Itt található Magyarország legnagyobb kódexe

Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár - Győr, Káptalandomb 26.

A Zalka-antifonálé - Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, Győr (fotó: kataliszt / Kocsis Katalin)

Az Egyházmegyei Kincstárnak és Könyvtárnak helyet adó épületet a város egyházi központjának számító Káptalandombon eredetileg az 1680-as években emelték. 1763-ban egy földrengés romba döntötte. 1764-68 között építették fel újra, majd 1870-ben bővítették. Ekkor készült el második emeleti nagy könyvtárterme.

A könyvtár gyűjteménye két értékes régi bibliotéka összevonásából született: a Papnevelő Intézet, illetve a Székesegyház könyvállományából, amelyeket 1872-ben Zalka János püspök egyesített. Ekkor szállíttatta ide a könyveket a számukra épült új könyvtárterembe. Az Egyházmegyei Könyvtár ma mintegy 67 ezer kötet könyvet, 1000 kötetnyi folyóiratot, 190 ősnyomtatványt, valamint 1850 előtti kéziratokat őriz.

Egy székesegyház kincsei: a Szent László-herma és a zenei emlékek

A könyvtár egyik zenei vonatkozású kincse a Zalka-antifonálé (Antiphonarium cuiusdam ecclesiae Hungaricae Varadiense). Ez egy többkötetes sorozat két megmaradt darabjának egyike. Filipetz János nagyváradi püspök megrendelésére a 15. század utolsó harmadában készült: az írott része Nagyváradon (ebből származik latin elnevezése), díszítései pedig valószínűleg Prágában. Ma azért Zalka János püspök nevét viseli, mert a 19. században ő restauráltatta. A zenetörténetileg jelentős dokumentum tartalmazza többek között Szent István officiumát.

A pergamenre írt impozáns kötet Magyarország legnagyobb kódexe. Mérete 82×52,5 cm, súlya körülbelül 70 kilogramm. Azért ekkorára készítették, hogy a korabeli kórus minden tagja számára jól olvasható legyen. Akkoriban ugyanis – a sokszorosítás gátjai miatt – Európa-szerte az volt a szokás, hogy az énekesek az egyetlen példányban létező kottákat állták körbe.

Ebben az angol nyelvű blogban további képeket láthatunk hasonló óriás kódexekről.