Mint minden mesterséget, – némi tehetség birtokában – a zeneszerzés bizonyos technikai tudnivalóit is meg lehet, sőt meg is kell tanulni. A dolog nehézsége mégis abban áll, hogy mindaz, amit az ember megtanul, már megírt művek tanulmányozásának tapasztalatain alapul. Kissé leegyszerűsítve: az ismereteket elsajátító zeneszerző – azok birtokában – képessé válik hasonló művek megírására.

- hirdetés -

Az egyéni-egyedi gondolat azonban többnyire sajátos, még nem alkalmazott megoldásokat követel. A tanulás természetesen mégsem fölösleges, mivel olyan járatokat és reflexeket épít ki szervezetünkben, amelyek segítségével speciális megoldásokra is könnyebben rátalálunk. Mivel azonban az új gondolat, és annak a megfelelő formába öntése éppen a dolog természeténél fogva mindig először kerül kimunkálásra, fönnáll a veszélye annak, hogy a gyakorlati megvalósítás és az előző, belső elképzelés nem fedik teljesen egymást. Ezt a kockázatot azonban, ha valaki nem akar másokat ismételni, vállalni kell.

Talán éppen ez a magyarázata annak, hogy olyan nagy egyéniségek, mint Mahler vagy Bruckner, kompozícióikat többször is átírták.

Négy cimbalomra művet írni tehát lényegében annyi, mint egy félig-meddig ismeretlen tájon sétálni, ahol egzotikus növényekkel is találkozhatunk, de bármelyik pillanatban egy kígyó is megmarhat minket.

Ami pedig a címet illeti: mint ismeretes, Főnix, a csodamadár, a hamuból éled újjá. Ez az életre kelés nem minden küzdelem és fájdalom nélkül való. Művem esetében – anélkül, hogy programzenéről lenne szó – lényegében ugyanez játszódik le. A halott anyagból élő, organikus és működő szervezetet kell létrehozni. De nem ez a feladata minden készülő műalkotásnak? Nem történt tehát semmi különös, az akció vagy sikerül, vagy nem…Ha nem, a legközelebbi darabnál újra próbálkozunk Főnix életre keltésével.

A zenemű a Papageno.fm műsorán is hallható

Sári József Kossuth- és Erkel-díjas magyar zeneszerző 1935. június 23-án született a zalai Lentiben. Zenéjét számos kortárs méltatta. Ulrich Dibelius zenekritikus például ezt írta:

„Különösen szembeötlő eredeti ritmikai világa, aszimmetria iránti hajlama, amely zenéjének alapvető feszültségforrása. Éles szelleme más zenei paraméterek speciális használatában is megnyilvánul, például a motívumrendszer és a dinamika kezelésében, valamint a zenei folyamat eseménysűrűségének váltakoztatásában. Egészében véve a zeneszerzői mérlegelés és az ösztönös kreatív energiának ötvözetét figyelhetjük meg Sári Józsefnél. Mindezek, sajátos arculatot kölcsönöznek zenéjének.” 

Franz Hummel német zeneszerző szerint „…Sári Józsefet választékos zenei nyelvezete és szellemi kompetenciája a modern zenei élet legizgalmasabb személyiségei közé emeli… Sári esztétikai látásmódja összeköti a konstrukciót és struktúrát az egyéniség szabad beszédmódjával, a számok mágiáját a zenei gondolatok hangzó valóságával.”

A rovat támogatója az: