Falfeliratok, kéziratok és más régiségek – 2018 legfontosabb leletei

Antependium - a zárai bencés templomból, Szűz Mária, Szent Benedek és Szent Krizogonusz vértanú alakjával - forrás: Iparművészeti Múzeum

A világ szinte minden elképzelhetőt feltalált már, de a képtelenségek és a legbizarabb újdonságok tárháza is folyamatosan bővül. Ennek ellenére a múlt értékeit még mindig nagyra becsüli az emberiség, a régi idők iránti kíváncsiságunk, a történelem megismerése utáni vágyunk csillapíthatatlan maradt. Természetesen mi is rajongva keressük a régmúlt kis mozaikjit, melyekből szerensére elegendő került elő az év végéig. A legfontosabb leletekről készítettünk egy rövid összegoglalót.

Ógörög vonatkozású leletek

  • Az eddig ismert legnagyobb, különösen jó állapotban megőrződött házitemplomot is tartalmazó ókori római házra bukkantak Pompeji romjai közt. A láreszeknek, az otthon római őrzőinek ajánlott házi szentélyt befogadó szoba valódi elvarázsolt kert a szakértők szerint.
Ide kapcsolódik:
Szemet gyönyörködtető leletre bukkantak Pompejiben - Galéria
  • Felbecsülhetetlen ókori irodalmi szövegre bukkantak svájci kutatók. Egy eddig ismeretlen ókori orvosi szöveget tartalmaz a Bázeli Egyetem kétezer éves papirusza, amely a 16. század óta okoz fejtörést a kutatóknak.
forrás: baseluniversity.com
  • A görög felirattal borított 1700 éves iskola Trimithis, mai nevén Amheida városában található Egyiptom nyugati sivatagában, a Dakhla-oázisban. A falfelirat egy részt idéz Homérosz Odüsszeiájából.
  • Falloszt ábrázoló ókori mozaikra bukkantak Törökországban. A szóban forgó leleten a mitológiai Narkisszosz (Nárcisz) alakját azonosították.
Erotikus ábrázolás – Pompeji – forrás: Wikipédia
  • 17 évszázadnyi csend után még egyszer megnyílik a Kréta szigetén található kis város, Aptera ókori színháza. A felújítást követően Görögország legnagyobb szigetének e különleges emlékművében megpróbálják rekonstruálni az ógörög eposzok előadási módját.
Ide kapcsolódik:
Krétán ismét életre kel egy ógörög színház
  • Görögországi régészeti ásatások során görög és német régészek találtak rá arra az agyagtáblára, amely vélhetően Homérosz Odüsszeiajának legrégebbi írásos feljegyzése, amelyet valaha találtak Görögország területén. A tábla korának pontos meghatározására még várni kell, de a leletet így is „nagyszerű régészeti, irodalmi és történelmi leletként” tartják számon. A tábla feltárása három évig tartott.
Ide kapcsolódik:
Megtalálták az Odüsszeia eddigi legrégebbi írásos változatát
  • Pompeji lakói nem voltak épp prűdek. Erre enged legalábbis következtetni a Nápoly közelében található ókori romvárosban feltárt freskó, amelyen Léda, és az őt hattyú alakjában elcsábító Zeusz jelenete látható.
Ide kapcsolódik:
Sértetlen ókori freskóra bukkantak Pompeji romjai között

Egyiptomi leletek

  • Egyiptomi régészek emberfejjel ábrázolt szfinxre bukkantak az ország déli, Asszuán városában. A mészkőből készült kis méretű szoborra a Kom Ombo templomnál végzett talajvíz-elvezetési munkálatok során találtak rá.
A szfinxek sugárútja Egyiptomban – fotó: Tom Blackie / Flickr

Bibliai vonatkozású felfedezések

  • Az Abu-Dzabi Louvre-ban kiállítják szeptember 18-től Leonardo da Vinci Krisztus-portréját, a Salvator Mundit, amelyet múlt év novemberében 45 millió dollárért (120 milliárd forint) vásároltak meg a Christie’s New York-i árverésén.
forrás: youtube
  • Kétezer éves gyűrűn találták meg Poncius Pilátus nevét. Az ékszert még az 1960-as évek végén fedezték fel több ezer másik tárggyal együtt a ciszjordániai Herodium nevű erődítménynél végzett ásatások során. A szakembereknek azonban csak most sikerült kiolvasniuk a római helytartó nevét.
Ide kapcsolódik:
Kétezer éves gyűrűn találták meg Poncius Pilátus nevét
  • Jézus arcának korai, szakáll nélküli ábrázolására bukkant egy izraeli művészettörténész a Negev-sivatagban, egy bizánci templom romjában.
  • A tavaly, Washingtonban nyílt Bibliamúzeum öt holt-tengeri tekercset vont vissza az állandó kiállításáról, miután az iratok eredetiségével kapcsolatban kétségek merültek fel.
Ide kapcsolódik:
A holt-tengeri tekercsek hamisítványait állították ki Washingtonban

