• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Beszélő képek
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Erdély blog
  • Esterházy
  • eSzínház Fesztivál
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fesztivál Akadémia
  • FOCUS on You
  • Hallomások
  • Hagyományok Háza
  • Haydneum
  • ICMA blog
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Mindent Kocsisról
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Operaház
  • Oroszlánkörmök
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • PeterPress
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў blog
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Hallgatni Aranyt! Színház Könyv Címlap

Őze Áron: „Minden versmondás egy kísérlet”

Szerző: Papageno2018. október 21.
Facebook Twitter E-mail
Őz Áron - fotó: MMA / Éder Vera

A Hallgatni Aranyt! oldal látogatói két verset és két levelet ismerhetnek meg Őze Áron tolmácsolásában. A színművész, aki félszáznál is több verset tud, ám klasszikus értelemben vett önálló estje nincs, úgy véli, nem csupán a versmondás módja, de már egy vers kiválasztása is sokat elárul a személyiségről.

Hallgasson Aranyt Őze Áron tolmácsolásában!

 – Egy életre meghatározó hatással voltak rád a Színművészeti Főiskolán Avar István művészi beszéd órái, akivel Arany-balladákkal is foglalkoztatok,
és ezt meglehetősen különleges körülmények között tettétek.

– Ez így van: a balladákat nyers tojással a kezünkben kellett mondanunk, és arra kellett ügyelnünk, hogy a tojás ne roppanjon szét. Ezzel a gyakorlattal önismeretet tanultunk, a szív és az agy közötti erőtérre koncentrálást, a „forró szív-hideg agy” kettősségét, azt, hogy a színpadon az átélés csak kontroll alatt lehetséges. Mert az nagyon fontos, hogy a színész nem élheti el az érzéseket a néző elől.

 – Arany írt magánéletről, közéletről, volt politikus és humoros vénája is. Hozzád melyik hangja áll közel, és volt-e olyan tulajdonsága, amire a Hallgatni Aranyt!-nak köszönhetően csodálkoztál rá?

– Egyértelműen a balladák drámaisága áll hozzám közel.

A Hallgatni Aranyt! projektnek köszönhetem, hogy a levelei révén egészen új oldaláról ismerhettem meg.

Egy egészen furcsa, számomra váratlan jellemű ember írta ezeket a sorokat: egy kicsit nyafogó, de végtelenül hipochonder férfi, a hipochondria minden bájával. Színészileg ez remek lehetőséget adott, és sokat beszélgettünk a rendezővel arról, mennyire lehet színezni a karaktert. Szerencsére széles skálát használhattam, és bár nem könnyű Arany nyelve, a 19. század második felének ma már archaikusnak ható magyar nyelve, szintén szép színészi feladat volt ezt értelmezni, a szófordulataiban elmerülni.

 – A stúdiófelvétel mit enged és milyen korlátot jelent a színésznek?

– Avar tanár úr órái és a Bozóki István tartotta rádiós gyakorlatok nagy segítséget jelentenek abban, hogy tudom, mit jelent a mikrofon érzékenysége, hogyan tudom partnerként használni. A legkisebb levegővételt is érzékeli, minden rezdülés megéled általa, és ez a fajta versmondás nagyon közel áll hozzám. Szinte más műfaj egy szabadtéri rendezvényen, netán akusztikusan, erősítés nélkül verset mondani.

 – Igaz, hogy nem nyilvánosan, hanem csak magadnak, autóvezetés közben, de kipróbáltad, hogy Eminemre lehet Aranyt rappelni, és mondtál verset klasszikus és jazz-zenészek társaságában is. Miért kellenek ezek a mai vagy egyáltalán csak más formák a klasszikus költészethez? Másféle közönségréteget érnek el, más megvilágításba helyezik az ismert műveket?

– Jól lehet játszani a különböző formákkal, ahogyan zene és szó egymásra reflektálnak. Nem feltétlenül megzenésített versekről beszélekről, hanem más izgalmas vállalkozásokról. Dolgoztam Benda Gábor zongoristával, akivel a Szeptember végén-t „stimmoltuk össze” a zongorával. De van egy Adagio című műsor és egy adventi összeállítás A fény felé címmel, illetve készül egy Ady-műsor is. Ezekben Dresch Mihállyal, Balogh Kálmánnal, Szokolay Dongó Balázzsal lépek színpadra. Volt már arra példa, hogy egy ilyen előadás után odajöttek hozzám fiatalok, és megkérdezték, ki írta a szövegeket, vajon Lovasi vagy Kiss Tibi. És nagyon meglepődtek, amikor azt hallották, Arany vagy Berzsenyi vagy Csokonai. Ha ez a kérdés megfogalmazódik bennük, a választ pedig elviszik magukkal, már nyert ügyünk van.

 – Mekkora a te versrepertoárod, és melyek ezek közül a számodra igazán sorsfordító művek?

– Körülbelül hatvan verset tudok, de ez nem mennyiségi kérdés.

Minden versmondás egy próbálkozás, egy kísérlet.

