Korompay H. János irodalomtörténész Arany János összes műveinek sorozatszerkesztője volt, az Arany-filológia területén számtalan megkerülhetetlen tanulmányt jegyez. A felolvasott levelek válogatása az ő nevéhez fűződik.

A Magyar Művészeti Akadémia Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából nagyszabású projektet indított, amelynek célja, hogy a költő jelentős művei ingyenesen, mindenki számára elérhetők legyenek az interneten hangzóanyag formájában. A kezdeményezés nemcsak a költőnek állít emléket, az Arany-életmű jeles darabjai kiemelkedő színművészeink előadásában hangoznak fel, így egyfajta színművészi korlenyomatként is szolgál. Ismerje meg a színművészeket, akik a verseket, leveleket tolmácsolják!

„Arany János levelezését elsősorban azért kell ismerni, mert személyisége, életrajza, életműve nem érthető meg levelei nélkül, és verseihez hasonlóan nekünk is üzennek. A tudós költő egyik jelszava ez volt:

Írok nem taps, nem jutalom végett: írok lelki nyugalmamért.

A fennmaradt több mint 2600 darabból hetvenet válogattunk ki. Közöttük vannak a Petőfivel kötött erkölcsi, esztétikai, ízlésbeli szövetség örömteli dokumentumai és a Tompához szóló vigasztaló levelek ˗ amelyek egyszersmind az önvigasztalás eszközei is voltak ˗, a Gyulai Pál felkérésére írt önéletrajzi visszaemlékezés, Az ember tragédiájának felfedezése, a Nagyszalontára küldött családi beszámolók, a belügyminiszternek tett hasztalan kérés, hogy ne kapjon Ferenc Józseftől kitüntetést, valamint a kritikáról, az irodalmi és a tudományos élet viszonyairól tett fontos és máig időszerű nyilatkozatok.

A kor legjelentősebb költőinek, íróinak és tudósainak, de a névtelenségben maradottaknak is személyválogatás nélkül válaszoló Arany Jánosra áll az Írjak? ne írjak? című vers alapkérdése: „az embernek várnia kell a kedély derültebb állapotát, mint egy kis napfényt ez esős, borongós tavaszi napokban.” Ez utóbbi levél a Bolond Istókból ismert állapotra emlékeztet: „Szeretem, hogyha – mint tavasz-mezőn / Árnyékot napfény – tréfa űz komolyt”.

Levelezésének egyik legfőbb vonzereje az a példa, hogy oldjuk fel humorral a lehetséges határokig mindazt, ami bánt.