Baross Gábort, a Richter János Zeneművészeti Szakgimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium igazgatóját, a Győri Filharmonikusok ütőhangszeres művészét zeneoktatásról, a színpadi tapasztalat megszerzéséről és az intézményben folyó művészi munkáról kérdeztük.
– Milyen szerep hárul az iskolára a nyugat-dunántúli régió kiemelt zenei műhelyeként?
– A „Győri Konzi” az egyetlen olyan összetett zenei tanintézmény, ahol az általános iskolás kortól az érettségiig, illetve a szakmai vizsgákig juthatnak el a diákok az iskolán belül. A legkisebbek az emelt számú énekórákon, kóruspróbákon már hatéves koruktól találkoznak a kodályi elvekkel, illetve olyan egyéb irányzatokkal, amelyek – jól kiegészítve egymást – belopóznak a mindennapjaikba, elősegítve ezzel közismereti fejlődésüket is. A hozzánk jelentkező fiatalok szülei tisztában vannak ezzel, így örömmel mondhatom, hogy évről évre túljelentkezésünk van. S hogy mitől lesz mindez vonzó? A kimagasló iskolai eredmények, a magas továbbtanulási esélyek, a különböző bemutatkozási és hangversenylehetőségek mind efelé mutatnak.
– Mennyire van jelen a névadó szellemiség a művészeti munka során?
– Azt hiszem, nem is lehetett volna méltóbb névadót találni, hiszen a győri születésű karmester, Richter János munkássága példaértékű, kiemelkedő személyisége pedig azt bizonyítja, hogy a tehetség és a kitartó munka meghozza gyümölcsét.
Az intézményben négy kórus, szimfonikus zenekar és különböző kamaracsoportok működnek. A Győri Konzi növendékei között európai ezüstérmes cselgáncsozót, úszóbajnokot és ifjúsági olimpián pontszerző atlétát is találunk, de Kazinczy-érmes tanuló is jár az iskolába.
– Említette a bemutatkozási lehetőségeket. Milyen mértékben része a fiatalok életének a színpadi lét?
– Egy tanévben számtalan saját rendezésű hangversenyen szerepelnek diákjaink, és nagyon sok meghívásnak is eleget teszünk. A külső helyszínek koncertjei, amelyek egy adott felkészülési folyamat fontos mérföldkövei lehetnek, inspirálóan hatnak növendékeinkre, hiszen nem a megszokott közegben szerepelhetnek. Diákjaink rendszeres résztvevői regionális, országos és nemzetközi zenei versenyeknek is, ahonnan a legtöbb esetben helyezésekkel, első díjakkal térnek haza.
Legutóbb egy karmesteri és egy zongorista sikerről számolhattunk be:
Harmadik lett Baross Ádám a Nizzai Nemzetközi Zongoraversenyen
– Mennyire élő a kapcsolat az intézmény tanárai, diákjai és a Győri Filharmonikus Zenekar között?
– Olyannyira élő, hogy több tanárunk, köztük jómagam is tagjai vagyunk az együttesnek. Fontosnak tartom, hogy oktatóink aktív zenészként is példát tudjanak mutatni, mindezek mellett pedig pályázati forrásból évente vásárolunk nagy értékű hangversenybérleteket a Filharmonikusok koncertjeire, így biztosítva növendékekeink számára, hogy bekapcsolódjanak a város kulturális vérkeringésébe. Amellett, hogy kitűnő karmestereket, szólistákat, vendégzenekarokat is hallhatnak, bizonyos alkalmakon a legtehetségesebb diákok szólistaként is felléphetnek a zenekarral.
– Hogyan látja az intézmény jövőjét?
– Kollégáimmal nap mint nap azon dolgozunk, hogy a Győri Konzi hírneve töretlenül a köztudatban maradjon, az eddig elért eredményeket megtartsuk, illetve a lehetőségekhez mérten fejlesszük. Ez a közismereti oktatásra ugyanúgy vonatkozik, mint a zeneire. Ahogy említettem, a régió egyetlen ilyen típusú iskolája vagyunk, de ez a tudat nem kényelmesít el bennünket, hanem még fokozottabb teljesítményre sarkall, hiszen bár beiskolázási problémáink nincsenek, a merítés nem olyan mértékű, mint pár évtizeddel ezelőtt.