A kőszegi Bálház, ahol Liszt Ferenc jótékonysági koncertet adott

Kőszeg, Schneller István utca 2–4.

Liszt Ferenc

Az egyemeletes, egyszerű homlokzatú, U alaprajzú barokk Bálház a 18. század végén épült, de legrégebbi részei 16–17. századiak. Közvetlenül kapcsolódik hozzá az egykori városfal részeként 1546-ban épített Lombai-torony maradványa.

Az 1795-ben megnyílt Bálházban származásra való tekintet nélkül szórakozhattak együtt a város lakói. A bálok mellett itt zajlottak a színházi előadások, majd hangversenyek is.

Német színészek már 1770 óta járták a megyét. A Flór Vilmos-féle német színtársulatnak 1816-1827 között Kőszeg volt a székhelye. 1816-ban felmerült, hogy a védelmi funkcióját elvesztett ún. Öreg Zwingert (ma Chernel utca 16.) színházzá alakítsák; a terv azonban nem valósult meg, s továbbra is a Bálházban tartották előadásaikat a városba érkező színtársulatok. Itt, a többségében ekkor már tagadhatatlanul német ajkú város színpadán mérkőzött meg 1818 óta a német színészettel a magyar vándortársulatok sora. 1820 körül Kilényi Dávid társulatával – felváltva Szombathelyen és Kőszegen – fellépett a Bálházban Déryné Széppataki Róza és Szentpétery Zsigmond is. Déryné így emlékezett meg erről emlékirataiban:

[Kilényi] Kivette Kőszegen a bálszálát, színpadot épített oda is, és ha ma oda küldte az operát, Szombathelyen játszotta a másik résszel a drámát, néző- és vígjátékokat. Sokszor, ha Kőszegen vége volt a játéknak, vacsoráltam egy kicsit, s már ültem föl a szekérre, s menni kellett éjjel, minthogy a másnap adandó dráma vagy színdarabban ismét első szerepem volt […] 

A kőszegi németeknek csak jobban tetszettek a daljátékok, mert a színdarabokat nemigen értették.

1840-ben a városban megalakult a Kőszegi Hangász Egyesület. Az egylet egyik fő célja zeneiskola fenntartása volt, mellék czélja pedig – ahogy alapszabályukban megfogalmazzák –, a’ társasági mulattatás, művészeti fejlődés és a jó ízlésnek és érzésnek kimívelése.

Jelképes értelmű, hogy az utolsó toronyzenész, Nykodém János, a plébániatemplom karmestere is belépett az egyesület tagjai közé. A zenész tagokon kívül az egyletnek alapítványozó és pártoló tagjai is voltak, tulajdonképpen ők biztosították a társaság anyagi alapjait. A tiszteletbeli tagok között pedig olyan nevek szerepeltek, mint Deák Ferenc, Fáy András, Kisfaludy Sándor, Kossuth Lajos, Mátray Gábor és Vörösmarty Mihály.

A Hangász Egyesület rendezvényeit a Bálházban tartotta, amelyek közül piros betűs ünnepként emelkedik ki Liszt Ferenc 1846. szeptember 26-i hangversenye. A virtuóz pályájának csúcsán álló Liszt ekkor hangversenyezett a legtöbb városban Magyarországon. A szemtanú, a Liszttel személyes ismeretségben álló Chernel Kálmán, Kőszeg történetírója sajnos meglehetősen szűkszavúan számolt be naplójában a nagy eseményről:

… a kitűnő művészt elkísértük a hangverseny helyiségibe a bálházba, hol nagyszámú közönség jelenlétében a hangverseny fényes sikerrel ment véghez és 600 fr-ot jövedelmezett, melynek nagyobb részét helybeli jótékony célokra adományozta.

Hogy e bevétel nagyságát megbecsülhessük, érdekes az összevetés a Hangász Egyesület korábbi hangversenyeinek bevételével, amelyeknek átlaga 35 forint körül volt.

