Kelemen Barnabás: „A hegedű, ha jól bánnak vele, örökké él”

Kelemen Barnabás - fotó: Kodály Filmharmónia Debrecen

Kelemen Barnabás Kossuth- és Liszt-díjas hegedűművész Bartók Béla műveinek egyik legcsodálatosabb tolmácsolója. A Kodály Filharmonikusok A magyar kultúra napja alkalmából Debrecenben látják vendégül a hegedűművészt, akit Bartókról, és különleges hangszeréről is kérdeztük.

– Január 22-én este a Kodály Filharmonikusokkal játszik a Kölcsey Központban. Zenélt már együtt a debreceni együttessel?

Sokat játszottam velük, többféle felállásban is. Ezek már elég régi emlékek, és főleg a Bartók-teremhez köthetők. Ezért is nagy öröm nekem az újbóli találkozás.

– A magyar kultúra napjának alkalmából Kodály Fölszállott a pávája és Bartók 2. hegedűversenye hangzik fel Debrecenben. Melyikük zenéje áll közelebb önhöz?

Bartókot nemzetközi szinten is a 20. század legnagyobb zeneszerzői között tartják számon, ha nem a legnagyobbként. Kodály neve is jól ismert külföldön, de őt nem ilyen fajta elismertség övezi. Ez nem azt jelenti, hogy Kodály nem a legmagasabb szinten írta meg szerzeményeit, az én szempontomból például hegedű-gordonka duója (Op. 7.) nagyon fontos műve a zeneirodalomnak.

Bartók élete során több szoros kapcsolatot ápolt hegedűsökkel. Szerencsések vagyunk, hiszen rengeteg míves darabot írt erre a hangszerre.

Nagy gondossággal komponált, és valószínűleg képes volt kivárni a megfelelő égi inspirációt, ezért minden egyes művében van valami megfoghatatlan csoda, valami megmagyarázhatatlan, mély mondanivaló.

– A hangversenyen Bartók 2. hegedűversenyét játssza. Milyen személyes érzések kötik ehhez a műhöz?

A 2. hegedűverseny a 20. század egyik legszebb, legnehezebb, leghosszabb, legszövevényesebb és legbonyolultabb darabja. Megkerülhetetlenül magyar népzenei alapokon nyugszik, csakúgy mint Bartók összes műve.

A magyar népzenének talán a legfontosabb hangszere a hegedű, így a zenei gyökereinket gyönyörűen lehet általa közvetíteni.

Bartók e darabja előtt komponált már két rapszódiát, három szonátát és öt vonósnégyest. A 2. hegedűversenye tehát hatalmas tapasztalattal megírt mű, amely olyan katarzist és egyetemes zenei élményt ad játszóinak és hallgatóinak, amelyet mindenkinek meg kellene tapasztalnia. Kifejezetten olyan mű, amelyet minél többet hallgatunk, annál nagyobb élményt nyújt, és annál többet értünk meg belőle.

– Külföldi közönségnek milyen előadni?

Külföldön talán még többet is játszottam, mint itthon. Ismeretlen közönség elé kiállva (akik még nem hallottak hegedülni, vagy legalábbis nem ezt a művet játszani) egyfajta oldottságot érzek az előadásmódomban. Itthon teljesen más. Debrecenben is már sokan hallhattak akár szonátát játszani, akár a Kelemen Kvartettel vagy kamarazenélni feleségemmel, Kokas Katalinnal. Egészséges teher a vállamon olyan közönségnek játszani, aki már ismer. Sokkal nagyobb összpontosítást igényel.

– Csodálatos hangszeren szólaltatja meg ezt a darabot.

Kovács Dénes ezen a hangszeren játszott életének nagy részében. A magyar állam 1967-ben vásárolta meg Svájcból. Cremonában (ahol Stradivari is működött abban az időben) készítették 1742-ben: Guarneri del Gesù keze munkája. De a legkülönlegesebb kapocs az, hogy Kovács Dénes Zathureczky Ede tanítványa volt, és barátságban volt Szigeti Józseffel is, akik mindketten nagyon sokat dolgoztak együtt Bartókkal.

Ide kapcsolódik:
Egy magyar hegedűs, akinek több mint tíz Stradivari-hangszer köthető a nevéhez

A hegedű, ha jól bánnak vele, örökké él. Ez érződik a rezgésszámában, amit továbbítani is tud. Ha egy tanítványom hegedűjén játszom akár fél percet, ő a hangszerét visszakapva megérzi ezt, mint ahogy én is megérzem, amikor Perényi Eszter az én hangszeremet vette kézbe. E hegedű és Kovács Dénes, Zathureczky, valamint Szigeti József által élő a kapcsolat Bartókkal.

– Zeneművészek között nőtt fel, a zenéről szól az élete. Más művészeti területekhez is tud így kötődni?

– A szüleim klasszikus zenészek, de Pertis Pali, a híres cigányprímás volt a nagyapám, aki filmekben, például Jávor Pállal is szerepelt együtt, ezért az a fajta zene is a véremben van. A kultúra pedig körülvesz, ha például az utcán sétálok, az épületek vagy szobrok által. Fiatalon szerettem verseket írni, ma már inkább befogadom a költészetet. A gyerekeim által is folyamatosak a kulturális hatások. Középső gyermekünk, Gáspár nagyon szépen hegedül, a nagylányom pedig Földessy Margit színitanodájába jár, így aztán folyamatosan érkeznek a családunk életébe a legszebb irodalmi művek is.