Magyar vonatkozású események

  • Hosszú ideig az Országos Széchényi Könyvtár egyik páncélszekrényében lapult az 1559-ben kiadott Székely-krónika. A hányatott sorsú kötet azonban visszakerült a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba.
  • A törökországi Mikes-levelek unikális, 1906-os bőrkötetes díszkiadása az Egyesült Államokban élő Simon Kázmér felajánlásának köszönhetően érkezhetett vissza Magyarországra.
Ide kapcsolódik:
Mikes Kelemen leveleinek díszkiadását szerezte meg a Széchényi Könyvtár

Second Canvas / scModules

Közzétette: Second Canvas – 2018. március 15., csütörtök

  • A rendőrség őrizetbe vett egy férfit, aki beismerte, hogy leszerelte és ellopta a zeneszerzőt ábrázoló szobrot a kecskeméti Kodály Intézet előtti térről.
Ide kapcsolódik:
Megtalálták az ellopott kecskeméti Kodály-szobrot

Egyéb különleges leletek

  • Egy új kiállításra készülődve és a múzeum raktárépületeinek felújítása alatt számtalan elfeledett műalkotásra, köztük Picasso tíz művére bukkantak a Teheráni Kortárs Művészeti Múzeum gyűjteményében.
  • A brüsszeli konzervatórium bárki számára megtekinthetővé tette Eugène Ysaÿe újonnan felfedezett, szólóhegedűre írt szonátájának kéziratát és átírt változatát is. Az újonnan felfedezett művet Philippe Graffin hegedűművész mutatta be a belga fővárosban.
Ide kapcsolódik:
Bemutattak egy ismeretlen Ysaÿe-szonátát
Gustav Mahler
  • Megfejtették a művészettörténet egyik legnagyobb talányát: szakértők megállapítása szerint a 19. századi festő, Gustave Courbet L’Origine du monde azaz A világ eredete című erotikus képének modellje egy Constance Queniaux nevű párizsi balett-táncosnő volt.
Ide kapcsolódik:
Fény derült a művészettörténet egyik leghíresebb meztelenségének rejtélyére
Leonardo da Vinci
  • Eredeti Mantegna-műre bukkantak Bergamóban? A több mint száz évig raktárban porosodó festmény akár 30 millió dollárt is érhet, miután a Metropolitan Museum of Art művészettörténésze, Keith Christiansen megerősítette, hogy Andrea Mantegna sajátkezű munkájáról van szó.
  • A londoni British Museum gyűjteménye több mint 500 kínai eredetű elefántcsont tárggyal gazdagodott, amelyek adományként kerültek a múzeumba Sir Victor Sassoon híres kollekciójából, aki a faragványokra 1915 és 1927 között tett szert.
Ide kapcsolódik:
Több száz elefántcsont műtárggyal bővült a British Museum gyűjteménye
  • Az ügyészséghez fordul a spanyol restaurátorok szövetsége egy 16. századi műemlék szobor engedély nélkül végzett és elrontott felújítása miatt.
  • Az angolok otthon is láthatják vereségüket: az 1066-os hastingsi csatát meséli el egy 70 méter hosszú bayeux-i kárpit, amelyről az angolokon aratott normann győzelmet ismerhetjük meg. Ez nem csupán textiltörténeti, de történelmi szempontból is komoly érték.
  • Még mindig ad ki hangot az az ősi doromb, amit az oroszországi Altaj-hegységben találtak meg kutatók – számolt be róla a National Geographic. Erről a területről eddig összesen öt hasonló instrumentum került elő.
Ide kapcsolódik:
1700 éves, még ma is működő hangszerre bukkantak
Jan Adam Kruseman: Salome Keresztelő Szent János fejével – részlet
  • Fénykép került elő, amin holokauszt-túlélők zenekarát vezényli Leonard Bernstein. Az Amerikai Zsidók Történetének Nemzeti Múzeumában állítottak össze kiállítást a 100 éve született Leonard Bernstein tiszteletére. A tárlat egyik kiemelt tárgya az a fotó, amin a karmester a náci munkatáborok túlélőinek egy csoportját vezényli.
Ide kapcsolódik:
Fénykép került elő, amin holokauszt-túlélők zenekarát vezényli Leonard Bernstein
  • Gyapjas mamut agyarából készült tiarát találtak orosz régészek a szibériai Gyenyiszov-barlangban.
  • Megtalálták az Enigma-variációk 24 éve eltűnt kéziratát?
Elgar: Enigma-variációk
  • Egy évvel ezelőtt hallotuk a hírt, hogy egy brit tudós rátalált Liszt Ferenc egyik elveszett operájára. A mű világpremierje augusztusbanban lesz, ahol Joyce El-Khoury és Charles Castronovo éneklik a főszerepeket.