A népművészeti tevékenységek megerősítésének, valamint a néphagyománnyal foglalkozó közösségek segítésének nemzeti szinten leghatékonyabb eszköze a Hagyományok Háza, melynek küldetése többek között a magyar nemzeti kultúra részét képező letűnt vagy eltűnőben lévő kisközösségi kultúra elemeinek visszajuttatása a jelenkor kulturális közéletébe.

„Napjainkban, amikor megszűnt a hagyományok átadásának az a módja melyet családi tradíciók, közösségi normák szabályoztak, már nem beszélhetünk klasszikus értelemben vett népművészetről. A globalizációs folyamatok egyes jelenségei nemcsak háttérbe szorítják, de létében is veszélyeztetik nemzeti kultúránk és identitásunk egyik meghatározó elemét, a néphagyományt, mégis azt tapasztaljuk, hogy nem csökken az érdeklődés iránta. A falvakban éppen kivesző népi kultúra nyelvünk mellett a másik olyan alap, amelyet minden eszközzel élő formájában kell megőriznünk.” – vallja Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének tárvezetője.

Célunk, hogy a néphagyomány élhető műveltségi tényezőként, érvényes tudásként jelenjen meg a közművelődésben, a szórakozásban, az oktatásban: a hagyományos műveltség – ezen belül kiemelten a néptánc, a népzene, a népköltészet és a kézművesség – az egyetemes kultúra részeként éljen tovább.

Kiemelt helyen szerepel az országon belüli és a Kárpát-medence egészére kiterjedő szakmai humán hálózat felépítése, melyet megyei szinten 2017-ben, a meglévő civil szakmai kapcsolatokat felhasználva kezdett el kialakítani az Hagyományok Háza. Ezáltal megkezdődött a néphagyományokkal foglalkozó egyének, csoportok és közösségek összehangolása. Az egész magyar nyelvterületre kiterjedő hálózatosodás eredményeképp az eddig egymástól elszigetelten működő vagy csak lazán kapcsolódó népművészeti közösségek számára ezáltal lehetővé kezd válni a tudásmegosztás.

A népművészet több éve szervesen jelen van többek között a Művészetek Völgyében is:

„Az igényes magyar élőzene helyszíneként szeretnénk létezni”

A közösségi tevékenységek vezetői számára elengedhetetlenek a szakmai továbbképzések és az, hogy bemutathassák mindazokat az innovatív kezdeményezéseket, módszereket, amelyek másoknak is hasznára lehetnek. A Hagyományok Háza Hálózat programjai ennek érdekében rendkívül sokféle tevékenységet ölelnek fel az akkreditált kosárfonó-képzésektől kezdve a gyermek néptánc-találkozókig. Koncepciójában érvényesülnie kell elsősorban a területi elvnek, amely azt jelenti, hogy a megvalósuló programok az adott megye minden részét a lehető legteljesebb mértékben kapcsolják be a mozgalom vérkeringésébe.

A Hálózat emellett nagy hangsúlyt fektet a műfaji és szakmai sokszínűség megvalósulására, az új törekvések támogatására, az utánpótlás-nevelésre,

azaz a fiatal generációk népművészeti érdeklődésének felkeltésére, de prioritást élvez még a szociális vagy gazdasági szempontból elmaradott kistérségek felzárkóztatása is.

A képzések, a mentorálás és a különböző rendezvények és alkotótáborok megszervezése mellett különösen fontos szerepet szánunkk az úgynevezett kitelepülős rendezvényeknek, melyek a felzárkóztatáshoz kapcsolódva a hátrányos helyzetű térségekbe való komplex, több hagyományelemet bemutató, figyelemfelklető programokra épülnek.

– magyarázta Varga Máté, A Hagyományok Háza Hálózat magyarországi megyei hálózatának vezetője.

A Veszprém megyei Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület évek óta építi azt a kapcsolatrendszert, amely a Hagyományok Háza Hálózatba való belépéssel tovább teljesedhetett.

„A megyei és regionális együttműködéseink keretében minden néphagyománnyal foglalkozó közösséget igyekszünk megszólítani, tevékenységi területtől és korosztálytól függetlenül. Elsődleges partneri körünkbe néptánccsoportok tartoznak, de szoros együttműködésben vagyunk a kézműves szervezetekkel, népdalkörökkel is. A megye jelentősebb néptáncos rendezvényeiben társszervezőként veszünk részt. Működési területünk földrajzi és társadalmi szempontból is elmaradott vidék, így különösen nagy szükség van a rendszeres közösségi együttlétek szervezésére.” – mondta el Kovács Norbert, Örökös Aranysarkantyús, Príma Díjas, a Népművészet Ifjú Mestere díjjal kitüntetett táncos, az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület elnöke.

