„Nagy ajándék, ha valaki nem lengyel, mégis így érzi Chopint”

Érdi Tamás fotó: Érdi-Harmos Réka

Amikor a varsói TV-felvételen túl voltunk, végre személyesen is megismerhettük a világhírű zenetudóst, a Lengyel Chopin Társaság elnökét, Antoni Grudzińskit, egy tüneményesen kedves öregurat. Elődje avatta fel a háború után az újjáépített Chopin-szobrot, és valójában ő ennek a koncertsorozatnak a lelke. Nemcsak azért lett Tamás életének fontos szereplője, mert éveken keresztül visszahívta, hanem amit ott, tőle hallottunk, az maradandó emlék. Hosszan megölelte, majd ahogy megsimogatta a kezét, érezni lehetett a szívből jövő elismerést.

– Ritkán jön ki dicsérő szó a számon, erről a lengyel zongoristák mesélhetnének. Ugyanis én vagyok itthon a zongoristák réme, nagyon magasra teszem a mércét. Most viszont örömmel állapítottam meg, hogy te pont úgy zongorázol, ahogy Chopin szerette volna.

fotó: Gordon Eszter

Akinek a madarak is Chopint énekeltek címmel november 15-én látott napvilágot a Corvina kiadó gondozásában É. Szabó Márta kötete. Tematikus blogunkban rendre részleteket olvashatnak a könyvből.

Azért tudom ilyen jól, mert most készül a könyvem, amiben összegyűjtöttem azokat az írásokat és emlékezéseket, amelyeket Chopin írt, és mondott a tanítványainak. Mire legközelebb jössz, már a kezedbe is adom.

– fotó: Gordon Eszter

Minden benne van arról, hogyan kell őt játszani. Azon gondolkoztam a koncert alatt, hogy vajon ezt te honnan tudod? Olyan érzésem volt, mintha olvastad volna Chopin jegyzeteit, de hát nem tudsz lengyelül. Ráadásul ezeket a leveleket még nem ismeri senki, mivel most publikáljuk először Lengyelországban is.

Nagy ajándék, ha valaki nem lengyel, mégis így érzi Chopint. Egy év múlva, amikor újra Varsóban voltunk, Antoni Grudziński ünnepélyes keretek között, a szobornál adta át Tamásnak a könyvét, amiben a következő ajánlás olvasható:

Előadói stílusa rászolgált a legmesszebb menő elismerésre, különösen annak ismeretében, hogy az ismert zongoraművészek többsége olyan mechanikus stílust követ, aminek nem sok köze van az igazi művészethez. Mély meggyőződésem, hogy Érdi Tamás rászolgált a zongoraművészeknek a világ élvonalában elfoglalt tartós helyére.

Neki köszönhető, hogy a Bartók-évben, méltató szavai és a könyv átadásának ünnepi pillanatai után a moderátor bejelentette, hogy a lengyel-magyar barátságra való tekintettel a szobor történetében először Érdi Tamás egy Bartók-művet is eljátszhat a szobor alatt, tisztelegve a világhírű magyar zeneszerző emléke előtt. Az Allegro barbaro hangzott el, és az ünneplés ezúttal Bartóknak is szólt.