Ha ebből a hatvanból el tudok mondani csak egyet is úgy, hogy azt én mondom, ha akár egyszer is megszületik a pillanat, a gondolat közösen a Jóistennel vagy a közönséggel, már győztünk. Ez egyébként nem azt jelenti, hogy ezt a hatvan verset nyilvánosan is mondom. Ezek azok a versek, amelyek „fejben vannak”, és elkísérnek forgalomban, buszon, mozgólépcsőn, orvosi rendelőben. Ezek azok, amelyeket csak úgy, magamnak is mondok. Egy vers bármikor elővehető, azon mindig lehet dolgozni. Szergej Jeszenyin Fekete embere évek óta folyamatosan velem van: kívülről tudom, gyakran előveszem egy-egy részletét, de nyilvánosan még sosem adtam elő. Úgy érzem, még nem tudom, még nem tapasztaltam meg mindazt, ami abban a versben benne van. Remélem, eljön egy pont, amikor azt érzem, készen állok rá.

Talán József Attilától tudom a legtöbb verset, azt hiszem, nem kell mondanom, milyen sűrűségű művek. Velük szemben nem lehet győzelmet aratni. A Nagyon fájt vagy A Dunánál-t elmondani tökéletesen sosem lehet, arra csak törekedhet az ember. A Reménytelenül kedves versem, abban a nyolc kristálytiszta sorban mintha én lennék megfogalmazva. Babits Esti kérdése szintén fontos számomra, az a fajta egzisztencialista romantika, ahogyan fogalmaz. Kosztolányi is közel áll hozzám, de ugyanígy Radnóti költészete. A Tétova ódának nincs olyan sora, ami ne rólam és arról a csodálatos nőről szólna, akivel együtt élhetek. Ez a vers szerepel az Adagio című műsoromban is, és ha ő jelen van, különösen jólesik mondanom, mert minden betűben őt fogalmazhatom meg.

Őze Áron és Markovits Ferenc rendező a Hallgatni Aranyt! felvételén – fotó: MMA / Éder Vera

A klasszikusok mellett a kortárs költészet is közel áll hozzám. Kányádi Sándorral volt szerencsém találkozni, és mondhattam úgy versét, hogy ott volt a mester. És van egy műfaj, a szabad vers, ami különösen izgalmas feladatot jelent, hiszen nincs központozás, tehát az előadó szabadsága és felelőssége minden, az előadásban „kitett” írásjel.

Oh! Ne nézz rám…

Oh! ne nézz rám oly sötéten
Pályatársa életemnek,
Mint midőn az őszi-felleg
Húzza árnyékát a réten;
Nézz szelíden, nézz mosolygva:
Férfié az élet gondja.

Bárha csügged hív barátod,
Nincs enyelgő tréfa nyelvén,
S a kemény sors vésze kelvén
Arcom elborulni látod:
A te szíved ez ne nyomja:
Férfié az élet gondja.

Dörgve hull a nagy zuhatag,
Szirthez illik rémes árnyék;
De szelíd a rónatájék,
Zengve lejt a völgyi patak,
Mely a zöld virányt befolyja:
Férfié az élet gondja.

Hát ne nézz rám oly sötéten;
Zúgjanak bár künn a vészek,
Csak ez a kis enyhe fészek
Ez maradjon mindig épen:
Szívem a bajt könnyen hordja:
Férfié az élet gondja.

(1852)

arany jános vers mma arany jános-emlékév hallgatni aranyt versmondás őze áron
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésEgy finom lovag áhítatával mesélt – Krúdy Gyulára emlékezünk
Következő bejegyzés Kocsár Miklós: Hálog, hasadj meg!

Ajánlott Bejegyzések

- forrás: JM International
JM blog

Fiatal magyar zenészek jelentkezését várja az Imagine Hungary

2022. augusztus 11.2 perc olvasás
Koronázási Szertartásjáték - fotó: Kiss László
Promóció

Történelmi időutazás Székesfehérváron

2022. augusztus 11.3 perc olvasás
Ramón Vargas - fotó: Lou Valerie Dubuis / Bartók Tavasz
Debreceni Ünnepi Játékok

Ramón Vargas: „Ma a szemünkön keresztül hallunk”

2022. augusztus 11.4 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Jelenet a Szia Életem című filmből - fotó: Gordon Eszter Promóció

Szia Életem! – Íme, Thúróczy Szabolcs új filmjének előzetese

Koronázási Szertartásjáték - fotó: Kiss László Promóció

Történelmi időutazás Székesfehérváron

Benkó Dixieland Band & Szulák Andrea Promóció

Nyereményjáték – Benkó Dixieland Band-koncert, Zempléni Fesztivál, augusztus 15.

Pálinkás Szilvia Promóció

Pálinkás Szilvia: „A génjeimben lapult ez a nem mindennapi történet”

Chicago - fotó: Éder Vera Promóció

Bűn, csillogás, jazz – Chicago a Szegedi Szabadtéri Játékokon

Fotó: Thailand Philharmonic Orchestra Promóció

Bernstein, Gerswhin, Dvořák művei a Thaiföldi Filharmonikus Zenekar koncertjén

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.