Papageno Radio
Blogok Beszélő képek Czóbel Béla, a kétlaki festő

Czóbel Béla, a kétlaki festő

1883. szeptember 4-én született, és 1976. január 30-án hunyt el Czóbel Béla festőművész, a párizsi iskola egyik jelentős képviselője.

Iványi Grünwald Bélánál, a nagybányai szabadiskolában kezdte tanulmányait, majd Münchenben és Párizsban tanult. A francia fővárosban – ahol első gyűjteményes kiállítását is tartotta – megismerkedett Picassóval, Braque-kal, Dunoyer de Segonzackal és a fauve-ok csoportjához tartozó több festővel. 1914 és 1919 között Hollandiában, 1919-től 1925-ig Berlinben élt – eközben az I. világháború idején műveinek nagy része megsemmisült -, 1925-ben Párizsba költözött.

Kállai Ernő tanulmánya a festőről 1937-ben a Magyar Művészetben jelent meg:

„Czóbel ragyogó mestere az érzelmesen, hevesen járó ecsetnek, de alkotó ereje a legszédítőbb festői viharzás közben sem szóródik szét a felületen. Az ecsetjárás legbravúrosabb futamai, a színek legmohóbb csordulása mögött is nyugodt mélységek sötétlenek kiapadhatatlanul. Czóbel festőisége válogatott inyenc-örömökkel csalogatja szemünket, egyre tovább, egyre beljebb és közben észre sem vesszük, hogy szívünket fonja be a mélység rejtelmes, vonzó erejével. Ami először talán „csak” új, érdekes festői izgalomnak, színekkel és formákkal játszó, optikai szeretkezésnek tetszett, az végül is egész lelkünket kívánja.”

Egyik alapítója volt a Magyar Impresszionisták és Neoimpresszionisták Körének (MIÉNK), részt vett a Műhely kiállításain, és tagja volt a Nyolcaknak, bár kiállításaikon nem szerepelt, valamint a KUT-nak. Első magyarországi gyűjteményes kiállítása 1924-ben volt.

Ide kapcsolódik:
Vaszary János, Rippl-Rónai József és Czóbel Béla remekműveiből nyílt ingyenes kiállítás

1939-ben költözött először Szentendrére, a II. világháború alatt ez a város vált állandó tartózkodási helyévé. 1945 után kétlaki életet élt: a teleket Párizsban, a nyarakat pedig Szentendrén. A művésztelep munkájában nem közreműködött aktívan, igaz, a kollektív tárlatokon rendszeresen kiállított.

Néhány érdekes, privát apróság Czóbel Béláról Frank János visszaemlékezése alapján (Budapest, 1983/11. szám):

– Szentendrén is biciklivel közlekedett,
– 80 évesen szerzett jogosítványt,
– interjú közben szűkszavúan fogalmazott és pipázott,
– élete végéig ún. cájgruhában (kb. farmerben) járt,
– szentendrei múzeumának megnyitójára 500 ember érkezett.

Kétszer állított ki a Velencei Biennálén. Művei – témájukat tekintve jórészt csendéletek, enteriőrök, tájak, aktok – jelentős hazai és nemzetközi gyűjteményekben láthatók, a festményeinek szentelt múzeum 1975-ben nyílt meg Szentendrén.

Felesége, Modok Mária szintén festőművész volt. Róla így írt Váli Dezső 1992-ben a Mozgó Világban:

„Modok Mária csendben élt férje, Czóbel oldalán. A legenda szerint kizárólag párja elrontott vásznainak hátoldalára dolgozott. Még találkoztam vele, még dicsértem képét, még látta mappában vitt néhány képemet Szentendre-végi házukban. Hamarább meghalt, mint férje. Elillant, eltűnt, nem emlegetik, senki nem tud róla… Az a néhány kép az oldalteremben, férje oldalán, semmi több… Az viszont ámulat. Nem tudom, mennyit festett, mennyi közepeset, mennyi gyengét, keveset, sokat?… ezek remekművek.”

Promóció

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!