Korszerű népzenei adatbázisokban érhető el Martin György és Halmos Béla hagyatéka

Martin György gyűjtés közben - forrás: folkradio.hu

A Hagyományok Háza a tárgyalkotó művészet és a közösségek különböző eszközökkel történő fenntartása és segítése mellett a népzene feldolgozásának és színpadra állításának minden szegmensét is átfogóan támogatja. Ennek központjában a tudományos és a művészi munka is helyet kap.

A Kárpát-medencei folklór iránti társadalmi érdeklődés nemcsak Magyarországon, hanem világszerte fokozódott, miután 1896-ban egy magyar etnográfus, Vikár Béla Európában elsőként rögzített népdalokat fonográffal.

Nézzük, hogy is volt ez pontosan:

A magyarországi népzenegyűjtés kezdetei és jelene

Ennek a megnövekedett igénynek kíván új intézményes keretet adni a 21. században a Hagyományok Házában működő Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum, amely a Néptáncosok Szakmai Háza dokumentációs anyagainak örököseként, a tudományos intézetekkel együttműködve, a korszerű digitális technika igénybevételével kívánja hozzáférhetővé tenni mindenki számára a kezdetektől napjainkig Magyarország, a Kárpát-medence vagy akár távolabbi tájak bármely etnikumához tartozó népzenei- és néptáncgyűjtéseket.

Bartók Béla, Kodály Zoltán és Lajtha László – kiszélesítve a fonográfos gyűjtéseket a Kárpát-medencében élő népekre – megteremtették a magyar etnomuzikológia és a nemzetközi összehasonlító folklórkutatás alapjait. A magasszintű tudományos feldolgozás mellett

mindhárman arra törekedtek, hogy a gyűjtött népzenét a kortárs kultúrába is beépítsék,

az oktatás és a közművelődés számára is elérhetővé tegyék. Tanítványaik egész sora haladt ezen az úton, köztük Martin György, a magyar néptánckutatás megalapozója, akinek rendszerteremtő igyekezete, dokumentáló-archiváló szenvedélye és a „teljes megismerésre” való törekvése korosztályában mindenki másnál nagyobb hatással volt a magyar és a nemzetközi néptánckutatás fejlődésére.

Martin György a legképzettebb, a legelszántabb, a nehézségektől vissza nem riadó, legeredményesebb gyűjtő volt, aki minden keresetét e gyűjtésekre, s az ahhoz szükséges eszközök beszerzésére költötte. Hallatlan szerénységének és a falusiak iránti tiszteletének is óriási szerepe volt abban, hogy megnyíltak előtte az emberek, így gyűjtései során könnyedén leküzdötte a falusiak bizalmatlanságát.

Martin György megértette az emberekkel: azért kell a kulturális értékeinket megőrző adatközlés, azért kell a táncot filmszalagra, a zenét magnetofonra rögzíteni, mert előbb-utóbb kiapadnak az autentikus források, meghalnak az adatközlők, s nem lesz, aki a tudását átadja a jövő nemzedékek számára.

Így jöhetett létre Martin vezetésével a világ egyik legnagyobb néptánc-filmarchívuma.

Magyar- és idegennyelvű könyveket, folyóiratokat és kéziratokat tartalmazó, 6500 kötetből álló páratlan hagyatékát a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs központjának Martin-könyvtára őrzi, melyet a kutató özvegye, Borbély Jolán adományozott az intézménynek, aki néprajzkutatóként szakmai munkatársa is volt férjének.

„Mikor Tinka meghalt, gondolkodtam azon, hogy mi legyen ezzel a hatalmas könyvtárral. Hogyan lehetne hozzáférhetővé tenni azok számára, akiket érdekel. Ez egy olyan szakmai jellegű könyvtár, amiből nincs több” – mondta Borbély Jolán.

Borbély Jolán, dr. Martin Györgyné, id. dr. Martin György, Martin György és Éri Péter 1964-ben – forrás: folkradio.hu

„Sebő Feri kollégámmal érdekelt minket a magyar népzene. Másmilyen is, de a magyar feltétlenül, csak éppen nem jutottunk hozzá. Akkoriban, a hatvanas évek végén igazi, eredeti népzenét, nem feldolgozásokat, hanem úgy, ahogy az valóban szól, nem lehetett sehol hallani. Ez iránt érdeklődve felhívtuk Martin Györgyöt. Mondta, hogy mehetünk hozzá Sebővel. Hasaltunk a szőnyegen és az Uher magnón felrakott, Kallóssal közös gyimesi gyűjtését hallgattuk. Innentől kezdve Martin volt az, aki a mi életünket tudatosan irányította szakmailag, emberleg és barátilag is” – emlékezett vissza Halmos Béla, a magyarországi táncházmozgalom egyik elindítója és első prímása, aki 2013 júliusában hunyt el.

Henics Tamás és Mihó Attila kapta a Halmos Béla-díjakat

Halmos Béla több, mint négy évtizedes aktív tevékenysége során zenészként, folklórgyűjtőként, oktatóként és szervezőként fáradhatatlanul a magyar népi kultúra és a táncházmozgalom ügyéért dolgozott, jelentős életművet hagyva maga után. Folklórgyűjtéseit, kéziratait, könyvtárának egy részét és mesterhegedűjét magába foglaló hagyatékát a Hagyományok Háza vásárolta meg, ahol 2014 májusában – a Martin-hagyatékhoz hasonlóan – helyet kapott a Halmos-hagyaték is.

„Halmos Béla váratlan halálát követően viszonylag rövid időn belül megkezdődött hagyatékának felmérése a Forint utcai lakásában. A kéthónapos munka Gyenes Katalin örökös segítségével, valamint a Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum munkatársainak közreműködésével zajlott. ” – emlékezett vissza Árendás Péter, a Folklórdokumentációs Központ tárvezetője, aki 2007 szeptemberétől, megalakulásától kezdve tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékén, 2010 óta pedig kinevezett egyetemi adjunktusként egyben a vonós szakirány vezetője.

Célom, hogy az Archívumban található audio és vizuális folklórgyűjtések számát folyamatosan növeljük, és megfelelő adatolásuk után lehető legnagyobb részüket közkinccsé, könnyen elérhetővé tegyük. Könyvtárunkban pedig fellelhető a folklór témakörben publikált legteljesebb szakirodalom és szinte összes hangzó kiadvány.

Halmos Béla hagyatéka hatalmas mennyiségű kéziratot tartalmaz, de megtalálható benne kandidátusi disszertációja is, mely tartalmazza Ádám István „Icsán” széki prímás monográfiájához készített lejegyzéseit. Halmos Béla gyűjtési naplói és különféle kották is a hagyaték részét képezik, úgy, mint Martin György Magyar tánctípusok és táncdialektusok című könyvének hangzó példatárából készült lejegyzések.

A Hagyományok Házában letétbe helyett 275 tételből álló könyvállomány kötetei helyben olvashatóak, és itt található Halmos Béla több mint 1000 tételből álló hangfelvétel-gyűjteménye is, mely a Táncházmozgalom négy évtizede alatt megjelent bakelit-lemezeket, műsoros magnókazettákat, publikált CD-ket és DVD-ket tartalmazza.