A Békés Megyei Népművészeti Egyesület a tárgyalkotásban tevékenykedik kiemelkedően sikeresen a Hagyományok Háza Hálózatba bekapcsolódva. A népművészet, ezen belül kiemelten a népi kézművesség hagyományainak ápolását és alkotó közösségek létrehozását tűzte ki céljául az egyesület, mely előadások, tanfolyamok, népművészeti táborok, kiállítások, pályázatok és egyéb rendezvények szervezésében élen járó egyesületként újjáélesztette a térség hímzőközösségeit.

„Míg az 1970-es években több, mint 100 hímző szakkör működött Békés megyében, addig 2012-ben már csak 5 ilyen közösség maradt fenn. Szerencsére azóta a Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Hagyományok Háza programjainak hatására 11 új szakkör alakult” – számolt be a fejlődésről Pál Miklósné, aki a Békés Megyei Népművészeti Egyesület mellett a Népművészeti Egyesületek Szövetségének is elnöke, mely ötletgazdája és támogatója a Hagyományok Háza részeként működő Magyar Népi Iparművészeti Múzeum egyik legújabb programjának. A Párhuzamok projekt– kézművesség és design címet viselő kezdeményezés az egymás mellett élő, de egymás útját nem keresztező világok rendszerét hivatott bemutatni, rávilágítva arra, hogy lehet közös célja a kézművesek, iparművészek és néprajzosok alkotói csoportjának, még akkor is, ha teljesen más kulturális rétegből is jönnek, hiszen közös feladatuk, hogy az évszázadok alatt kiforrott esztétikai rendszereket a mai kor szükségleteinek megfelelően alkalmazzák és használhatóvá tegyék.

Magyar Népi Iparművészeti Múzeumra jellemző széleslátókörű programalkotás és működési elv szellemében kialakított Nyitott Műhely a vidéki hagymányőrző tevékenységekhez kapcsolhatóan egy olyan különleges hely, ahol bemutatják és megtapasztalhatóvá teszik a kortárs népművészet, népi iparművészet mesterségeit, alkotófolyamatait.

A felújított épületről korábban a főigazgatóval beszélgettünk: 

Bartók álma 100 év után válik valóra Budapesten

A látogató közvetlenül a mesterektől ismerheti meg az egyes munkafolyamatokat, azok technikáit, a használt alapanyagokat és a különleges munkaeszközöket. A Nyitott Műhely ezen kívül feladatának tekinti a kézműves mesterek, iparművészek, építészek és más szakmák közötti párbeszédet és tapasztalatcserét, ehhez workshopok megszervezésével járul hozzá.

A múzeum országos gyűjtőkörű szakmúzeum, mely időszaki tárlatokkal mutatja be a népi iparművészet történetét, jeles alkotóit, műhelyeit, irányzatait. „A népi iparművészet öt szakágának (hímzés, szövés, fazekasság, faragás, népi mesterségek) tárgyait átfogó egyetlen hazai gyűjtemény az idő múlásával egyre inkább felértékelődik, hiszen a tárgyak készítői között a legkiválóbb mesterek találhatók meg, akiknek egy része már nem él.”- említette meg Szabó Zoltán főmuzeológus, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum vezetője.

A gyermekek a múzeumpedagógia segítségével nyerhetnek betekintést a hagyományos népi kultúrába és játékos módon tekinthetik meg a múzeum kiállításait, valamint a Műhely segítségével elkészíthetik a saját alkotásaikat. A Hagyományok Házának e részlege arra a feladatra is vállalkozott, hogy a nehezen megszólítható Y illetve Z generációt a megszokott kommunikációs eszközeiken érje el, illetve hogy a fiatalok a saját közegükön keresztül fedezhessék fel a hagyományainkban rejlő szépséget: a Virtuális Hagyományok Háza a legmodernebb technológia segítségével repíti a fiatalokat olyan dimenzióba, ahol különleges, eddig sosem látott  nézőpontokból vizsgálhatják meg a népi iparművészet válogatott darabjait.