„Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál”

Hódmezővásárhely, Kossuth tér 3.

Czutor Béla - forrás: kulturpart.hu

Hódmezővásárhely városközpontjának egyik meghatározó épületét, a Fekete Sas Szállodát a XX. század legelején építették eklektikus–neobarokk stílusban, Pártos Gyula tervei szerint. Benne található a megye legimpozánsabb díszterme.

A mai épület helyén már a 18. század elején a később „öreg” Sas-nak nevezett földszintes, majd 1830-ban emeletesre bővített kocsma és vendégfogadó állt. A 19. század első felében itt játszottak a városban vendégszereplő színtársulatok. 1827. júniusában Kilényi Dávid Szegeden játszó csapata Vásárhelyen is tartott hat előadást. A társulat tagjaként fellépett Déryné Széppataki Róza, aki nem sokkal korábban Kolozsvárról szerződött sógora színtársulatához. Kolozsvár volt a magyar operajátszás bölcsője  – nagyrészt éppen Dérynének köszönhetően. S mivel Dérynéhez Szentpétery Zsigmond és a vásárhelyi születésű Szerdahelyi József is csatlakozott, itt is tudtak operát játszani.

A Fekete Sas mai épülete

Mint Emlékezéseiben Déryné írta:

úgy cselekedett Kilényi, hogy fölváltva majd Hódmezővásárhelyt, majd ismét Szegeden játsztunk. Megjártuk Baját, Szabadkát, meg biz én nem tudom ott közelibe még hol voltunk.

A régi Sas hangversenyeknek is helyet adott. Nagytermében az 1860-as években játszott például Reményi Ede, 1877-ben pedig a fiatal Hubay Jenő — akkor még Huber Jenő néven.

159 éve született Hubay Jenő

Szintén még az öreg Sasban muzsikált a 19. század utolsó éveiben tizenkét tagú bandája élén Czutor Béla (1863—1909). „Béla cigány” a régi Vásárhely zenei életének jellegzetes figurája volt. Muzsikus cigány családba született őstehetség, aki ugyan csak három osztályt járt, de már 15 éves korában helyettesítette prímás apját zenekarának élén. Sikereinek csúcsán divatos üdülőhelyeken, Tátrafüreden, a Margitszigeten, Herkulesfürdőn, Brassóban lépett fel. Dankó Pista dalainak egyik legavatottabb tolmácsolója volt. Dankó — Pósa Lajos versére — nótát is írt zenéjének kiváló interpretálójáról: Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál… A megénekelt sétatér híres fasorának eleje a mai épület keleti oldalánál ma is látható.

1903-ban Czutor Béla rendkívüli sikerrel lépett fel Szegeden, a Dankó Pista-szobor felállításának céljára adott jótékonysági hangversenyen, majd ugyanabban az évben megnyerte Nagyváradon a Dankó Pista Napok országos cigányzenészversenyét is. Fiatalon, 1909-ben, 46 évesen hunyt el; a vásárhelyi temetőben nyugszik.

Czutor Béla halálának anyakönyvi bejegyzése

Emlékét a Fekete Sas mai épületének falán tábla örökíti meg. Első emléktábláját 1957-ben helyezték el a Sas falán. Ezt később az épület felújítása során eltávolították és 2000-ben új, portrédomborművel díszített táblát állítottak az épület sétatér felőli sarkán, melyet Lantos Györgyi szobrászművész készített a szintén vásárhelyi születésű operaénekes, Kenéz Ernő özvegye adományából. Egy másik emléktábla azt beszéli el, hogy az „öreg Sas”-ban alföldi toborzókörútján megfordult Kossuth, 1848. október 3-án.

Vásárhely híres prímásáról utcát is elneveztek a városban, Vetró Lajos Endre literátus földbirtokos pedig Béla cigány címmel könyvet írt róla (megjelent Hódmezővásárhelyen 1909-ben).

Források:

Arató László – Bátyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2004
Dusek László: Az Alföld. Bp. Cartographia, 2000
www.hodmezovasarhely.hu
Kőszegfalvi Ferenc: Hódmezővásárhelyi évfordulók. = Honismeret 1983. 4.