Hogyan került a Liszt család kapcsolatba a zenével?

Rajka, Szent Márton-templom

Liszt Ferenc

Ma ismét Rajka községbe látogatunk, Liszt Ferenc őseinek nyomában járva. A település központjában áll a Szent Mártonnak szentelt gótikus eredetű templom, mely – a nevét akkor még németesen író – List család életében fontos szerepet töltött be.

A római korban itt húzódott a birodalmat védő limes, és itt állt az egyik őrtorony. E toronyba a 14. században kis kápolnát építettek. A török utolsó Bécs elleni hadjárata idején, 1683-ban a falu távolabb lévő temploma elpusztult, ezután építették a meglévő kis kápolnához a négyszakaszos templomhajót. A torony csúcsíves, mérműves ablakai és déli falának falképe is a középkort őrzi. Az oltárok gazdag díszítése, angyalalakjai és a szentek aranyozott szobrai már az érett barokk jegyeit mutatják.

Azon kívül, amit faluja temploma abban a korban minden katolikus családnak jelentett (esküvők, keresztelők, rendszeres miselátogatások), a Liszt-ősöket a zene is ide köti.
Ennek a templomnak a kórusán tanította ugyanis orgonajátékra Feldinger Mihály József rajkai kántortanító Liszt György Ádámot, Liszt Ferenc nagyapját. A dédapa, a feltehetően Alsó-Ausztriából bevándorolt List Sebestyén családjával egy kis bérelt házban élt a közelben (a házról itt írtunk). Szegény földnélküli zsellér volt, de gyermekeit taníttatta. Hosszú életet élt, 90 éves korában, 1793-ban hunyt el. Valószínűleg itt, a templom körül egykor létezett sírkertben temették el. Ám gyermekei nem voltak olyan jómódúak, hogy sírkövet emeljenek neki, így sírjának helye feledésbe merült.

Bár egész életében szegény ember volt, gyermekeit taníttatta. A kis György Ádám tanítója Feldinger Mihály József helyi iskolamester volt, aki felfedezte a fiú zenei tehetségét. Mivel a szegény családban semmilyen hangszer nem volt, tanítója adott kölcsön a gyereknek használatra egy, a templom tulajdonát képező hegedűt.

Feldinger akkor nem tudta, de nem is tudhatta, hogy az átadás pillanatában tulajdonképpen nagy találkozást hozott létre: a List–család először találkozott a zenével 

— írta könyvében Békefi Ernő. A derék iskolamester később itt a templomban orgonát is tanított a szorgalmas fiúnak. A régi orgona ma már nincs meg, 1905-ben leselejtezték, újra cserélték. Azért ha felnézünk a kórusra, elképzelhetjük a fiút és tanítóját… Feldinger tanító úr meg lehetett elégedve növendékével, mert mint rendkívüli praeceptort (segédtanítót) maga mellett tartotta egészen húszéves koráig, amikor 1774-ben kiállította részére a felszabadítási okiratot. Liszt György Ádám ezzel megpályázhatta Nemesvölgy (ma Edelstal, Ausztria) megüresedett iskolamesteri állását, amelyet el is nyert. Így, a zene által a szegény zsellér fiából értelmiségi lett – ha szegény is maradt… Új lakóhelyén nősült meg. Második fia volt Liszt Ádám, Liszt Ferenc édesapja. Ha már a névhasználatról szót ejtettünk: Ádám kezdte először vezetéknevét magyarosan Liszt-nek írni, s ezt idős korában György nagyapa is átvette tőle.

A templomban a főoltár előtt balra emléktáblát állítottak Liszt Ferenc rajkai őseinek, Békefi Ernő Liszt-kutatónak és a templom egy jeles plébánosának (ő éppen a Liszt-ősök idejében működött):

TUSCHLEITNER F.
PLÉBÁNOS  † 1797.
BÉKEFI ERNŐ
PEDAGÓGUS LISZT–KUTATÓ
1894–1972
Dr. LISZT FERENC
ZONGORAMŰVÉSZ RAJKAI ŐSEI:
LISZT ÁDÁM SEBESTYÉN
DÉDAPA  † 1793
LISZT GYÖRGY ÁDÁM
KÁNTORTANÍTÓ, ISPÁN, JEGYZŐ
NAGYAPA 1755–1844
„Egy orvos van: Krisztus —
és egy orvosság:
az örök élet.”
                                LISZT F.

Békefi Ernő (1894-1972) tanító, helytörténész, Liszt-kutató itt, a templom kriptájában nyugszik. Veszprém megyei származású volt. 1912-ben szerzett tanítói oklevelet, s egész életében Rajkán működött, rendkívüli tisztelettel övezve. Zeneszeretetét a szülői házból hozta magával: egyenes ági rokonai között ma is sok zenepedagógus és művész van. A község lakosaiból zenekart és énekkart szervezett, s a fellépésekkel felejthetetlen élményekhez juttatta Rajka és a környező települések lakóit. Kutatta faluja, ezzel összefüggésben kiemelten Liszt Ferenc felmenőinek történetét. Csak halála után, 1973-ban jelent meg a Zeneműkiadónál a Liszt Ferenc származása és családja című hézagpótló könyve, amelyben hiteles okmányokra támaszkodva sok, a Liszt-irodalomban korábban elterjedt tévedést, sőt hamisítást helyre tett. Ma utca és a község általános iskolája viseli nevét.

Források:

www.rajka.hu
Látnivalók Győr-Moson-Sopron megyében. Miskolc, Well–Press, 2000
Békefi Ernő: Liszt Ferenc származása és családja. Bp. Zeneműkiadó, 1973
Vitéz István: Liszt, a magyar. Győr, 1988
http://rajkaikultkor.uw.hu/be.html