Irodalmi Díjra jelölték.

Mohácsiék nemcsak hangsúlyokat tologattak okosan, de egészen új mozzanatokat, konfliktusokat írtak a történetbe, de még a „csak” dramaturgiai változtatások is olyan jelentősek, hogy képesek átformálni a mű egészének hatását és jelentését. És tették mindezt úgy, hogy – ha van még értelme 2018-ban ilyen distinkciót tenni – nem színpadi szöveg, hanem új színdarab született, amely olyan erős, hogy más rendezésben is biztosan érvényesülni tudna – ami talán nevezhető szokatlannak is Mohácsi életművében. (Kovács Bálint: Előadás egy élhető országért – kommentár, Színház)

Legyen ott Ön is a Színikritikusok Díjának átadó gáláján! Az egyszeri és megismételhetetlen eseményt Szabó Réka rendezi, közreműködik a Tünet Együttes.
Az eseményre jegyek itt vásárolhatók.