Fedezze fel a Bibliát, amit egykor Liszt Ferenc forgatott

Liszt Ferenc az utókorra hagyott budapesti gyűjteménye legnagyobb részben zenei munkásságához kapcsolódik. A kottatár esetében ez így van, viszont a könyvek között, jócskán találunk nem zenei témájú köteteket is. Van útikönyv, Shakespeare-drámák, Homérosz Iliásza, de történelmi és politikai témájú kiadványok szintén előfordulnak. A repertoár tükrözheti Liszt egyéni érdeklődését, viszont ne feledkezzünk el arról sem, hogy sokszor ajándékként kerültek a hagyatékba a kották és a könyvek, esetenként a szerzők ajánlásával.

A mai poszt két olyan kötetet mutat be, amelyek közvetett módon kapcsolódhatnak Liszt munkásságához, de éppúgy tartoznak személyes, belső életéhez is. Így a következőkben egy 1873-ban Párizsban kiadott Ótestamentum II. és III. kötetének megújulását követjük nyomon. (Glaire, J. B. : La Sainte Bible selon la vulgate. Ancien Testament, Tome II.  III., Paris, 1873)

A könyvtestek – a szöveget tartalmazó egység – jó állapotban voltak, a lapokon nem volt szakadás, nem találtam hiányt és kieső lappárokat sem. Csupán egy általános „portalanításra” volt szükség a környezettel érintkező területeken, a fejnél (fent), a lábnál (lent), illetve az oldalsó metszésnél. Az említett felületeket ecsettel poroltam le, ahol szükséges volt, ott pedig radírozást alkalmaztam.

További képanyagokért kattinson ide.

Mindkét kötetben találtam szatén könyvjelzőket, az egyikben hármat, a másikban kettőt, illetve a harmadiknak csak a maradványait sikerült felfedezni. A színes szalagok enyhén szennyezettek, porosak voltak és a használatban többszörösen meggyűrődtek. Szakadást, sérülést nem találtam rajtuk, csak a jelzőszalagok legvége gyengült meg (foszlott). Langyos vízzel, szivacs segítségével megtisztítottam őket, majd száradás után nátronpapíron keresztül, enyhén meleg vasalóval óvatosan kisimítottam a szalagokat.

Kevés munkát adott a könyvek belseje, annál több tennivaló volt a borítással. Kopott, hiányos volt mind a bőr- és papírborítás is. A kötetek sarkai deformálódtak, sok helyen csak a sérült papírlemez maradt, amire a borítóanyagot felhúzták. A sarkokat a következőképpen javítottam: a papírlemez rétegeit szikével szétválasztottam, az egyes rétegeket megkentem ragasztóval, majd összesimítottam őket. Ezután összekalapáltam a rétegeket és csonttal kialakítottam a sarkok végleges formáját. Végül alul és felül is nátron- / sütőpapírral, valamint egy-egy darab papírlemezzel összefogtam a ragasztott felületeket, majd csiptetővel rögzítettem ezt az állapotot, vagyis „szendvicset” készítettem. Száradás után kiegészítettem a hiányzó borítást és retusáltam mindkét kötet sarkait. A hiányokat bőrborítás esetén lehet pótolni japánpapírral, vagy bőrrel is.

A két kötet közül csak az egyiknél kellett leválasztani az eredeti bőrt a könyv gerincéről. Az ugyanis a használatban meggyengült, vagyis elvékonyodott, eltört és nem kapcsolódott a könyvtáblához. A bőrt óvatosan szikével emeltem le a gerincről. A bőrrel borított táblákat, illetve a gerincet is megtisztítottam, a meggyengült területeket Klucel G és isopronanol 2 százalékos oldatával konszolidáltam, vagyis megerősítettem. Az új gerincet megfelelő színűre festett japánpapír segítségével alakítottam ki, amelyet a táblák eredeti bőrborítása alá dolgoztam be. Ezt követően a leválasztott gerincet eredeti helyén rögzítettem. Ezután következett a retusálás.

Mint említettem, a másik kötet esetében az eredeti gerincet nem kellett elmozdítani a helyéről. A könyv teljes borítását likkerrel megtisztítottam, majd a meggyengült területeket a fent említett módon megerősítettem. A hiányokat megfestett japánpapírral pótoltam, majd a táblákat és a könyvgerincet is retusáltam.

Végül nem maradt más hátra, mint lefotózni az eredményt!

Liszt Ferenc az utókorra hagyott budapesti gyűjteménye legnagyobb részben zenei munkásságához kapcsolódik. A kottatár esetében ez így van, viszont a könyvek között, jócskán találunk nem zenei témájú köteteket is. Van útikönyv, Shakespeare-drámák, Homérosz Iliásza, de történelmi és politikai témájú kiadványok szintén előfordulnak. A repertoár tükrözheti Liszt egyéni érdeklődését, viszont ne feledkezzünk el arról sem, hogy sokszor ajándékként kerültek a hagyatékba a kották és a könyvek, esetenként a szerzők ajánlásával.Fedezzük fel együtt Liszt Ferenc Bibliáját. További részletek Könyv-Papír-Olló blogunk legújabb posztjában: https://bit.ly/2UX1E7r

Közzétette: Papageno – 2018. december 20., csütörtök