„Az érzelmek szinte tapinthatók voltak” – írja a francia kritika Balázs János szólóestjéről

Szerző:
- 2019. január 23.
Balázs János - fotó: Kleb Attila

A budapesti Cziffra Fesztivál alapítója és művészeti vezetője, Balázs János novemberben adott nagy sikerű koncertet a Cziffra munkássága és szellemisége köré épülő franciaországi koncertsorozat keretében. A francia kritikus, Christian Lorandin, aki egykor Cziffráról is írt, szuperlatívuszokban beszél a fiatal művész szólóestjéről.

- hirdetés -

Mint írják: „Balázs János csodálatos, kidolgozott technikájával, nemes érzelmeivel, lovagias és nagylelkű impulzusokkal, szabályozott érzékenységgel mutatta meg nekünk Liszt zenéjéhez és a Cziffra-átiratokhoz való organikus közelségét ezen a szólóesten. Balázs János megtalálta a helyét azon a színpadon és hangszeren, amin Cziffra oly sokszor játszott, és amelyen lemezre vette Brahms Magyar táncait is. Az érzelmek szinte tapinthatók voltak.

Ez a program lehetett volna – néhány kivételtől eltekintve – akár Cziffráé is – szól a beszámoló. A Villa d’Este szökőkútjai rugalmas, terjeszkedő, remegő és érzékeny, a Funérailles erőteljes és szívbemarkoló, parancsoló viharos oktávjaival, egy cigányzenekar büszke és izgató Hatodik rapszódiája, a Petrarca-szonett és a Szerelmi álmok érzelmekben egyesülése gyönyörű dallamvezetéssel, inspirációval, kidolgozott billentéssel és fegyelmezett líraisággal.

Az ítész arra is emlékeztet, hogy amikor 1958-ban megjelent az Átiratok, parafrázisok és improvizációk című lemez, a felvétel bombaként robbant a lemezkiadók világában. Ezeken a felvételeken Cziffra bemutatja az improvizáció szeszélyes művészetét. Emlékezzünk arra, hogy Cziffra ötéves korában kezdte karrierjét egy vándorcirkuszban, ahol a nézők által kért népi témákra improvizált. Később ezen káprázatos improvizációknak köszönhetően követte őt közönsége a budapesti éjszakában bárról bárra. Hosszú ideig kiadatlanul maradtak ezek a művek, ennek ellenére nem sűrűn játszotta őket koncerten; pályafutása elején itt-ott találkozunk egy Dongóval vagy egy Kardtánccal. Kassai István és Eckhart Gábor zongoraművészek két kötetben (1995 és 2000) jelentették meg ezeket a műveket, elérhetővé téve azok számára, akik képesek lejátszani őket.

A francia kritikus végül leszögezi, hogy Balázs János ujjai alatt csodálatosan újjászületik a kotta. Ugyanúgy, ahogyan a féktelen virtuozitás Cziffra számára a művek extázisának kifejeződése, nem pedig technikai célkitűzés volt. A fiatal magyar zongoraművész hasonló hozzáállással közelíti meg ezeket a hangszerkezelési kihívásokat. A könnyedség, a rugalmasság, a hangszínek és különösen az energikus ritmusosság összehasonlíthatatlan stílusban, időzítéssel, hihetetlen rubatókkal, a zongora harapós basszusainak kiemelésével néha a súlytalanság állapotába juttatta a közönséget. Balázs János néhány extra tréfát is megengedett magának, ijesztő nehézségeket adva hozzá a zongoristák számára eleve szinte játszhatatlan opusokhoz – összegez az elismerő beszámoló.

Megosztás

Ajánlott

Bejegyzések

PROMÓCIÓ

VEB 2023

Hírlevél

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

Hírlevél

Superbrands 2022
Superbrands 2021
Superbrands 2022
Superbrands 2022
ICMA logo
Member of IMZ
A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:
NKA logo