Száz év története, az északi fény varázsa, „indie pop tündérek” és „arany paraziták”. Komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, kiállítások, irodalmi est és egy izgalmas szimpózium: idén a balti országok – azaz Észtország, Lettország és Litvánia –, illetve Lengyelország kulturális gazdagságára fókuszál a Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa közös rendezvénysorozata, az Európai Hidak. A fesztivál szeptember 16-án Piotr Anderszewski és a Sinfonia Varsovia koncertjével kezdődik, és számtalan különlegességgel várja a látogatókat.
Az Európai Hidak immár hatodik alkalommal válogat az izgalmas kulturális értékekkel bíró országok alkotásaiból: idén ősszel a Baltikum és Lengyelország sokszínű kultúrájában merülhetünk el.
Vegyünk példát Bartók Béláról, aki tudományos alapossággal és nagy odaadással kutatta a magyar mellett a szomszédos országok népzenéjét is. Most, hogy egy nagy európai családhoz tartozunk, kezdjünk el ismerkedni új családtagjaink kultúrájával. Ígérem, hogy a balti országok és a lengyelek zenéjének hallgatásakor kincsekre fogunk bukkanni
– mondja Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója.
Európa történetében egy-egy fontos fordulópont gyakran a szabadság ünnepe is: így különösen büszkék vagyunk arra, hogy függetlenségük kikiáltásának 100. évfordulóján, Lengyelország és a balti országok állnak fesztiválunk középpontjában. Érdemes rácsodálkozni e négy ország kivételes kulturális gazdagságára, higgyék el, a felfedezés élménye az egyik legizgalmasabb dolog a világon!
– emelte ki Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója.
Európai Hidak
A Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa közös rendezvénye, az Európai Hidak fesztivál minden évadnyitánynak izgalmas ízt ad. A fesztivál ihletője és mozgatórugója minden évben egy olyan ország, amely sokszínű kulturális kínálattal és komoly zenei hagyományokkal rendelkezik. 2013 őszén a cseh, 2014-ben pedig a német kultúráé volt a főszerep. 2015-ben osztrák szomszédainkhoz kerülhettünk közelebb, 2016-ban Franciaország, 2017-ben Spanyolország kulturális csemegéi álltak a középpontban. Idén – a hatodik fesztivál alkalmával – a Baltikum és Lengyelország kulturális gazdagsága kerül nagyító alá.
Szeptember 16-án, a fesztivál nagyszabású nyitókoncerjén a világhírű lengyel zongoraművész, Piotr Anderszewski a Sinfonia Varsovia zenekarával és a kiváló orosz dirigenssel Andrej Borejkóval lép a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadára. A koncerten a 20. századi lengyel és balti zene remekművei mellett egy Kodály-mű is felcsendül majd. A Budapesti Fesztiválzenekar is igazi csemegékkel készül. Szeptember 21-én, 22-én és 24-én az egyik legtöbbet játszott ma élő szerző, az észt Arvo Pärt misztikus művei állnak majd a középpontban, de felejthetetlen élményt tartogat Čiurlionis szimfonikus költeménye és a lett Pēteris Vasks letisztult, minimalista kompozíciója is.
Szeptember 25-én, a BFZ kortárs együttese lép színpadra: az észt Tõnu Kõrvits zenéje egy férfi szemén és lelkén keresztül mutatja meg a varázslatosan pulzáló természeti jelenséget, az északi fényt. A koncert szólistája, a portugál Pedro Carneiro számára az észt Erkki-Sven Tüür írt mutatós darabot Ardor (hév, szenvedély, fényesség) címmel. A szintén észt Eduard Tubintól a hipnotikus, szenvedélyes darabok után pedig egy tömör, sötét hangulatú szimfóniát hallhatunk majd. Szeptember 26-án, a BFZ fesztiválzáró barokk koncertje lengyel földre repít, megmutatva számtalan árnyalatot, az üde korai barokk dallamoktól a lélekemelő énekes kompozíciókig. Az itthon kevéssé ismert darabok mellett izgalmasan csengenek majd a korszak német óriása, Johann Sebastian Bach művei.
A szeptember 16-án induló fesztiválon különleges installációk, kiállítások és ingyenes koncertek is várják a látogatókat. Részletes programért és további információért kattintson ide!
