Az év legfontosabb magyar vonatkozású klasszikus zenei eseményei

2018-ban számtalan fontos eseményről számolhattunk be, melyek nagy hatással voltak a zenei élet minden területére. Ezúttal kiválasztottuk az általunk leghangsúlyosabbnak vélt történéseket, amelyekről feltétlenül érdemes még egy szót ejteni.

2018 őszétől Várdai István csellóművész vezeti a bécsi Zeneakadémia (Universität für Musik und Darstellende Kunst) cselló tanszékét.

A világ egyik legrangosabb, 200 éves komolyzenei oktatási intézménye két évig kereste a tanszéket korábban vezető kiváló csellista, a 2016-ban elhunyt Heinrich Schiff utódját – Várdai Istvánt több tucat jelölt közül választotta az egyetem rektori tanácsa. A kinevezés hatalmas elismerés a mindössze 32 éves gordonkaművésznek.

Magyar zeneművészet kategóriában 2018-ban Fischer Ádám vehette át a Prima Primissima díjat.

Fischer Ádám a díjjal járó pénzjutalmat a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának ajánlja fel, hogy az együttes koncertmestere, Oláh Vilmos a következő Wagner-napokon már egy Stradivari-hangszeren játszhasson.

Kurtág György első operájának ősbemutatóját a milánói Scalában tartották.

A Fin de Partie című művében Samuel Beckett azonos című drámáját, A játszma végét zenésítette meg a szerző. Az operát a színdarab francia nyelvű szövegére komponálta. A kétórás zenemű a miniatúrák mesterének tartott Kurtág György leghosszabb alkotása.

Liszt Ferenc születésének 207. évfordulóján szólalt meg újra a Zeneakadémia felújított Voit-orgonája, amelyet 1967 óta nem hallhatott a közönség.

Vigh Andrea, az intézmény rektora szerint az oktatásra hatalmas hatást fog gyakorolni, hogy a fiatalok olyan hangszeren játszhatnak, amely nemcsak a regisztrációkkal, a hangszínekkel, hanem a technikai újdonságokkal is megismerteti őket.

A koncertközvetítés az MTVA archívumában itt nézhető meg

Formatervezési díjjal ismerték el a Bogányi-zongorát.

A Bogányi-zongora főbb újdonságai a legjobb zongoramárkákkal vetekedő zengő hangzás, a hangszernek a megszokottnál jóval hosszabb élettartamot biztosító kompozitötvözet, a zongora mechanikáján végzett jelentős újítások és a modern dizájn. Funkcionális szempontból hangvetőként (hangterelőként) is működik, ami újdonságnak számít a hangszer történetében.

13 év után először választottak magyar tagot az Európai Zenei Tanács vezetésébe.

A III. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny minden korábbinál több: hatvanegy versenyző részvételével zajlott le, így a világ operaversenyeinek élmezőnyébe került.

Valóban csak a legnagyobb versenyek tudnak ilyen mértékben nyitni a nagyvilág felé, s ezzel nemcsak a minden korábbinál számosabb és színesebb mezőnyre, hanem arra is gondolunk, hogy a Zeneakadémia az egész versenyt az első fordulóktól kezdve rendkívül magas színvonalon, élő internetes közvetítésben tette világszerte követhetővé.

A Budapesti Fesztiválzenekar cigány muzsikusokkal együtt kápráztatta el Európát.

Európa leghíresebb klasszikus zenei eseményein lépett fel az együttes, köztük a BBC Promson. A hatezer fős Royal Albert Hall kétszer telt meg a magyar együttes kedvéért.

„Bárcsak minden koncert ilyen lenne!” – olvashattuk az egyik kritikában. „A Fesztiválzenekart hallgatva minden más zenekar játéka rutinszerűnek hangzik.” […] „Élvezik, amit csinálnak, ezt az örömöt pedig olyan direkten kommunikálják, ahogy csak tudják. Nagylelkű bőkezűségük, tehetségük és energiájuk magával ragadó.”