A helybeli Reichard nyomdából került ki a hangverseny magyar és német nyelvű programja. Az öt számból álló műsor első, harmadik és ötödik számát játszotta az ekkor 35 éves művész; mellette helyi erők léptek színpadra, a korabeli plaktról pontosan leolvashatjuk a részleteket. Liszt műsorában Chopin etűdjein kívül a többi darab csillogó, bravúros technikát megkövetelő, a zongora szinte zenekari hangzását kiaknázó művészi átirata volt. A záró Magyar dallamok alatt valószínűleg rögtönzéseket kell értenünk népi, illetve inkább népies magyar dalokra, amelyekkel Liszt mindig a legnagyobb sikereket aratta, s amelyekből később a Magyar rapszódiák sorozata született.

A kőszegi múzeum tulajdonában van a Zeneegylet egy régi, használtan 1842-ben Bécsben vásárolt zongorája, feltehetően azon a hangszeren játszott Liszt.

Két nappal a koncert előtt, szeptember 25-én a városi tanács ünnepi ülésen foglalkozott Liszt fellépésével, akit – mint jeles zongorást és honfit – Kőszeg város díszpolgárává választotta.

Liszt fellépésének emlékét az épület falán emléktábla örökíti meg.

A kőszegi Bálház – Az emléktábla

Megható pillanat volt, amikor 140 évvel később, 1986. szeptember 27-én – kései utódaként a virtuóz zongorajátékban – az emléktáblát Cziffra György koszorúzta meg. Kőszegi koncertje alkalmából Cziffrát is Kőszeg díszpolgárává avatta a város, s őt is ugyanúgy éjszakai szerenáddal tisztelték meg ezen a napon, mint annak idején Liszt Ferencet.

A Hangász Egylet meghívására fellépett a Bálházban Reményi Ede, 1863. szeptember 26-án; a város őt is díszpolgárává avatta.

Ugyancsak itt tartották az 1859-ben megalakult, Kőszeg kulturális életében meghatározó szerepet betöltő – ma is létező – Concordia kórus általában bállal egybekötött estjeit is.

A Bálházat az elmúlt évtizedekben moziként használták. A meglehetősen leromlott épületet 2004 körül újították fel. A munkálatok során egy helyen a hengerelt festés alatt falfestmények maradványait találták. Feltehető, hogy az volt a díszterem, így ott lehetett Liszt hangversenye is.

A kőszegi Bálház – Az előbukkant freskómaradvány

Sajnos, az épület jelenleg kihasználatlanul áll… Viszont látótávolságra tőle 2013-ban szobrot állítottak Liszt Ferencnek, mely Veres Gábor alkotása. Úgy tűnik, a város azon a kis terecskén panteont kíván létesíteni, mert Liszt mellett ott áll Herman Ottó és Ottlik Géza szobra is. Liszt éppen a Bálházra tekint…

Mi pedig Cziffra György előadásában hallgassuk meg a Tarantella di bravura című darabot, Liszt egyik Kőszegen játszott műsorszámát:

Források:

Genthon István: Dunántúl. Bp. Képzőművészeti Alap, 1959 /Magyarország művészeti emlékei 1./
Harrach Erzsébet, C. – Kiss Gyula: Vasi műemlékek. Szombathely, Vas megyei Tanács Művelődési Osztálya, 1984
Bariska István – Németh Adél: Kőszeg. Bp. Panoráma, 1984
Antalffy Gyula: Reformkori magyar városrajzok. Bp. Panoráma, 1982
Horváth Ferenc: Színház- és zenekultúra Vas megyében. = Vas megye: helytörténeti tanulmányok. Szombathely, Vas megye Tanácsa, 1958
Schrott Géza: Kőszeg zenetörténete a török háborúktól a XX. századig (cikksorozat). = Kisalföld és Vidéke 1993. jún.-júl.
Békefi Antal: Adatok Kőszeg zenetörténetéhez 1711-1848. II. rész. = Vasi Szemle 1967. 1.
Szövényi István: Liszt Ferenc Kőszegen. = Vasi Szemle 1961. 3.
Némethy Mária: Csodagyerekek. Liszt Ferenc utóda Cziffra György? = Vas Népe 2011. 06. 18.