A Hallgatni Aranyt! projekt egyik szakértőjeként Kulin Ferenc irodalomtörténész, író, publicista, egyetemi tanár érdeklődési spektrumán Arany János nem csupán szakmai okok miatt tűnik fel, hanem erős személyes kötődés is jellemzi a kapcsolatot.
A Magyar Művészeti Akadémia Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából nagyszabású projektet indított, amelynek célja, hogy a költő jelentős művei ingyenesen, mindenki számára elérhetők legyenek az interneten hangzóanyag formájában. A kezdeményezés nemcsak a költőnek állít emléket, az Arany-életmű jeles darabjai kiemelkedő színművészeink előadásában hangoznak fel, így egyfajta színművészi korlenyomatként is szolgál. Ismerje meg a színművészeket, akik a verseket, leveleket tolmácsolják!
„Nagyszalonta híres-nevezetes város, / Mert ott születtem én, no meg Arany János.” Apám és nagybátyáim kedvenc rigmusa volt ez, de anyámnak is volt oka büszkélkedni szalontai felmenőivel. Anyai ági ükanyja – Bujdosó Sára – tartotta ugyanis keresztvíz alá a Toldi szerzőjét, édesapja – Zs. Szabó János – pedig pályája derekán a város polgármestereként Arany János (jegyzői) székébe ülhetett.
Jómagam a nagykőrösi Arany János Gimnáziumban voltam gyakorló magyartanár, s később évtizedeken át taníthattam a magyartanári pályára készülő egyetemistáknak Arany életművét, amelyhez a későbbi „személyes” találkozásaim során kerülhettem igazán közel. Világirodalmi rangú műveit elemezve szálltam vitába korunk némely irodalomtudományi doktrínájával, s a jubileumi évforduló kínált alkalmakat, hogy a költő életművének és az Arany-szakirodalom klasszikusainak a népszerűsítésében is részt vegyek. A Magyar Művészeti Akadémia megtisztelő felkérésének köszönhetem, hogy Szörényi László barátommal közösen állíthattuk össze a költő lírai életművének azt a 131 verset tartalmazó lajstromát, amely minden magyar és magyarul tudó kortársunkat és – reményeink szerint – az ő kései leszármazottaikat is meggyőzheti arról: miért érdemes olvasni és hallgatni Aranyt.”
