Keller András válasza a Magyar Szimfonikus Zenekari Szövetség „Kinek szülessen külön zenei törvény?” című november 9-i válasznyilatkozatára. A szöveget változtatások nélkül közöljük.
„Tisztelem és nagyra értékelem a magyar szimfonikus zenekarok vezetőit és zenészeit, ugyanakkor méltatlannak találom a Zenekari Szövetség néhány képviselőjének csúsztatásokkal teli kirohanását.
Azért tartanám fontosnak egy zenei törvény megszületését, mert a magyar zene egésze sokkal több és jelentősebb a zenekari életnél, és ennek a komplexitása valamint a zeneéletben rejlő rendkívüli alkotó energiák koherens rendszerbe foglalása ezt igényli. Különösen fontos a törvény megalkotása a jelenleg hatályos előadó-művészeti törvény által kirekesztettek érdekképviseletére.
A Concerto Budapest Szimfonikus Zenekar az államhoz köthető források tekintetében jelenleg a nyolcadik, kilencedik zenekar Magyarországon. A teljesítménye alapján ez messze nem reális.
Közismert a zenei életben, hogy a Zenekari Szövetség néhány vezetője 11 éve próbálja a szövetség nevében, a szakma véleményének letéteményeseként kiszorítani a Concerto Budapestet mindenhonnan, és különböző eszközökkel megakadályozni a zenekar boldogulását. Általában sikerrel teszik, hiszen az általuk informált döntéshozó politikusok ritkán tudnak koncertekre járni. Márpedig a szakma a színpadon van, én is és a Concerto is ott tesszük a dolgunkat.
Kijelenthetjük, hogy a magyar zeneélet szabályrendszerét sok esetben elfogult és kirekesztő vélemények alakították az elmúlt évtizedekben. Véleményem szerint a zeneéletre az a veszélyes, ha a régi rezsimre jellemző mennyiségelvű gondolkodás és szemlélet lesz továbbra is meghatározó a minőségivel szemben, és közel harminc évvel a rendszerváltás után is köztünk marad.
Úgy gondolom, hogy a szakadék áthidalására több értelme volna a párbeszédnek. Erre én nyitott vagyok. Vessünk véget a fölösleges párbajozásnak azzal a gondolattal, hogy egy bizonyos szint fölött nem süllyedünk egy bizonyos szint alá.”
Hajrá Magyar Zene! Hajrá Concerto!
Keller András