A fúziós könnyűzene balti üdvöskéi is Budapestre látogatnak szeptember 19-én. A Sus Dungo hat fiatal énekesnője mintha csak egy modern tündérmeséből csöppent volna a színpadra. Az indie pop tündérnek is nevezett formáció tagjai ugyanis amellett, hogy mindannyian énekelnek, a zenei paletta szinte összes hangszerét meg tudják szólaltatni: játszanak harmonikán, furulyán, fuvolán, különféle ütős hangszereken, dobokon, gitáron, ukulelén, zongorán és a xilofonszerű metallofonon is.
A duóként indult, de mostanra kvintetté bővült litván Golden Parazyth sokoldalúságát pedig kiválóan példázza azon zenekarok sora, akikkel együtt turnéztak: játszottak többek közt az angol szintipop duó Hurts, az elektronikus zenei formáció Underworld, az izlandi techno-downtempo-ambient fenomén Gusgus, a kanadai R&B zenekar Rhye vagy épp a nemrég nálunk koncertező világsztár, Lana del Rey előtt is.
„Emlékezz a múltadra, de engedd a jövőben élni!” – idézte Uprooting című albumán a Burning Spear együttest a Warsaw Village Band. Ez korántsem csak hangzatos szlogen, hiszen a „varsói falusi banda” mindig is arra törekedett, hogy produkcióiban közös hangra találjon a városi és a falusi kultúra, a múlt és a jövő, az archaikus és a modern eszköztár, illetve a keleti és a nyugati világ, és ebből szeptember 21-én a fesztivál közönségének is ízelítőt adnak majd.
A fesztivál a filmművészet rajongóinak ingyenes filmvetítésekkel kedveskedik. A Riga védői című történelmi film 1919 novemberi eseményeken alapszik, míg Violetta Rotter-Kozera dokumentumfilmjének titokzatos címe – Please Find – Henryk Mikołaj Górecki – a lengyel zeneszerző 1990-es évek elején fellángolt hatalmas népszerűségére és egy neki címzett levélből kibontakozó felkavaró történetre utal. A 100 év együtt című művészeti vizualizációs projekt fotókon és dokumentumfilmen keresztül a Litván Köztársasággal egyidős emberek és családjuk visszaemlékezéseit, élettapasztalatait és történeteit osztja meg a nézővel. A 2017-es November című film pedig az észt Andrus Kivirähk regénye, az utóbbi húsz évben bestsellerré lett Rehepapp (magyar fordításban Ördöngös idők ) alapján készült.
Az irodalom szerelmeseit a legismertebb lengyel író, Witold Gombrowicz műveire épülő esttel várja a fesztivál. Az előadás alapját a Napló képezi, ám a három dráma, az Yvonne, burgundi hercegnő, az Esküvő és az Operett mellett a Gombrowicz-próza egyik-másik alakját is megidézi, Kátai Kinga, Sorbán Csaba, Szalontay Tünde és Sztarenki Pál közreműködésével.
Müpa
A Müpa Magyarország egyik legismertebb kulturális márkája és egyik legmodernebb kulturális intézménye, mely egyedülálló módon fogja össze a különböző művészeti ágakat: helyet ad komoly- kortárs, könnyű-, jazz- és világzenének, operának, új cirkusznak, táncnak, irodalomnak, filmnek egyaránt. A Müpát 2005-ben azért hívták életre, hogy magas színvonalú, minőségi kulturális eseményeket nyújtson széles és igen változatos közönség számára különböző műfajokban. Az intézmény alapvető feladata – a hazai és európai művészeti hagyományok tiszteletben tartásával – az új irányok és irányzatok bemutatása és közérthetővé tétele, úgy az ínyenc, mint a szélesebb közönség számára is befogadható, magas szintű élmény megteremtése. A Müpa a hazai és nemzetközi élvonalba tartozó művészek előadásain túl új művek létrehozását kezdeményezi és támogatja. Kiemelt szerepet játszik a nemzetközi kulturális kapcsolatok ápolásában, a hazai kulturális célok megvalósításában, illetve a magyar előadóművészek nemzetközi megismertetésében. Tevékenysége nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a jövő nemzedékének fiataljai is egyre szélesebb körben váljanak tudatos kultúrafogyasztó felnőttekké. Mindezt inspiráló, párbeszédet generáló, kérdéseket felvető művészeti eseményekkel és szolgáltatásokkal, az élményre, kreativitásra és interakcióra építő újszerű programok bemutatásával teszi.