Bach nem írhatta orgonára ezeket a darabokat, mert lejátszhatatlanok

Fassang László - fotó: Csibi Szilvia

A Hold utcai orgonasorozat október 12-i estjén 18 órakor a művészeti vezető, Fassang László ül a hangszerhez, hogy az orgonairodalom egykor lejátszhatatlannak vélt Bach-műveit vezesse elő.

„A hangszer teljesen elvarázsol, mintha visszamennénk háromszáz évet” – mondja Fassang László művészeti vezető, akinek Bach-összes sorozatában a zeneszerző orgonaművei tizennégy koncerten hangzanak el különböző vendégelőadók tolmácsolásában.

18. századi időutazás a Hold utcai templom új Bach-orgonájával

„Bach művei teljesen más megvilágításba kerülnek a Hold utcai templom hangszerén, mert az sokat elárul arról, miként lehetett annak idején ezeket eljátszani. Ugyanazon hangköz-lépéshez a pedálon egy Bach-korabeli orgonán sokkal nagyobb mozdulat, több idő szükséges, ami a zeneiségben is megmutatkozik. A hangszer szélellátása is sokkal érzékenyebben reagál a billentésre” – sorolta az orgonaművész.

A júliusban indult széria második része kezdődik október 12-én pénteken, amikor Bach hat triószonátáját fogja eljátszani. A művész így nyilatkozott a koncertről:

A hat triószonáta (Esz-dúr, BWV 525; c-moll, BWV 526; d-moll, BWV 527; e-moll, BWV 528; C-dúr, BWV 529; G-dúr, BWV 530) számomra a Bach-orgonaművek esszenciája. A szerző a ciklust fia, Wilhelm Friedemann számára komponálta, hogy megtanulásukkal képzett orgonista váljon belőle. A művek előadása kivételesen magas követelményeket támaszt az orgonistának. Nehézségüket bizonyítja az a 19. században elterjedt vélekedés, miszerint Bach ezeket a darabokat

nyilván nem orgonára írta, mert azok lejátszhatatlanok.

Mára a triószonáták a hangszeres képzés elválaszthatatlan részeként vannak jelen az orgonisták életében a felvételitől a nemzetközi versenyekig. A trió elnevezés három önálló szólamot jelöl, melyet hagyományosan három hangszeres játékos ad elő, kettő a magas, egy a mély fekvésben, mint például  hegedű, brácsa és cselló, vagy fuvola, oboa és fagott. A nehézséget az jelenti, hogy egy személyben kell három előadó fejével gondolkodni. A két felső szólamot két manuálon kézzel, az alsót pedig a pedálokon lábbal játssza az orgonista.

Rohmann Ditta: „Zsonglőrködni kell a korszakok között”

A Hold utcai orgona regiszterei ideális teret adnak ehhez az egyszemélyes kamarazenéléshez. A szólamok egyedi karaktere mindvégig világosan követhető, de mindez egységes hangzásban teljesedik ki.