Adott a dal, mit leginkább egy hang szingerál. De mi van akkor, ha duonizáltan szólal meg? Megtudható ez viszonylag könnyen, csak ezen betűsor végére kell görgetni, s kis nyilacskára kattintani.

Amatőr a fölvétel, de mitsem von le. Lesz még ilyen, ma is ez jön. Megyünk youtube-ilag svédékhez, hogy meghalljuk, mit tud tenni velünk, lelkünkkel Szomorú vasárnap, ha nem egyedül állunk ki sok ember, mindenki elé. Reflektorfény pattan, és már mehet is a nóta.

Hihetetlen szeretetéhség és utánozhatatlan humor

Mit hallunk? Két ember tökéletesen egészíti ki egymást. Inspirálják egymást, adják a hangjuk, érzelmük, érzésük, tudásuk, gondolatuk egymásnak. Hol egyikük van felül, hol másikuk; hol egyik erősebb, máshol, máskor másikuk tisztel, bölcsel, énekel alulról fel, adja torkát a közös élményhez, véve be szájba a másik kilégzett leheletét – kellemes esti konyhakészülődős jazzben rezonálnak egymásra.

Érződik az évek egymásmellettisége rajtuk, holott talán csak pár hónapja léteznek egymásnak. Lehetnének akár testvérpár, szerelmespár, alkotótárs, akár mind együtt. A dal ily formában csak általuk éneklőd bele az univerzumba. Nincs másik. Ez minden, mindenség. Ketten jó.