Mit keres Kacsóh Pongrác alakja a kecskeméti Kossuth-szobornál?

Kecskemét, Kossuth tér: Kossuth Lajos-emlékmű

Kecskemét, Kossuth-szobor - részlet

Kossuth Lajos két és fél méter magas bronzszobrát 1906-ban avatták fel Kecskemét központjában. A szobor arra is emlékeztet, hogy Kossuth járt a városban, 1848. szeptember 25-én toborzóbeszédet tartott a régi vásártéren.

Alkotója a bajai születésű, akkor még csak harmincas évei elején járó Telcs Ede (a kecskemétiek eredetileg Fadrusz Jánossal szerették volna készíttetni, ő azonban nem sokkal a felkérés után meghalt).

A lobogó köpenyű, jobbját lelkesítően felemelő, erőt sugárzó főalak nagygalléros útiköpenyt visel, bal kezében darutollas kalap.

E hagyományos Kossuth-ábrázolás mellett az emlékművet a főalak lábai alatt ülő – aktfiguraként megjelenített – mellékalak teljességgel egyedivé teszi. Róla maga Telcs Ede mondotta, hogy ugyan Rodin: Gondolkodó című híres szobrához nagyon hasonló pózba ültette, de megfeszített izmokkal, készen rá, hogy ha Kossuth „mégegyszer azt üzeni”, a kezében tartott kiegyenesített kaszával rögtön rámenjen az osztrákra…

A kecskeméti hagyomány szerint a mellékalak modellje Kacsóh Pongrác volt. Érdemes kicsit utána keresgélni, lehet-e valóságalapja. Tény, hogy Kacsóh Pongrác, eredeti foglalkozását tekintve matematika és fizika tanár, 1909 és 1912 között Kecskeméten élt és dolgozott. A főreáliskola igazgatója volt, mellette erőteljes szerepet játszott Kecskemét zenei életében is. Erről régi blogomban már írtam.

A szobor viszont korábbi: elkészítésével 1903-ban bízták meg Telcs Edét, aki 1905 nyarán mutatta be a kecskemétieknek mindkét alak agyagmintáját.

Kacsóh abban az időben éppen fő művét, a János vitéz daljátékot komponálta, illetve az 1904-es bemutató után a sorozatos előadások sikerét élvezhette. Hogy ismerték-e egymást ekkoriban (vagy akár korábban) Telcs Edével, ült-e modellt a szobrásznak, egyelőre nem sikerült kiderítenem: valamennyi fellelt forrás, még a szobor történetét részletesen feldolgozó könyv is csak szájhagyományként említi a helyzetet. E sorok írója szerint valóban tapasztalható hasonlóság a zeneszerző és a szoboralak között – tessék megnézegetni a képeket! Emiatt mindenképpen érdekes lehetett az 1909-ben Kecskeméten megrendezett országos dalosünnep, amelynek több protokoll-eseménye – Kacsóh részvételével! – éppen itt, a szobor körül zajlott. Akár ült modellt Kacsóh a mellékalakhoz, akár nem, feltűnhetett, hogy van némi hasonlóság az aktszobor és a főreáliskola tekintélyes igazgatója között…

Források:

Heltai Nándor: Kecskemét: útikönyv, történelmi háttérrel. Kecskemét, 1998
Bács–Kiskun megyei történeti és kegyeleti emlékhelyek számbavétele. Kecskemét, 1989
Székelyné Kőrösi Ilona: A kecskeméti Kossuth–szobor története. Kecskemét, 2002
A kecskeméti Országos Dalosünnep emlék–albuma. Második füzet. Bp. 1909