• Blogok
  • Intermezzo
  • Magazin
  • Rádió
  • English
PAPAGENO.HU
SHOP
PRESTO
PLAY
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Az irodalom – terápia
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Film – művészet
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • FSZEK Zenei Gyűjtemény
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • LFKZ 60
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • 10. Színházi Olimpia
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Táncművészet felsőfokon
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • VEB 2023
  • Verdi-dosszié
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
PAPAGENO.HU
SHOP
PLAY
PRESTO
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Magazin
  • Rádió
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Jazztörténetek Tánc Zene Címlap

Ez volt a szvingkorszak legnagyobb slágere

Szerző: Kerekes György-Pallai Péter2019. január 27.
Facebook Twitter E-mail
Glenn Miller - forrás: Müpa

„Fogalmam sincs, hová jutunk innen, de azt hiszem, senki másnak sem. Valamilyen rádiós felkérésben reménykedünk, mert akkor legalább egyszerre háromnál több ember hallhatná a muzsikánkat” – írta 1937-ben egy barátjának Glenn Miller, amikor New York elegáns szállodáinak báltermeiben játszottak. 1939-ben teljesült Miller vágya, hogy saját rádióműsora legyen, és ekkor vette fel a zenekar pályafutása, sőt az egész szvingkorszak legnagyobb lemezsikerét, az In the Mood (Hangulatban) című darabot.

A jazz évszázada című kötet e-book formátumban megvásárolható a következő webáruházakban:

Kobo

Nook

DiBook

Ez Joe Garland szerzeménye volt, amelyet eredetileg 8 percre írt, és Artie Shaw-nak ajánlott fel először, ő azonban a 78-as fordulatszámú lemezek korszakában nem tartott felvételre alkalmasnak egy ennyire terjedelmes kompozíciót. Ez nem fért volna rá egy lemezoldalra, és akkoriban még csak kivételes esetekben forgalmaztak olyan lemezt, amely két oldalra terjedt, és a közepén meg kellett fordítani. Miller felismerte a táncolható potenciált, és lerövidítette, hogy ráférjen egy lemezoldalra. A szaxofonkórus játssza a boogiezongorára is alkalmas témát, majd a Miller-zenekar két tenorosa, Tex Beneke és Al Klink néhány taktus erejéig „megütközik” egymással, ami jazzes ízt kölcsönöz a produkciónak. A szám tartalmaz még egy jellegzetes Miller-fogást, a sokszor ismétlődő riff használatát, ami fokozatosan halkul, majd a vége felé elemi erővel visszatér. A ritmusszekció azonban meglehetősen merev, ami általában jellemezte Miller számait, viszont az In the Moodra egyaránt lehetett szvingelni és foxtrottozni is, ami a fiatalabb és az idősebb közönségnek is megfelelt.

Amikor az amerikai Billboard magazin publikálni kezdte a lemezforgalmon alapuló toplistákat, Miller már olyan sikereket aratott, amelyeket egy szűk negyedszázaddal később csak a Beatles tudott reprodukálni. Ugyanazon a héten három Glenn Miller-szám szerepelt a tízes listán.

1939 és 1942 között Glenn Miller nyolc aranylemezt produkált.

A Miller-jelenség azért volt figyelemreméltó, mert Amerika nemcsak táncolni vágyott, hanem Miller feltörése évében, 1939-ben Európában már kitört a háború, és az emberek ösztönösen érezték a közelgő vészt, egyre jobban igényelték azt a fajta muzsikát, ami szeretetet, melegséget, érzelmeket sugároz. Miller ennek mestere volt. 1941 végén a Pearl Harbour-i japán orvtámadás már az Egyesült Államokat is háborúba sodorta. A bevonuló fiúk és az otthon maradt lányok felfokozott érzelmeit szólaltatta meg Miller édeskés muzsikája, amelyhez természetesen – a kor követelményeinek megfelelően – gyakran énekeseket, sőt vokálegyüttest is használt. Emellett két hollywoodi játékfilmben, a Sun Valley Serenade-ben (1941) és az Orchestra wivesban (1942) is kiemelt szerepet kapott a zenekar.

Ide kapcsolódik:
A háború és a big bandek történetének összefüggéseiről

A siker tetőpontján, 1942-ben a 38 éves Glenn Miller, vetélytársához, Artie Shawhoz hasonlóan önként jelentkezett katonai szolgálatra. Ő sem a frontra került, hanem őrnagyi rangban vezette az amerikai légierő zenekarát, amelyben nagyszerű jazz-zenészek is helyet foglaltak.

szving jazztörténet glenn miller
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésBaráti Kristóf és Várdai István a Csajkovszkij Verseny zsűrijében
Következő bejegyzés Ellopták Banksy graffitijét, amely a párizsi terrortámadás áldozatainak állított emléket

Ajánlott Bejegyzések

Hans Abrahamsen - fotó: Lars Skaaning
ICMA blog

Hans Abrahamsen: „A felnövés a történet lényege”

2023. március 31.4 perc olvasás
Papageno Klasszik

A Színházi Olimpiától a Studió 11-ig – Papageno Klasszik

2023. március 31.2 perc olvasás
Bartók Tavasz

A Cseh Filharmonikusok nyitják az idei Bartók Tavaszt

2023. március 31.5 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
VEB 2023

Még lehet jelentkezni a Hungarian Balett Grand Prix nemzetközi balettversenyre 

Kis Domonkos Márk Színház mindenkinek

Szakmai konferenciát tartott Lakitelken a Déryné Program

Jelenet az Érintés Paradoxon c. előadásból Promóció

Utoljára látható az évadban az Érintés Paradoxon című előadás

Fotó: Gödöllő Sisi gödöllői kastélya

Ibolyanap és húsvét a Gödöllői Királyi Kastélyban

Kurt Elling - forrás: BJC Promóció

Kurt Elling klubkoncert és további százötven program a Budapest Jazz Clubban tavasszal

Kemény Zsófi - fotó: Gálos Mihály Samu Promóció

Kávékantáta a Három Hollóban

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.