A fiatal tehetségek ünnepe – Indul a Rising Stars Fesztivál a Müpában

Az Amatis Trio - fotó: Marco Borggreve

Vonósnégyes, hárfa, zongoratrió, bariton, cselló, hárfa, harsona – az immár megszokott módon hétvégi fesztiválként jelentkező, háromnapos Rising Stars koncertsoroza egyik legfőbb értéke minden bizonnyal a sokszínűség. Persze ehhez más élmények is csatlakoznak: szuggesztivitás, előadói lelemény, ízlés és virtuozitás. Mert a november 23-ától 25-éig tartó három nap a Müpában a fiatal tehetségek ünnepe – és az európai együttműködésé.

A Rising Stars az 1991 óta működő Európai Hangversenytermek Szervezete (European Concert Hall Organization) hangversenysorozata, amelynek megtervezésében és lebonyolításában az ECHO büszke tagjaként a Müpa is részt vesz.

Minden hangversenyterem jelöl egy fiatal művészt, aki aztán műsorával végigjárja Európa legfontosabb koncerttermeit, rövid idő alatt népes közönségnek mutatva meg tudását.

A sorozat szervezői abban is bíznak, hogy a fiatal művészek segítenek szélesre tárni a hangversenytermek ajtaját, és tudásukkal, szemléletükkel sok új érdeklődőt vonzanak a nézőterekre: olyan elfogulatlan zenehallgatókat, akik számára érték az eredetiség és a kötöttségeket mellőző, kreatív gondolkodásmód. Fontos tisztán látni, hogy a Rising Stars nem tehetségkutató.

Ezek jelentőségét sem lebecsülve kell hangsúlyozni, hogy ebben a sorozatban nem olyan muzsikusok lépnek fel, akik felfedezésre várnak, hanem olyanok, akik már sokszor és sokféle módon, jelentős fórumokon bizonyítottak: meghatározó versenygyőzelmek, fontos koncertek, sőt akár lemezfelvételek is állnak mögöttük.

Az ő karrierjüket nem beindítani kell: az előadóművész-csillagokat abban segítik Európa legfontosabb koncerttermei, hogy röppályájukon új kozmikus sebességfokozatba kapcsolhassanak. Csupán két példa: az idei Rising Stars egyik kiválósága, az első nap délutáni hangversenyén fellépő, francia illetőségű Quatuor Arod a közelmúltban jelentetett meg rendkívül elismerő visszhangot kiváltó Mendelssohn-lemezt egy világcégnél, a záró nap délutánján hallható csellista, a perzsa származású, de már Ausztriában született Kian Soltani pedig szintén a közelmúltban, egy másik patinás világcég művészeként készített felvételeket Schubert, Schumann és a perzsa Reza Vali műveiből, nemrég pedig korunk egyik legnagyobb zeneművésze, Daniel Barenboim partnereként muzsikált ugyanezen lemezcég új CD-jén Mozart zongoranégyeseiben.

A Rising Stars koncertek résztvevői tehát már letettek valamit az asztalra, nem is keveset.

És hogy hová szeretné eljuttatni őket az ECHO menedzsmentje? Ezt is konkrét példán mutathatjuk be: 2013 áprilisában még fiatal előadóként, a Fesztivál Színház Rising Stars-koncertjén zongorázott Sosztakovicsot és Beethovent az akkor huszonhat éves Igor Levit, 2019 januárjában azonban már a Bécsi Filharmonikusok és Michael Tilson Thomas társaságában tér vissza a Müpa falai közé, hogy a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben lépjen fel, korunk nemzetközi zongoraművész mezőnyének egyik legkiválóbbjaként.

Ahhoz, hogy valaki a Rising Stars-koncertek kiválasztott művésze legyen, az eddigi koncertek tapasztalatai szerint nem elég a nagy tehetség és a kiemelkedő teljesítmény, sőt a már elért jelentős eredmények sem feltétlenül garantálják a jelölést és meghívást.

Több kell: olyan nyitottság, újító szellem, leleményesség, amely nem mindenkinek adatik meg. E nélkül is lehet valaki nagy művész – a hagyományos fajtából. A Rising Stars jelöltjei viszont olyan muzsikusok, akiket megérint a teremtés lehetősége, akik szívesen elhagyják a járt utat a járatlanért.

Müpa csak egy van? – Megnéztük Európa legrangosabb koncerttermeit

Ezért is következetesen érvényesülő alapelv, hogy ezeken a koncerteken mindig elhangzik egy kortárs bemutató: olyan mű, amely az ECHO felkérése nyomán született, s amellyel a muzsikus, aki megszólaltatja, végigturnézza Európa nagy koncerttermeit, mintegy promóciót szolgáltatva a kortárs zenének. Az idei koncerteken a francia Benjamin Attahir, a szintén francia Camille Pépin, a svéd Andrea Tarrodi, a katalán Raquel García-Tomás, az osztrák David Helbock és a brit Roxanna Panufnik új opusai szólalnak meg. A zeneszerzők kiválasztásában is érvényesül a konvenciókat felülvizsgáló szemlélet: a hat komponistából négy hölgy, az osztrák szerző pedig nem a klasszikus muzsika, hanem a jazz világából érkezik.

A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.

Mit jelent még az említett újító szellem? Például a problémamegoldó kreativitást. Nincs elegendő mű az ifjú muzsikus hangszerének repertoárján? Ha így áll a dolog, a második hangversenyen fellépő francia hárfás, Anaïs Gaudemard akár arra is szívesen vállalkozik, hogy Smetana szimfonikus zenekari művét, a Moldvát szólaltassa meg légies hangzású instrumentumán – zongorakíséret nélkül, hiszen a teljes koncertet így abszolválja. Ennél már csak azt tarthatjuk merészebb ötletnek, amely az ifjú brit harsonás, a Londoni Szimfonikusok ifjú büszkesége, Peter Moore nevéhez fűződik: hangversenyén Gershwin dalait, sőt Brahms bibliai szövegekre komponált Négy komoly énekét is eljátssza.