Békéscsabán, a városközpontból az Orosháza felé tartó út egy bal oldali mellékutcájában ma is áll a földszintes Czédly–ház. Falán emléktábla tudatja, hogy ebben a házban halt meg Erkel Sándor karmester és felesége, Szabó Róza operaénekesnő.
- hirdetés -
A ház Szabó Róza rokonságáé volt. Már első férje elvesztése előtt is lakott benne az énekesnő, akkori nevén mint Tannerné Szabó Róza, Anna nővérénél (az ő asszonyneve volt Czédly). Férje, Tanner István baritonista halála után, 1881-ben ment feleségül Erkel Sándorhoz, Erkel Ferenc negyedik, legtehetségesebb fiához, s hamarosan visszavonult a színpadtól. Erkel Sándor akkor a Nemzeti Színház operai tagozatának igazgatója volt, majd a hamarosan felépült Operaházban is a főzeneigazgató posztját töltötte be.
Az egyik legkiválóbb magyar karmester volt, mégis sok támadás és mellőzés érte, s ezekbe szinte belerokkant (érdemes összevetni a Vasárnapi Újságban halála kapcsán közölt két fényképét!); utolsó csapásként 1900 tavaszán nyugdíjazták. Ettől kezdve visszavonultan élt feleségével Békéscsabán. Alig pár hónap múlva ebben a házban hunyt el 1900. október 14-én, vasárnap reggel 9 órakor, szívszélhűdésben. Mindössze 55 éves volt. Budapesten a Kerepesi temetőben nyugszik, nem messze édesapja sírjától.
Özvegye több, mint két évtizeddel élte túl, aminek különösen a második felét nehéz anyagi körülmények között töltötte. Szabó Róza francia főúri család sarja volt. Nagyapját kisgyermekként a francia forradalom idején menekítették ki Párizsból. Magyarországra került, a Wenckheim grófi család fogadta be, akik kulcsárként alkalmazták, s Joseph Chabaud de Frouard-ból Szabó József lett… Fia, az énekesnő édesapja Újkígyóson a Wenckheim uradalomban műkertészként dolgozott. Fiatalon hunyt el, s Rózát az akkori ókígyósi plébános, Göndöcs Benedek taníttatta saját költségén, és támogatta Wenckheim Krisztina grófnő is.
Erkel Sándor (Vasárnapi Újság 1900. 42. szám)
Göndöcs Benedekről érdemes megjegyezni, hogy később gyulai apátplébános lett, s baráti kapcsolatban állt Erkel Ferenccel. Az általa segített egykori kislányból operaénekesnő vált. Pályáját Debrecenben kezdte, majd a Nemzeti Színház operatársulatában folytatta. Ő volt az első magyar Amneris az Aida Erkel Sándor által vezényelt magyarországi bemutatóján. Érdekes, hogy a Gyula közvetlen környékéről származó énekesnő a gyulai születésű Erkel Ferenc menye lett…
Erkelné Szabó Róza (Békés Megyei Hírlap 1996. június 1.)
A sors játéka az is, hogy csak hajszállal kerülte el a mesés örökség: a francia kormány kereste a férfiágon kihalt Chabeau család esetleges további leszármazottait (hogy a vagyont ne a számukra kellemetlen grófi vő örökölje), s egy ideig úgy látszott, Rózára és testvéreire nagy örökség vár. Ám a francia belpolitikai helyzet változása miatt a dologból nem lett semmi. Ráadásul idős korára Szabó Róza elszegényedett: az infláció következtében nyugdíja alig ért valamit, s szabályosan nyomorgott. Fennmaradt egy kérvénye, amelyben segélyt kér az Operaháztól és Békés megye főispánjától: „Férjem és apósom vagyon nélkül haltak el, nem örököltem semmit, mint a nagy és dicső Erkel nevet […] semmi vagyonom, tisztán a nyugdíjamból élek, azaz nyomorgom.”
Ismerje meg a gyulai Erkel-házat is: 1846-tól haláláig lakott itt Erkel Rudolf (1819–1907), Erkel Ferenc öccse; közvetlen szomszédságban,pedig fivérük, Erkel János (1812–1873) ügyvéd, a grófi birtok jószágigazgatója és jogtanácsosa.
Mire a kérvények megjárták bürokratikus útjukat, Erkelné Szabó Róza 1922. december 9-én elhunyt – őt is szívszélhűdés érte, mint egykor férjét. Magányosan halt meg, úgy kellett rátörni az ajtót. Ha tüzetesen megnézzük halálának anyakönyvi bejegyzését, láthatjuk, hogy ekkor már az utca, ahol lakott, apósa nevét viselte, ő mégis nehéz anyagi körülmények között élt. Békéscsabán temették el a Szarvasi úti temetőben. Személye és sírjának helye hosszú időre feledésbe merült. Egy idős rokon visszaemlékezése alapján, aki ott volt a temetésén, 1997-ben állítottak számára emléktáblát a temetőkápolna falán, annak közelében volt a sírja.
A házaspár egykori otthonát 1993-ban – Erkel Ferenc halálának centenáriumán – jelölték meg emléktáblával:
E HÁZBAN HUNYT EL 1900. OKTÓBER 14-ÉN
ERKEL SÁNDOR
A MAGYAR KIRÁLYI OPERAHÁZ FŐZENEIGAZGATÓJA,
A MAGYAR ZENEKARI KULTÚRA HALHATATLAN MESTERE,
ÉS 1922. DECEMBER 9-ÉN NEJE
SZABÓ RÓZA
A MAGYAR KIRÁLYI OPERAHÁZ TAGJA
ERKEL FERENC TÁRSASÁG
BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉS
GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
2010-ben, születésének 200. évfordulóján egy Erkel Ferenc-márványtábla is felkerült az épület homlokzatára.
Források:
Nagy András – Márai György: Az Erkel család krónikája. Gyula, 1992
Nagy András: Epizódok az Erkel család életéből. = A nemzeti romantika világából. Bp. Püski, 2005
Ábrányi Emil: A nagy karmester tragikuma. = Békés (hetilap, Gyula) 1900. október 21.
Kohn Dávid: A Chabaud de Frouard marquis-család kígyósi ivadékai 1-3. = Békés 1936. május 16., 17., 19.
