Ismerd meg a vonósnégyest, amely A gyűrűk urából kölcsönözte nevét

Quatuor Arod - fotó: Richard Dumas

Alig öt éve alakultak, és máris biztos léptekkel haladnak a világhír felé. A Quatuor Arod négy szemtelenül fiatal, a húszas évei elején járó francia muzsikusból áll, akik alig háromévnyi közös munka után nyerték meg 2016-ban az egyik legrangosabb nemzetközi megmérettetést, az ARD müncheni versenyét. November 23-án végre élőben is hallhatjuk őket a Müpában: összegyűjtöttük, miért érdemes őket meghallgatni.

Akárcsak a könnyű műfajban, a klasszikus zenében sem feltétlenül elég önmagában a tehetség. Élni is tudni kell vele, és kitartó szorgalommal csiszolni tökéletessé a produkciót – különösen akkor, ha több zenész munkáját kell összehangolni. Az Arod Vonósnégyes a mintapéldája annak, hogyan is kell ezt csinálni.

Bár a nemzetközi figyelem az ARD, azaz a Németországi Regionális Közszolgálati Műsorszórók Szövetsége müncheni nemzetközi versenyének megnyerését követően irányult rájuk, már azelőtt is olyan versenyeken győzedelmeskedtek, mint a 2015-ös koppenhágai Carl Nielsen Kamarazenei Verseny vagy a FNAPEC, a Konzervatóriumi Hallgatók Szövetségeinek Nemzeti Szervezete 2014-es párizsi megmérettetése.

Mitől különlegesek?

Elég csak belehallgatni a zenekar egy-egy felvételébe, vagy éppen nemrég megjelent Mendelssohn-lemezükbe, hogy érezzük: érdemes rájuk odafigyelni.

A leheletfinom mozzanatoktól a dinamikus csapatjátékig minden téren megállják a helyüket, és nem voltak restek olyan vonósnégyesektől tanulni, mint az Artemis, a Diotima vagy az Ebène Kvartett. És ha ez nem lenne elég, kell annál menőbb dolog a klasszikus zenében, mint hogy A gyűrűk ura tündeharcosának, Legolasnak a lováról nevezték el magukat? Tolkien világában egyébként az Arod annyit tesz: gyors[1], ami esetükben már csak azért is találó, mert megalakulásuk óta szélsebesen haladnak a világhír felé – és nevüket dinamikus, vagány játékuk sem hazudtolja meg.

De kik ők?

A hegedűs Jordan Victoria és Alexandre Vu tehetségének elismeréseként, a Beare’s International Violin Society révén Stradivari- és Guadagnini-hangszereken játszhat. Jordan Victoria 1992-ben, Bordeaux-ban született művészcsaládban, és mindössze 4 évesen kezdett el hegedülni.

A konzervatóriumban Jean-Luc Fort, Richard Galichet és Manuel Solans voltak a tanárai, és olyan világhírű művészek mesterkurzusain vett részt, mint Maxim Vengerov, Krzysztof Wegrzyn és Boris Garlitsky. Alexandre Vu 10 évesen kezdett el hegedülni Vietnámban, és 2005-ben Franciaországban folytatta tanulmányait Maryvonne Le Dizès osztályában. Később többek közt Christophe Poiget és Alexis Galpérine voltak a mesterei. A zenekar legfrissebb tagja – 2018 tavaszán csatlakozott –, a brácsás Tanguy Parisot mások mellett David Gaillard és Miguel da Silva kezei alatt fejlesztette tudását. A csellista Samy Rachid szintén 10 éves kora óta muzsikál, Elza Suchaneknél és François Polynál kezdte, majd a marseille-i konzervatóriumban Odile Gabrielli osztályában tanult. Pályafutásukat szólóban és csapatban is kitüntetések és díjak fémjelzik: nem véletlen, hogy bekerültek a BBC Radio 3 fiatal tehetségeket segítő New Generation Artists programjának 2017-19-es évfolyamába.

Először hallhatjuk itthon őket

November 23-án is egy, a jövő csillagait felvonultató kezdeményezés keretében érkeznek a Müpa színpadára. Az Európai Hangversenytermek Szervezete (ECHO) által életre hívott Rising Stars („Feltörekvő csillagok”) sorozatban olyan ifjú művészek mutatkoznak be, akiknek a koncertjeire néhány éven belül jó eséllyel nehéz lesz jegyet szerezni, sőt, a programban kortárs bemutatók is szerepelnek.

És hogy mire számíthatunk a koncertjükön? A művek felé forduló koncentrált figyelemre, maximalizmusra és teljes odaadásra. A koncert után az érdeklődők tolmácsolt közönségtalálkozón vehetnek részt, ahol beszélgethetünk is a zenészekkel.

[1] WarnerClassics