2018 legfontosabb történései a képzőművészet világában

Frida Kahlo

A 2018-as év legalább két csodás kiállítással zárul. Ahogy Korniss Dezsőnek a Magyar Nemzeti Galériában látható tárlatát, úgy a szentendrei Vajda Lajos-kiállítást se hagyják ki semmiképp. Amíg Franz Xaver Gruber behavazott emlékháza felé vonatoznak, nézzék meg ezeket az ausztrál tengerparton kiállított különös szobrokat, aztán emlékezzünk vissza együtt az év legfontosabb tárlataira és aukciós sikereire.

Különös tendenciára figyelhettünk fel idén a kiállítóterek világában: az úgynevezett varázsmúzeumok sokasodására. A kétségkívül páratlan vizuális attrakciót kínáló intézmények közül az egyiket mi is bemutattuk, fotógalériával méghozzá. 2018 a monumentalitásról is szólt, Indiában megépült például a világ legmagasabb szobra, de az a Szőke Gábor Miklós is hatalmas térplasztikákat alkot, akinek volt szerencsénk meglátogatni a csepeli stúdióját.

Ha a hazai neoavantgárd egyik legfontosabb alkotójára kíváncsi valaki, annak kis túlzással azt tanácsolhatjuk, hogy New Yorkba vásároljon repülőjegyet, hiszen Keserü Ilona 1969-ben készült falikárpitját a Metropolitan Művészeti Múzeumban lehet megtekinteni decembertől. Ez is mutatja, hogy a hatvanas-hetvenes években indult itthoni képzőművészeinket egyre szélesebb körben ismerik meg, és ismerik el a nemzetközi színtéren. Erről az izgalmas és aktuális tendenciáról Rechnitzer Zsófia is beszélt nekünk, az artportal : képző című előadás-sorozat keretében. Persze egyáltalán nem kellett a tengerentúlra repülnünk, hogy izgalmas tárlatokat lássunk, hiszen a 20. század egyik legismertebb mexikói alkotója, Frida Kahlo tárlata pedig jószerivel felrobbantotta a Magyar Nemzeti Galériát.

Külföldön Edward Hopper és Claude Monet vásznaiért fizettek idén rengeteget, itthon pedig Rippl-Rónai és Vaszary, valamint Perlrott Csaba Vilmos munkái keltek el rekord árakon. Mi pedig a következő alkotókat néztük ki magunknak az őszi Art Market Budapesten.

Jó hír, hogy 2018-tól – ha csak a gyűjtemény egy része is – ismét látogatható a polgárháború súlytotta ország legnagyobb kincseit őrző Szíriai Nemzeti Múzeum. Ugyancsak örömteli, hogy Madridban bővült a Prado, Szentendrén ismét kinyitott a Kmetty Múzeum és a Szépművészeti is újra látogatható. Meg is néztük, és pompásnak találtuk. Aki arra jár, január első hetében láthatja még a Leonardonak tulajdonított Lovas szobrot is. Nemkülönben nagyszerű, hogy Debrecenben magához tért a Modem, az Impressziók című kiállításon például minden este számos cívissel lehetett találkozni.

A képzőművészetben persze az is izgalmas, amit nem lehet (épp) megtekinteni. Ki tudja, megtalálják-e valaha azt a Caravaggio-képet, amelyet félszáz éve, egy palermói kápolnából tulajdonítottak el. A nyomozás történetéből akár játékfilm is készülhetne, de egy hamis Picasso körül is börleszki-thrilleri történet kerekedett idén. Igaz, kerültek elő eredetiek is. Úgy fest, akit eddig Vincent van Goghnak hittünk, valójában a festőgéniusz fivére, de ez a Delacroix-sztori se semmi.

És, hogy mi vár ránk jövőre?

Tavasszal nagyszabású orosz tárlat érkezik Budapestre, Amszterdamban elkezdődik Rembrandt Éjjeli őrjáratának rekonstrukciója, amelynek munkálataiba az interneten keresztül bárki belenézhet, Bonnban pedig Munkácsyra emlékeznek januártól. Képzőművészetben gazdag lesz tehát 2019, itt, a papageno-n is!